A KBC elemzése szerint az OTP 12,76 milliárd forint veszteséget realizált olyan speciális tételek miatt, mint a végtörlesztések miatti veszteségek. A profit mind negyedéves (-136%), mind éves (-173%) szinten nagy visszaesést mutat. A speciális tételek hatását kiszűrve nem veszteséges a bank, de az így számított 27,56 milliárdos profit is 35 százalékos negyedéves és 14 százalékos éves visszaesést jelent. Szerény javulásra számítanak az elemzők a nettó kamatbevételek (+2,2%) soron, főként az erős oroszországi hitelkártya-értékesítésnek köszönhetően. Az egyéb nem kamatjellegű bevételek 64 százalékkal csökkenhetnek negyedéves alapon jelentősebb egyszeri tételek nélkül. A harmadik negyedévben az OTP 4,3 milliárd forintnyi nyereséget könyvelt el horvát államkötvényeken.
Nyomás alá kerülhet a külföldi leányok profitabilitása, a román, a szerb, és a montenegrói egységek veszteségei mellett az ukrán és a bolgár egységek is gyengén szerepelhetnek (a szlovák leány 1,1 milliárd eurós adózott eredményt ért el a helyi számviteli szabványok szerint). A külföldi leányok gyenge teljesítményét az orosz egység kompenzálhatja 9,9 milliárd forintos profitjával. A KBC elemzése szerint szezonális hatások miatt magasabb működési költségeket tehet közzé az OTP, amely így is összhangban állhat a menedzsment által éves alapon előre jelzett 5 százalékos emelkedésnek. A magasabb kockázati költségek is nyomás alá helyezhették a negyedéves eredményt, a céltartalékolási kötelezettség negyedéves, illetve éves alapon 9,2 és 1,8 százalékkal nőtt.
Az elemzők úgy számolnak, hogy 39,5 milliárd forintos veszteséget okozhatott a negyedév során a devizahitelek idő előtti törlesztése a bank számára. Ennek 30 százaléka, 11,85 milliárd forint leírható a bankadóból, aminek következtében az időszakban nem keletkezett különadó fizetési kötelezettsége sőt, a speciális adófizetési kötelezettség helyett 4,61 milliárd forintos többlet adódott a végtörlesztések „adópajzsa” miatt. A negyedik negyedévben 5,6 milliárd forintos goodwill leírást hajthat végre az OTP, a román és a montenegrói egységgel kapcsolatban, amely meghaladja az elemzői konszenzusban foglalt összeget (az elemzők egy része nem számol goodwill leírással, de a KBC szerint az egyébként is veszteséges negyedév eredményeibe logikus lenne bevenni ezt a nem készpénz jellegű ráfordítást is.
Eppel János leköszönt a pozícióról. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
