A Pfizer és a BioNTech több mint 90 százalékos hatékonyságú koronavírus-vakcinája ellenére egyre nagyobb súly nehezedik az amerikai egészségügyre, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke szerint komoly kihívást jelentenek a következő hónapok – hívja fel a figyelmet az Equilor Befektetési Zrt. ma reggeli elemzése. Meglehet, ennek tudható be, hogy a hétfői hurráoptimizmus után a befektetők lelkesedése kissé alábbhagyott. A vezető amerikai tőzsdeindexek kivétel nélkül csütörtököt mondtak, a 30 legfontosabb ipari cég részvényeinek árfolyammozgását leképező Dow Jones 1,08, a félezer vállalati papír elmozdulását jelző S&P 500-as 1 százalékot esett, míg a technológiai szektor Nasdaq-indexe 0,65 százalékot.
Az S&P 3537 ponton zárt tegnap, s a Goldman Sachs szerint két év múlva 4 600 pont lehet – ez 30 százalékkal magasabb szint. Az amerikai bankház elemzői szerint az érkező vakcina nagyobb hatással lesz a piacokra, mint Joe Biden elnökségének leendő politikája. Az idei év végére vonatkozó célárfolyamot 3 600-ról 3 700 pontra emelték, 2021 végén 4 300, 2022 végén pedig 4 600 pontos indexértéket várnak.
A tegnapi negatív amerikai hangulat Ázsiára is átterjedt, Sanghaj 0,86, Tokió 0,53 százalékos mínusszal tudta le a pénteki kereskedési napot, mindössze Hongkong úszta meg 0,05 százalékos bukóval. Ezeket az eséseket csak tompítani tudta, hogy Joe Biden Arizonát is behúzta, így már 290 elektori szavazatnál tart, ami a már eddig is tényként kezelt győzelmét csak még biztosabbá tette.
Ez különösen a Trumppal egész elnöki periódusa alatt hadilábon állt Kína számára lehet jó hír, mégis a sanghaji tőzsde zakózott a legnagyobbat. Emögött az áll, hogy az USA leköszönőfélben lévő első számú irányítója még a „centivágás” közben is keménykedik. Most például megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy a kínai hadsereg által tulajdonolt vagy ellenőrzött kínai cégekbe fektessenek. Arra hivatkozva, hogy a Kínai Néphadsereg amerikai tőkéből modernizálja magát. Összesen 31 tőzsdén kereskedett kínai cég szerepel a listán, amelyeknek nem lenne szabad kereskednie az amerikai befektetési cégeknek. Köztük a China Mobile Communications Group-nak, vagy a China Telecomnak – nem csoda, hogy részvényeik árfolyama 6,3, illetve 10,4 százalékot zuhant.
Európában már valamivel kedvezőbb volt a kép. A kereskedés első másfél órájának végén ugyan a londoni FTSE-index 0,42 százalékos mínuszban tanyázott, a frankfurti DAX viszont csak 0,09 százalékosban, a párizsi CAC-40 pedig már pluszban: 0,23 százalékkal hasított. Az öreg kontinensen ugyanis nem volt olyan tényező, ami Biden arizonai győzelmének pozitív hatását legyengítette volna.
A BUX is megúszta 0,35 százalékos csökkenéssel. Ezúttal a Mol volt a visszahúzó erő, részvényei 0,8 százalékkal gyengültek, a Richter papírjai 0,45 százalékkal, míg az OTP és a Magyar Telekom a fél 11-es pillanatfelvételünk idején éppen stagnált.
Az BUX-index és a vezető hazai részvények technikai képe is arra utal, hogy kisebb-nagyobb negatív korrekció indulhat rövid távon, azt követően azonban – amennyiben további kedvező vakcinahírek érkeznek – folytatódhat az emelkedés. A vezető részvények közül az OTP és a Mol árfolyama eshet vissza elsősorban a következő néhány napban.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára ma lefelé tartott a globális keresletcsökkenést valószínűsítő várakozások hatására. A WTI 1 százalékkal állt alacsonyabban, mint tegnap, 40,7 dolláron, míg a hazai üzemanyagárak meghatározásánál irányadó Brent jegyzése 0,8 százalékkal gyengülve, 43,18 dollárnál tartózkodott. Ha itt is marad, akkor van esély arra, hogy a hazai kutakon mától érvényes drágulás a jövő héten nem folytatódik.
Kicsit távolabbra tekintve a világpiacon, elemzők arra számítanak, hogy 2021-ben helyreállhat az olajpiaci kereslet, a volatilitás ugyanakkor fennmaradhat, mivel az iparág nagymértékben függ a koronavírus-járvány lefutásától. A Total vezérigazgatója szerint rengeteg bizonytalansággal kell szembenézniük a következő időszakban. Egy névtelen forrás pedig arról számolt be, hogy az olajvállalatok vezetőinek megbeszélése kedvezőbb hangulatban zajlott, mint a legutóbbi, júniusi találkozón, óvatosan optimisták voltak a globális gazdaság fellendülésével kapcsolatban. Abban is egyetértés volt, hogy elsősorban költségcsökkentésre és technológiai fejlesztésekre van szükség az iparágban.
Bár a nemesfémek ma „zöldben” pompáznak, csaknem két hónapja nem látott gyenge hetet zárnak. De hát nincs mese, ha akkora eufória önti el a piacokat, mint amekkora hétfőn az ígéretes koronavírus-vakcina hallatán, akkor sokan kimerészkednek a kettős fedezékeikből, így az aranyban, ezüstben tartott pénzeiket jobban merik kockáztatni, például részvényekbe áttenni. Jelenleg az arany unciája (1 uncia=31,1035 gramm) 1876, míg az ezüsté 24,34 dolláron áll.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
Az eurót 1,1814 dolláron jegyezték a nemzetközi bankközi devizapiacon péntek délelőtt, ami azt jelenti, hogy a közös európai fizetőeszköz 0,09 százalékkal erősödött a csütörtöki záráshoz képest. A forint is tartotta az elmúlt napokban magára szedett „kilókat”, az euróval szembeni árfolyama a 355-ös, míg a dollárral szembeni a 300-as szintnél állt hajszállal magasabban.
Egy erősebb támasz várja az eurójegyzést 353,33 forintnál, míg ellenállással 356 forintnál találkozhat a hazai fizetőeszköz – vélik az Equilornál. Szerintük a dollár-forint árfolyamot a 300 forintos támasz tartja. A szint letörése esetén 295-296 forintos tartományig eshet a devizánk, míg emelkedés esetén a 306-307 forintos szintet célozhatja meg.
S ha már deviza. Úgy tűnik, most a külföldi pénzekben denominált kötvények kibocsátásának van szezonja. Azt követően ugyanis, hogy Magyarország – némileg váratlanul, hiszen eddig ennek az ellenkezőjét kommunikálták – csütörtökön 2,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényeket, Olaszország jelentette be, hogy 3 milliárd dollárnyi forrást kíván bevonni e formában – a kötvényeket 2026-ban fizetnék vissza.
Az olaszok bejelentése azért furcsa, mert az eddigi dolláros kötvények jelentős felárral kereskednek az eurósokhoz képest, ráadásul egy idegen devizában kibocsátott kötvény mindig hordoz extra kockázatot – hívják fel a figyelmet az Equilornál, amelynek erős magyar áthallása van. A 2029-ben lejáró dolláros olasz kötvény 165 bázisponttal magasabb hozammal rendelkezik, mint a hasonló lejáratú eurós párjai. A döntésnek inkább politikai és diverzifikációs oka van, mint pusztán pénzügyi. Az ország vezetése szeretné, ha az amerikai befektetők is finanszíroznák a költségvetést, még akkor is, ha az drágább, mint az eurós finanszírozás. A héten ez lehet a harmadik kötvénykibocsátása az országnak, 6 milliárd eurót értékesítettek a heti aukción és további 5 milliárd eurót várnak a lakossági értékesítésből.
Olaszország Európa második legeladósodottabb országa. Zambia pedig akár már csődbe is mehet – a pandémia kitörése óta elsőként az afrikai országok közül. Az ország parlamentjében kulcsfontosságú szavazást tartanak, a befektetők egy csoportja Londonban találkozik, hogy bejelentsék az ország fizetésképtelenségét, miután az egyik egymilliárd dolláros kötvény kamatának kifizetésével már 30 napot késik Lusaka. A mai londoni találkozón elutasíthatják a kormány fizetési halasztási szándékát, ezzel további 3 milliárd dollár értékű kötvényen követelhetik a tartozás azonnali kifizetését, mellyel teljesen fizetésképtelenné válna az ország. Tegnap már 54 százalékos diszkonttal kereskedtek az ország állampapírjai. Az ország pénzügyminisztere időt szeretett volna nyerni, hogy átstrukturálhassák az ország adósságát, de a befektetők szerint nem eléggé átlátható a javaslat és az ország működése, így nem szeretnének további halasztást adni.
A JPMorgan szerint Németországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban kellőképpen csökkent a mobilitás, így nagy valószínűséggel december elején enyhíteni lehet a korlátozásokon. Ez nagyban befolyásolhatja majd a negyedik negyedéves GDP-adatokat, hiszen a szolgáltatási szektor több országban lényegében leállt, vagy jelentős mértékben visszaesett az elmúlt hetekben.
Ahogy az várható volt, a gazdaság május közepi újraindítása alapvetően a harmadik negyedévre hatott pozitívan, a július-szeptember közötti időszakot érintette ugyanis teljes egészében – derül ki a ma délelőtt közzétett adatokból. Kérdés, a COVID megfékezése érdekében szerdától érvényes szigorú intézkedések leronthatják-e és ha igen, milyen mértékben a negyedik negyedéves hazai adatokat.
A kilátásokkal kapcsolatban érkeztek irányadó hírek a világból. A Southwest Airlines menedzsmentje például úgy ítéli meg, a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt továbbra is visszafogott lehet a kereslet a légi személyszállításban. Bár a turizmus a korlátozások korábbi enyhítése miatt némileg élénkült, az üzleti utak számában nem történt javulás, így novemberben az árbevétel a tavaly novemberi 60-65 százalékát teheti ki, és decemberben illetve januárban is hasonló számokat várnak. Amíg nem lesz széles körben elérhető és hatékony vakcina a piacon, nem is számítanak érdemi fellendülésre.
Így továbbra is szükség lehet a gazdaságok élénkítésére. Ennek érdekében az Európai Központi Bank (EKB) vezető tanácsának tagja, Madis Muller az ultraolcsó hitelek nyújtását tartja hatásosnak, s hátrébb szorítaná kötvények további vásárlását az 1350 milliárd eurós pandémiás eszközvásárlási alapból. Hasonló véleményen van Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is. Az EKB a pandémia kitörése óta jelentősen könnyítette a kölcsönprogramját, a bankok már mínusz egy százalékon is forráshoz juthatnak, amennyiben azt kihelyezik.
A Hernádi Zsoltot érintő kérdésre ugyanakkor nem válaszolt. 
