Egyre több a figyelmeztető jel: a szakadék szélén a New York-i tőzsde

A bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) múlt év októberében rövid időn belül harmadszor adott ki figyelmeztetést a pénzpiacok törékenységével kapcsolatban.  A BIS szerint a jegybankok túlságosan laza pénzpolitikája a pénzügyi stabilitásra veszély jelent és a helyzet egyre inkább emlékeztet a 2008-as válságévre.  Kevesen vették komolyan az óvó szavakat, holott a BIS volt azon kevesek egyike, amely már 2006-ban felemelte a szavát hasonló okok miatt.

Valóban, a pénzpiacok egy olyan évet kezdenek 2015-ben, ahol számos potenciális kiváltója lehet az újabb instabilitásnak és turbulenciának.  A vezető tőzsdéken még mindig uralkodó relatív optimizmus ellenére a befektetési aktivitás a reálgazdaságban harmatgyenge. Ahelyett, hogy termelői kapacitásaikat növelnék, a nagy cégek inkább saját részvényeiket vásárolják vissza.  A halovány hosszú távú növekedési kilátások ellenére pedig az adósságok még mindig csak növekednek.

Az erős dollár és a New York-i tőzsde

Az erősödő dollár nemcsak a fejlődő piacok dollárban eladósodott cégei számára egy rémálom, hanem kellemetlen fejlemény sok amerikai cégnek is.  Az amerikai nagyvállalatok bevételének mintegy fele külföldi piacokról jön, tehát ha erősebb dollárra kell repatriálni, akkor az a jelentési szezonban gyengébben fog mutatni.

A tőzsdeindex egyébként is kétszámjegyű emelkedést mutatott az elmúlt három évben, amely részben csalóka optimizmust sugall, hiszen tavaly az S&P 500 indexben szereplő amerikai cégek 438 milliárd dollárért vásároltak vissza saját részvényeket, gyakran hitelre. Ez az összeg 93%-a annak, amit ezek a cégek tőkeberuházásra költöttek, ez 2007 óta a legmagasabb arány. Valójában minden harmadik tranzakció a tőzsdén részvény visszavásárláshoz volt köthető. Az S&P index ár-eladások indexe (price-to-sales ratio) szintén magasabb jelenleg, mint a Lehman-csőd előtti csúcson.

Sokat elmond a jelenlegi amerikai pénzügyek és a társadalom kapcsolatáról, hogy a 2009 derekán beállt viszonylagos stabilitás óta a gazdaság 12%-kal nőtt, a vállalati profitok 46%-kal, a széles értelemben vett részvény-tőzsde pedig 92%-kal emelkedett.  A medián háztartási jövedelmek ugyanakkor 3%-kal csökkentek.

A Fed felelőssége a likviditási cunamiban és a buborék-képzésben

Az 1913-as megalapítása után az amerikai jegybanknak 94 évre volt szüksége, hogy a mérlegét 900 milliárd dollárra duzzassza föl – itt állt a 2008-as válság előestéjén.  A Lehman Brothers csődje utáni hat hétben ezt az összeget sikerült megduplázni, 2008 végére pedig  megháromszorozta!  Jelenleg 4.5 ezermilliárd dolláron áll.

A jegybanki vezetők mantrája szerint a piacok és a vállalati profitok szárnyalásának kellett volna átterjednie a reálgazdaságra.  De mára világossá vált, hogy nem egy normál üzleti ciklussal állunk szemben, hanem minden jel szerint egy 50 éves, II. világháború óta tartó ciklus ért véget.  Az adósságállományok olyan szintre emelkedtek, hogy a gazdaságot már nem lehet újabb adósságok generálásával stimulálni.   .

Warren Buffet tőzsdeguru bevált értékelési mutatója is figyelmeztető szintre jutott.  Ez összeveti az amerikai tőzsde teljes értékét az ország nemzeti össztermékével. Jelenleg a Russell 3000 index értéke közel 25 ezermilliárd dollár, ami 40%-kal magasabb, mint a GDP. Ez legutóbb 1999-ben fordult elő, ami után beszakadtak a papírok.

Káncz Csaba jegyzete