Csak a Konzum és az Opimus a meggazdagodás forrása

Mi mással lehetne foglalkozni most a tőkepiacon, mint a Konzummal és az Opimussal, mellyel részvényeseik vagyont kerestek? Mégpedig lassan annyit pár hónap alatt, mint a nagy cégek, az OTP, a Mol és a Richter tulajdonosai évek, sőt évtizedek alatt. Az dolog jellege lassan meghalad minden korábbit, amit a piacokon láttunk, így érthető, hogy igyekszünk minél jobban körüljárni a kérdést.

Hogy lehet az égig érni?

A racionális magyarázat keresésével nem foglalkozunk, hisz ez lehetetlen, viszont azt megnézzük, hogy lehet technikailag egy részvényt bármilyen magasságig hajtani úgy, hogy közben a mögöttes cég nem találja fel az okostelefont, az elektromos autót, vagy a közösségi médiát, amely az emberiség színét-javát eléri.

Ahhoz, hogy egy részvény a végtelenségig emelkedjen nagy ütemben, az kell, hogy az iránta mutatkozó kereslet sokszorosan felülmúlja a rendelkezésre álló részvények számát. Ez megvalósulhat úgy, hogy óriási short állomány alakul ki, akiknek további emelkedés esetén muszáj zárni, ez azonban mindig véges idejű folyamat, hisz amikor elvéreznek a shortosok, rendszerint megszűnik az extrém keresleti túlsúly.

Tesla

Ezt láthattuk legutóbb a Tesla esetében, melynek a shortzárásokat követő visszaesés után most békésen meg is állt az árfolyama, miközben Elon Musk, a cég vezére birtokba vette az első elkészült Model 3-ast, és ezt büszkén propagálja. A lényeg azt lesz, ha a sok százezrediket is legyártja, és sorban álló hazai ismerősünk is hozzájut az övéhez (feltétele, hogy a 35 ezer dolláros ár az extrák és a szállítás után se növekedjen több mint 50 százalékkal). Az eseményről, ha sor kerül rá, fényképes beszámolót fogunk közölni.

Nem a shortosok

De térjünk csak vissza a Konzumhoz, amely ma is a 20 százalékos emelkedési limit közelében van, 2675 forinton. Itt valószínűleg a short nem játszik szerepet, ismereteik szerint nemigen lehet shortolni a papírt. Így maradnak a tényleges vevők, akiket csábít a mindennapos emelkedés, de kell még egy tényező: a részvények limitált száma. A Konzumban a közkézhányad elvileg 25 százalék, ami most nagyjából 12 milliárd forintnyi részvénynek felel meg. Ez már nem olyan kevés, de egyáltalán nem biztos, hogy van ennyi papír: nem tudni, hogy a meghatározó tulajdonosok környezetében mennyi van még baráti kézben.

Előfordul más cégnél is, hogy a közkézhányad rendkívül kicsi (az Elműnél 4 százalék körüli, a tőzsdéről eltávozott TVK-nál és Borsodchemnél ennél alacsonyabb érték is volt), de mégsem mentek az égbe, miután egy illikvid részvénynél az is kockázati tényező, hogy egyszer csak nem lesz vevő.

Érthető lélektan, növekvő cégméret

Itt most ettől látszólag senki nem fél, de ez valamennyire még érthető is: a papír csak emelkedik, mégpedig vég nélkül és nagy forgalommal. A kamatok évente 0 közelében vannak, hozam alig van a világban, itt pedig azt látják a befektetők, hogy hónapok, sőt hetek alatt meg lehet gazdagodni. A lélektana teljesen logikus, ilyet talán még a legnagyobb korábbi őrületekben sem láttunk, roppant kíváncsiak vagyunk a végkifejletre.

A másik kedvenc, az Opimus ma is követi társát, de „csak” 7 százalékot emelkedik, 232 forintig, viszont milliárdos forgalommal, mintha itt több papír lenne. A Konzuménál kisebb emelkedésre magyarázat lehet a cég nagyobb tőzsdei kapitalizációja, amely már 74 milliárd forint, gyorsan közelíti a 90 milliárdos Waberer’s értékét, míg a Konzumé még ma is „csak” 55 milliárd.