Az MNB minden korábbinál több eszközt bevetve igyekszik elérni céljait, amelyek már nem kizárólag az infláció kordában tartásáról szólnak. A jegybank valójában gyengébb forintot és tartósan alacsony kamatszintet szeretne – írja az Alapblog.

 

Úgy, hogy lehetőleg ne a külföldiek, hanem a magyarok finanszírozzák az államadósságot és mindeközben az MNB is nyereségesen működjön. Eddig gyakorlatilag minden áhított cél teljesült, de az egyre erőteljesebb kézi vezérlés sok kockázatot is hordoz magában.

Egykor és most

A 2000-2010 közötti időszakban a jegybank a magas devizaadósság miatt mindent megtett a forint árfolyamának stabilan tartása érdekében, és megpróbálta a külföldiek számára vonzóvá tenni a magyar állampapírokat. Most épp ellenkező a helyzet: „az MNB próbálja a külföldieket kikergetni a forint melletti (azaz a forint erősödésére nyitott) spekulációból, és fő (ki nem mondott) célja a kamatszint alacsonyan tartása, a forint árfolyamát pedig inkább a gyengülés irányába terelné” – írja a szerző.

Stabilabb lett a forint

A körülmények sokat változtak, tíz éve Magyarország sokkal többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt, ma viszont nem, és csökken az ország külső eladósodottsága. A lakosság devizaadósságának csökkenése nyomán már nem kell annyira tartani a forint leértékelődésétől – írja az Alapblog. (A forint viszonylagos erejéről tegnap itt írtunk.)

Magyarország többlet-megtakarítása számos ok miatt várhatóan még jó ideig megmarad, ezért a külső eladósodottság tovább esik, az államadósság finanszírozásában a külföld szerepe automatikusan csökkenni fog.

Burkolt kamatvágások?

Az MNB különböző intézkedései tulajdonképpen a hivatalosakon túl újabb kamatvágást jelentenek, ezáltal ugyanis a piaci szereplők – ha nem szeretnének hosszú futamidejű államkötvényeket vásárolni – kénytelenek éven belüli állampapírokat venni. Ezek hozama a nagy kereslet hatására egy százalék alá esett, pedig egy éve még két százalék fölött volt – írják.

A piacon tapasztalható forint-pénzbőség lényegében egyféle módon tűnhet el: ha a jegybank csökkenti a devizatartalékát, azaz az MNB-nek a piacon kell eurót eladnia és forintot vennie.

Gyengítsük csak a forintunkat

A jegybanknak fontos lenne, hogy „minél gyengébb forint (azaz magasabb EURHUF) árfolyam mellett tegye ezt meg, ezáltal ugyanis nyeresége képződik (hiszen az euróhoz még alacsonyabb áron jutott hozzá). Nagyrészt emiatt szeretné tehát a hazai fizetőeszközt gyengíteni és ezért próbálja a forintot a külföldiek szemében kevésbé vonzóvá tenni. Jó úton halad efelé, a forint tartása – a sorozatos kamatvágások és fenti intézkedések hatására – már csak egyszázalékos hozamtöbbletet ígér az euróhoz képest a bankközi piacon” – írja a szakember.

Felminősítés várható

Magyarország jelenleg nagyon magas bruttó külső adóssága a cikk szerint mérséklődik majd, miáltal a külföldi befektetők szemében is jobb színben tűnik fel az ország, és jön majd a felminősítés. Másrészt csökken a forint-likviditásbőség, ami javítja az MNB eredményét is.

A bankok az MNB intézkedései nyomán elegendő rövid lejáratú állampapír és betét híján hosszabb futamidejű kötvények vásárlására kényszerülnek. Eddig úgy tűnik, a jól végiggondolt stratégia működik: a rövid hazai kamatok beestek, a külföldi piaci hozamemelkedés ellenére a hazai állampapírok viszonylag jól tartják magukat, mindeközben a külföldiek kezében lévő magyar forintos állampapír-állomány fokozatosan csökken.

A kockázatokról és mellékhatásokról…

„Vannak azonban a rendszerben ellentmondások és a kockázatok sem elhanyagolhatók” – írják. „A jegybank az államadósság költségének csökkentésén dolgozik, eközben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) indokolatlanul magas kamattal értékesíti a lakossági állampapírokat.” (Erre a Privátbankár is többször utalt már.)

Az MNB sorozatos beavatkozása a piaci folyamatokba növeli a hosszú állampapírok kockázati prémiumát, ezáltal drágítja az államadósság hosszú kötvényekkel történő finanszírozását – írja a blog.

Mi lesz, ha emelni kell?

Minden abba az irányba mutat, hogy jelentősen megnőttek az inflációs kockázatok – teszik hozzá. „Az emelkedő infláció ellenére a jegybank további kamatvágásokat helyezett kilátásba, emellett a forint gyengülését szeretné elérni” – állítják.

Az MNB „a jövőben könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy a megugró infláció miatt kamatot kellene emelnie, de nagyon sok tényező miatt ezt nem szeretné megtenni” – hangzik az egyik végkövetkeztetés.

El kell, hogy engedj

„Az elmúlt évtizedben az MNB a kamatszintet áldozta fel a forint védelmében. Most úgy tűnik, az inflációt és a forint árfolyamát fogja majd elengedni az alacsony kamatszint védelme érdekében” – véli a szerző. (A teljes cikk itt olvasható.)

Vélemény: Eddig jó – mondta a tizedik emeletről zuhanó optimista az első emeletnél. Valamint: "El kell, hogy engedj" (...) "Mert tudom jól, hogy valahol messze/még meglepetések várnak" (V'Moto-Rock).