A pénz- és tőkepiacokon a bizonytalanság az úr, mivel Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke újabb intézkedésekkel eszkalálná a beiktatása óta tartó vámháborúját – derült ki a CNBC összefoglalójából.
Az újabb „áldozatok” az acél- és alumíniumtermékek lesznek, amelyek importját egységesen, forrásuktól függetlenül 25 százalékos vámtarifával szándékozik sújtani a meglévő vámon felül az elnöki rendeletekkel kormányzó államfő. Emellett azt tervezi, hogy viszonossági alapon minden olyan termékre, amelyre az Egyesült Államok kereskedelmi partnerei vámot vetnek ki, ugyanakkorra tarifát fognak alkalmazni.
Trump az elnöki különgépen beszélt a sajtónak a legújabb tervéről, miközben a Super Bowlra utazott New Orleansba. Az Egyesült Államok legfontosabb acélellátói között csupa barátságos ország van: Kanada, Brazília, Mexikó, Dél-Korea és Vietnám – derül ki az American Iron and Steel Institute adataiból. Kanada a legnagyobb alumíniumexportőr, amely az összes USA-import 79 százalékát adta 2024-ben.
Köldökön szúrásnak látszik megint a vámemelés
A kanadai alumínium olyan iparágakat lát el nyersanyaggal, mint a hadiipar, a hajóépítés és az autógyártás – jegyzete meg az X-en közzétett posztjában Francois-Philippe Champagne kanadai innovációs miniszter. Emellett megígérte, hogy az ottawai kormány ki fog állni a kanadai emberek érdekeiért. Magyarán lesznek megtorló intézkedések.
A régi-új elnök előző regnálása idején 25 százalékos vámot vetettek ki az acél- és 10 százalékost az alumíniumtermékekre, ám később számos partner országnak (Kanada, Mexikó, Brazília) sokféle kivételt tettek lehetővé. Egyelőre nem világos, hogy mi lesz ezeknek a megállapodásoknak a sorsa Trump új tarifáinak bevezetése után.
Folytatta az elnök a szájkaratét is
A viszonossági alapon bevezetendő vámok, amelyekről szerdán akar többet elárulni Trump, érintenék az európai autógyártók amerikai exportját. Az uniós autóimport alaptarifája ugyanis 10 százalék, míg az amerikaié 2,5 százalék (ezen belül a kisteherautókra 25 százalék). Egyébként úgy tűnik, egyik félnek sincs mit remélnie a vámháborútól.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) adatai szerint ugyanis az Egyesült Államok kereskedelemmel súlyozott átlagos vámtarifája 2,2 százalék, miközben az Európai Unióé 2,7 százalék. Brazíliáé 6,7 százalék, Indiáé 12 százalék, Vietnámé 5,1 százalék. Donalt Trump újra megfenyegette Kanadát és Mexikót a 25 százalékos általános vám bevezetésével március 1-jétől, miután lejár az ezzel kapcsolatos türelmi idő. Azt mondta, hogy szerinte továbbra sem tesznek eleget a területükről az Egyesült Államokba érkező drogok és bevándorlók megfékezése érdekében. Ismerve használtautó-piaci alkudozási stílusát, meglepő lett volna, ha nem ezt teszi.
A tőzsdék a jól ismert útra léptek az amerikai elnök szövegei után
Japánban a Nikkei-225 tőzsdeindex lényegében változatlanul zárta a hétfői napot Trump újabb fenyegetései után. A dél-koreai Kospi index szintén oldalazott. A hongkongi Hang Seng 1,43 százalékkal erősödött, míg a szárazföldi Kína CSI-300 indexe lényegében változatlan marad. Kínában a holdújévi ünnepet megelőzően januárban 0,7 százalékkal nőttek az árak decemberhez és 0,5 százalékkal 2024 januárjához képest. A termelői árak éves összehasonlításban 2,3 százalékkal csökkentek az év első hónapjában.
Az Egyesült Államokban pénteken a Dow Jones és az S&P-500 majdnem 1 százalékos mínuszban zárt, miután Trump megszellőztette a viszonossági alapon bevezetendő új vámokkal kapcsolatos tervét. A Nasdaq Composite 1,36 százalékkal gyengült. Ezzel a nagy tőzsdeindexek összességében eséssel zárták február első hetét. Az európai tőzsdék szembe menve ázsiai és amerikai társaikkal emelkedéssel nyitották február második hetét.
A Trump újabb tarifáitól való félelmet felülírták a viszonylag jó vállalati pénzügyi jelentések. A STOXX-600 index 0,3 százalékos plusszal kezdte a napot. A londoni FTSE 0,4, a frankfurti DAX és a párizsi CAC egyaránt 0,1 százalékos pluszt ért el hétfő délelőtt.
Közben a budapesti börzén is zöldbe került a mutató, a BUX nem sokkal 12 óra előtt 0,3 százalékos többletnél járt. A vezető papírok közül az OTP 0,8 százalékkal gyengült, miközben a Mol 0,5, a Richter több mint 2, a Magyar Telekom pedig 0,9 százalékkal került feljebb.
Kerülik a befektetők a kockázatot: erősödött a dollár
A hétfői szingapúri kereskedésben erősödött a dollár Trump újabb vámfenyegetései nyomán, mert a befektetők az amerikai valutában látják az egyik menekülési lehetőséget a vállalati részvények kiszámíthatatlanná árfolyam-alakulása elől. Az elemzők továbbra sem tudják, hogy az elnök fenyegetéseiben mennyi a tárgyalási stratégia, és mit gondol komolyan. Egy euróért 1,0317 dollárt kellett adni, ami 0,1 százalékos gyengülést jelent. Az ausztrál és a kanadai dollár is gyengült az USA-dollárral szemben. Trump színjátéka mellett az inflációra figyelnek a befektetők, amelyről friss adat érkezik az USA-ban szerdán.
Fotó: Depositphotos
A magyar deviza jobb helyzetben van, mint az elmúlt hetekben. Az év elején még 415 forint körül is megofrdult az euró. Ehhez képest hétfőn délelőtt 406 forint alatt mozgott a jegyzés. Ez azt jelenti, hogy az az év elejéhez képest 1,4 százalékkal erősödött a forint, éves távlatban azonban még mindig 5 százalékos a mínusz.
Az Erste szakértői szerint ezen a héten a kedden megjelenő magyar inflációs adat mellett a péntektől vasárnapig tartó müncheni békekonferencián az orosz-ukrán háború befejezésété célzó amerikai béketerv várható bemutatása adhat irányt a devizapiacoknak, ezen belül a forintnak is.
Mennyi most egy hordó?
Ami az olajpiacot illeti a WTI árfolyama kéthetes mérséklődés után hordónként 70 dollár közelében állapodott meg február elején. Trump szándékai ellenére nem várható az USA olajkitermelésének gyors növekedése. Az olajcégek költségeik csökkentését helyezik előtérbe, hogy befektetőik megkapják az elvárt hozamot.
A WTI február 10-én még erősödött is, bőven 71 dollár/hordó fölé nőve. A Brent a 75 dollár/hordó feletti ártartományban tanyázott. A földgáz ára a hollandiai energiatőzsdén átlépte az 55 euró/MWh-s határt, amivel 2023 februárja óta nem látott magasságba emelkedett. Hétfőn már 57 eurónál is többet kellett adni érte. Az arany ára unciánként 2890 dollár fölé emelkedett, miután sok befektető aranyban helyezi biztonságba a pénzét a zűrzavarossá vált piaci helyzetben. A szakértők szerint megjelent a horizonton a 3000 dolláros szint.
A kriptoporondon a Bitcoin több mint 1 százalékos erősödését az Ethereum 0,3 százalékos drágulása kísérte. Az XRP ezzel párhuzamosan 1,3, a Solana pedig 1,6 százalékkal került feljebb.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Feledy Botond lesz a Magyar Külügyi Intézet új vezetője. 
