Salvador elnöke, Nayib Bukele pár napja egy amerikai bitcoin-konferencián jelentette be, hogy törvénytervezeten dolgozik, amely országában a bitcoint törvényes fizetőeszközzé nyilvánítja. A hír óriási lelkesedést és sok kétkedést, vitát egyaránt kiváltott a kriptodeviza-világban, bár pontos hatásai még nem ismertek, ahogy a készülő törvény pontos tartalma sem.
Sok szakember azonban történelmi jelentőségűnek tartja, hogy egy állam a hagyományos pénzek szintjére emeli ezt a sokáig lenézett, játékpénznek, múló őrületnek, pilótajátéknak vagy egyenesen nagy átverésnek titulált eszközt. Még ha ez az ország egy kicsiny és szegény harmadik világbeli, közép-amerikai állam is.
Milyen következményei lehetnek ennek a lépésnek? Elindíthat-e lavinát? Lehet-e katalizátor a bitcoin tömeges elfogadása felé? Ezt próbáljuk a következőkben körüljárni.
11 Lehetséges következmény
1. A bitcoin szintet lép
Nem lehet valamit játékpénzként kezelni, ha egy állam hivatalos fizetőeszköze. Ráadásul nem egy pár száz fős szigetről van szó, hanem egy Magyarországnál ugyan sokkal kisebb területű, de hat és félmilliós lakosságú országról. Ha ez megtörténik, az mindenképpen nagy jelentőségű lesz, még akkor is, ha esetleg a gyakorlatban nem használják majd a bitcoint fizetésre a salvadoriak (ami elég valószínű, lásd később). Akkor is következményekkel járhat, ha a lépés inkább szimbolikus.
2. Intézmények sora számára válhat elérhetővé
Elvileg ezzel elérhetővé válhat a bitcoin sok vállalat, intézményi befektető, alapok, nyugdíjalapok számára, akik jelenleg is bármely hivatalos devizát megvehetnek. Ez nem jelenti azt, hogy fognak is venni, de egy eddig lezárt ajtó kitárulhat előttük. Ha csak kis részük dönt vásárlás mellett, már az is jelentős keresletet generálhat.
3. Jegybanki devizatartalék is lehet
Az előző logikának megfelelően a jegybankok is felvehetik a devizatartalékaik közé, ha egyszer deviza. Itt is kérdés, hogy fogják-e, és ha igen, mekkora összegben. (Egyébként az elnök indoklásában az is szerepelt, hogy a bitcoinra azért lehet szükségük, mert a világ nagy jegybankjai a salvadori pénzügyi stabilitást aláásó lépéseket tesznek – de ennek boncolgatása messzire vezetne.)
4. Végre világossá válik az adózása
Sok országban a kriptodevizák adóztatása nyitott kérés, Magyarország is csak most lép ez ügyben egy készülő jogszabállyal. Ha a bitcoin normál fizetőeszköz, akkor adózásilag is devizaként kellene kezelni. Nem árupiaci termékként vagy ingóságként, részvényként vagy “egyéb” eszközként, ahogy eddig sok helyen. A jogi bizonytalanság megszűnése általában jót tesz egy eszköz keresletének.
5 . Beindulhat a hólabda-effektus
Más államok is könnyen követhetik a példát. “Ha ők hivatalossá tették, akkor mi miért ne” alapon. (Paraguay már érdeklődik.) Rendszerint az úttörő szerep a legnehezebb. De mi lesz, ha Svájc, Málta vagy Németország is elfogadja fizetőeszközként? Több ország eddig is bitcoin-barát volt, a jogszabályi környezet, az adózás pedig támogató. Egyes államok azzal az indoklással kedvez ennek az új iparágnak, hogy nem akar a technológiai innovációk kerékkötőjévé válni. Mások emiatt nem merik tiltani vagy hátrányba hozni.
6. Engedélyezhetik végre a bitcoin ETF-eket
Az amerikai (és EU-s) hatóságok évek óta makacsul ellenállnak, hogy bitcoinba vagy etherbe fektető ETF-eket (tőzsdén kereskedett alapokat) engedélyezzenek az alapkezelőknek. Ez még a legnagyobb vagyonkezelő holdingoknak sem sikerült. Pedig az ETF-ek elismert, viszonylag biztonságos tőkepiaci eszközök, és jelenlétük nagyot lendíthetne a szektoron. Ezeken keresztül sok olyan befektető, aki eddig nem mert a kriptókhoz hozzányúlni, megjelenhetne vevőként.
Ha Salvador törvényes fizetőeszközzé emeli a bitcoint, az csökkenti a tőzsdefelügyeletek érveinek súlyát, és legalábbis növelheti a valószínűségét egy ETF engedélyezésének. (Kanada egyébként már hónapokkal ezelőtt zöld utat adott ennek.)
7. Salvadorba települhetnek a kriptodeviza-cégek?
A salvadori elnök bevallott célja, hogy kriptodeviza-vállalkozókat, startupokat csábítson az országba. Csodás tengerpartok, szörfparadicsomok, üres vízparti telkek, nincs ingatlanadó és nincs tőkenyereség-adó a kriptodevizákra. A kriptodeviza-vállalkozók pedig azonnal tartózkodási engedélyt kapnak – írta a Twitteren.
Azt azért hozzátehetjük, hogy ha az egyéb infrastruktúra, a jogrendszer, a közbiztonság is számít, akkor lehet, hogy Svájccal vagy Máltával jobban járnak a vállalkozók. A közép-amerikai ország mellett szólhatnak még az alacsony bérek is.
8. Dehát már elfogadják adófizetésnél
Sok éven keresztül hallhattuk egyes ellenzőktől, konzervatív közgazdászoktól, hogy a hagyományos pénzek értékét az is adja, hogy az államok elfogadják azokat adófizetésnél. A kriptodevizákat viszont sehol. Az ő vitorlájukból lassan kifogják a szelet, de nem csak a salvadoriak. Már most is elfogadják ugyanis adózásnál például:
- Egyes svájci kantonok
- Egyes USA-tagállamok (Arizona és Ohio 2018-ban jelentette be, Colorado most gondolkodik rajta).
9. Lesz végre rendes szabályozás
A megfelelő jogi környezet hiánya eddig is fékezte a szektor fejlődését. Jellemző, hogy a Facebook és a Google a napokban örömmel üdvözölte, hogy globális minimumadóval sújtják őket is, mert érdekükben áll, hogy a szabályok világosak legyenek. Akkor is, ha az többe kerül.
A szabályozók valószínűleg még inkább ráugranak a szektorra, begyorsítanak, és végre szabályozás születik, akár pozitívabb, akár negatívabb irányultsággal. A bizonytalanság csökkenése, a szabályok letisztulása csak jó az iparágnak.
10. Jó reklám, de nem perdöntő
A kriptodevizák világa már régen nem csak a bitcoinról, és főleg nem csak a fizetési módokról szól. Ezért a fizetőeszközzé nyilvánítás is csak egy újabb fontos, de nem perdöntő lépés. A fizetési megoldások már csak egy kisebb szeletét jelentik az egész iparágnak. Lásd a kriptodevizák osztályozását (taxonomy), például a “kriptodevizák periódusos rendszerét”, pontosabban annak egy verzióját:
- Fizetési megoldások, fizetőeszközök
- Játék, média, közösségi média
- Fintech
- Számítási teljesítmény, adat-menedzsment és felhő-szolgáltatások
- (Blokkláncok közötti) átjárást, interoperabilitást segítő protokollok
- Platformok
- A magánszférát védő (titkosított) kriptodevizák
- Üzleti és vállalati alkalmazások
- Egyéb
11. Megint a gazdag salvadoriak járnak jól?
A salvadori lépés egyik indoka, hogy a szegények és bank nélküliek bankosítására (“banking the unbanked”) használnák a bitcoint. Az országban nagyon sokaknak nincs bankkapcsolatuk. Ám erre a bitcoin alkalmas talán legkevésbé a kriptodevizák között jelenleg.
A tranzakciók ugyanis lassúak (20-30 perc is lehet), díjuk pedig az utóbbi időben rendkívül magas lett. Tegnap öt dollár felett volt, de nemrég 20-60 dollár közé is felugrott. Pedig a feltörekvő országok szegényei számára már az öt dollár is szinte megfizethetetlen. (A Lightning Network nevű új technológia ezen elvileg sokat javíthatna, de még alig használják.)
Ha a szegények számára használhatatlan, akkor a gazdag salvadoriaknak lesz jó? Talán. Már ha egyáltalán jó az valakinek, ha bitcoinban fizethet. Mert ez egyáltalán nem biztos.
+1: De ki a szösz akar bitcoinnal fizetni?
Most őszintén, fizetnél olyasmivel, ami eddig évente átlagosan megkétszerezte az értékét? Akik eddig megtették, rendszerint alaposan megbánták, mert a trendjében folyamatos áremelkedés miatt jobban jártak volna, ha megtartják. Ezért is írtuk az elején, hogy a lépés inkább szimbolikus jelentőségű lehet, és ezért tartják ma már sokan inkább digitális aranynak, befektetésnek a bitcoint.
Az áremelkedés elmaradt
Összefoglalva, a bitcoin-sztoriban mindenképpen nagy jelentőségű esemény történt, ami hosszú távú következményekkel járhat. Legalább olyan fontosnak látszik, mint amikor februárban a Tesla nagy bitcoin-vásárlást jelentett be. De az áremelkedés ezúttal elmaradt. Lehet, hogy sok befektető még nem értette meg, mit is jelent ez.
A szkeptikusok vagy ellenzők pedig, akik azt remélték, hogy egy újabb árfolyam-összeomlás majd gyorsan véget vet az egész buta bitcoin-sztorinak, valószínűleg megint nagyot fognak csalódni.
Frissítés: Elfogadtak két fontos törvényt
Kedden késő este Salvador parlamentje elfogadta a törvényt, amely szerint a bitcoin törvényes fizetőeszköznek számít az országban (az amerikai dollár és a mára lényegében kihalt helyi valuta, a colón mellett.) A kriptodeviza-sajtó szerint több latin-amerikai ország érdeklődik és vizsgálja, hogyan válhat szintén a bitcoin támogatójává. Ennek jele a képen Ecuador egyik miniszter-helyettesének Twitter-oldala, ahol a politikus a kriptodeviza-befektetők egyik szimbólumát, a "lézer-szemeket" használja.
Magyarországon pedig elfogadták tegnap a kriptodevizák adózásáról is szóló jogszabályt. (Az adó januártól 15 százalék lesz, a szociális hozzájárulást nem kell majd fizetni).
Fontosabb források:
Coindesk podcast, Kriptodevizák tranzakciós költségei, Cointelegraph, Marketwatch, Decrypt
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
