Ha egy vállalat csőd közelébe kerül, akkor a kedvezőtlen hírek napvilágra kerülésekor általában megjelennek azok a „medvék”, akik az összeomlásra játszanak (utalva ezzel arra, hogy az árfolyamesést a medve szimbolizálja a tőzsdéken). Persze ez nem csak egyedi részvényekre igaz, hiszen a világ egyik legismertebb befektetője, Soros György az angol font összeomlásán kereste az első milliárdját. A 2008-as Lehman Brothers csődjét megelőzően is sokan vártak gazdasági összeomlást, amin végül egyesek sokat nyertek, erről szól A nagy dobás (The big short) című film. 2019-ben a vágtató részvényárfolyamokat látva is sokan vártak esést a tőzsdéken, amit a koronavírus miatti gazdasági összeomlás el is hozott. A részvények egy része ugyanakkor meglehetősen gyorsan kiheverte a történteket, és a technológiai papírok indexe, a Nasdaq már tavaly szeptemberben történelmi rekordokat döntött, amit azóta is folytat.
Nem véletlen, hogy rendre előkerülnek olyan elemzők, ismert befektetők, akik újabb összeomlást jeleznek előre. A magyarázatuk többnyire az, hogy a piacok olyan extraoptimista árazást alkalmaznak, amelyek a jelenlegi gazdasági helyzetben indokolatlanok. Ugyanakkor a piac egészét tekintve a jegybanki stimulusok keretében kiszórt elképesztő összegek egyelőre elég határozott támaszt jelentenek. Így azok, akik azt várják, hogy a túlértékelt eszközök előbb-utóbb a normális árakon fognak forogni, inkább egyedi instrumentumokat választanak.
Ezek közé tartozott például a Tesla részvénye, amely 2019 vége óta közel 900 százalékos növekedés produkált. Vannak persze magyarázatok, hogy miért éri meg még ezen az áron is az elektromos autógyártó részvényeket vásárolni, ugyanakkor a kérdőjelek is sorjáznak szép számmal. (A vállalatról szóló pro és kontra érvekről ebben az anyagban olvashat.) A Tesla papírjait időről-időre sokan shortolják, vagyis adják el úgy, hogy nincs a tulajdonukban részvény (ezt technikailag általában részvények kölcsönzésével lehet kezelni), arra számítva, hogy később, ha visszaesik a papír ára, akkor olcsóbban meg tudják venni. A drágább eladási és az olcsóbb vételi ár pedig elméletileg a profit. A probléma akkor van a shortosok szempontjából, ha a várt esés nem következik be. Mivel nekik valamikor vissza kell szolgáltatni a részvényt, így egyszer meg kell venniük a papírt. Ha pedig sokan spekulálnak árfolyamesésre, ami nem következik be, akkor a shortosok akár komoly vételi nyomást is generálhat. A terminológiában a menekülő eladók által generált árfolyamemelkedést short squeezenek nevezik, és ha ez bekövetkezik, akkor egészen elképesztő árfolyammozgások láthatók.
Ez megtörtént tavaly a Tesla esetén is, ahol az alapító Elon Musk a komoly veszteséget elszenvedő shortosokat még meg is fricskázta, amikor a Tesla webshopjába belistáztak egy piros színű shortot (rövid nadrágot). Az üzletemberről elmondható, hogy az esést váró spekulánsokkal egyébként sincs jóban, és ahol tud, igyekszik keresztbe tenni nekik. A héten pedig egy újabb ilyen esetnek lehettünk a tanúi.
A GameStop vállalat, amely számítógépes és konzolos játékok forgalmazásával foglalkozik, meglehetősen unalmas cég. Azt követően, hogy tavaly a Microsoft bejelentette, hogy az Xbox Game Pass előfizetők egy könyvtárból tudnak majd játékokat lehívni, az elemzők azt valószínűsítik, hogy a jövőben más játék- és konzolgyártók is ilyen modell felé fordulnak.
Ha ez megvalósul, akkor a játékok értékesítésével foglalkozó társaságok, mint a GameStop folyamatosan piacot veszítenek. Ezen logika alapján sokan kezdték el shortolni a cég papírjait, és a statisztikák szerint a részvénymennyiséghez képest az egyik legnagyobb arányban így eladott volt.
A cég papírjai ugyan nem szakadtak be, de jó sokáig ennek megfelelően emelkedni sem tudtak. Míg a múlt hét végén el nem kezdtek mozgolódni az emelkedésre spekulálók. A gazdasági sajtó egy része az úgynevezett Robin Hood befektetőket sejtette a vételek mögött, amire különböző közösségi platformokon bíztatták az érintettek egymást. A Robin Hood név egyébként nem az érintettek önzetlenségére, hanem az általuk használt befektetési platformra utal, sokan ugyanis ezt a (látszólag) ingyenes kereskedési rendszert használják.
A GameStop január 13-án és 14-én már ugrott egy nagyot, amikor két nap alatt duplázódott az árfolyam, ám ez semmiség volt ahhoz képest, amit az elmúlt napokban láthattunk. A két héttel ezelőtti megugrást egy hét stagnálás követte, majd a múlt hét végén egy érthetetlennek tűnő emelkedés indult.
A vállalatról ugyanis nem jelent meg semmiféle olyan információ, ami az árfolyamok mozgását indokolná. Az elemzők tanácstalanok, és az egyetlen logikus magyarázatnak az tűnik, hogy miután egyes befektetők elkezdték felhajtani az árfolyamokat, a korábban fedezet nélkül eladók kényszerhelyzetbe kerültek.
A kétségbeesett shortosok pedig látva az elszabaduló árfolyamokat próbálják az egyre nagyobbá váló veszteségüket megállítani. Emiatt pedig ők is vásárlóként lépnek be a piacra, tovább pumpálva fel az árakat.
Az őrült vágta az árakban is tükröződik, hiszen az évet 17,25 dolláron kezdő papír a múlt hetet már 65 dolláron fejezte be, majd az elmúlt napokban exponenciális gyorsulás jött. Hétfőn 75 dollár fölé szökött, majd kedden megduplázódott az árfolyam és 148 dollár lett a papír. Sőt a szerdai nyitást követően ismét 100 százalék feletti mértékben drágult, így már 350 dolláron is forgott.
A szerdán várható további emelkedéshez hozzájárul a cikkben már emlegetett Tesla-vezér is. Elon Musk a Twitteren ugyanis a tegnapi őrült emelkedést követően megosztott egy reddites linket, ahol a spekulánsok a részvények vételére biztatják egymást, annyit hozzátéve, hogy "Gamestonk!!".
Gamestonk!! https://t.co/RZtkDzAewJ
— Elon Musk (@elonmusk) January 26, 2021
A 43 millió követővel rendelkező üzletemberre sokan messiásként tekintenek, így a kinyilatkozásainak komoly üzleti hatásai is vannak. A közelmúltban például a szokásoshoz képest kiugró forgalmat generált az etsy nevű webes kereskedési platformnak, amikor megmutatta, hogy milyen játékot rendelt onnan a kutyájának. De hasonló volt a helyzet, amikor néhány hete a követőit arra biztatta, hogy a Facebook Messenger helyett a Signal nevű chatalkalmazást használják. Más kérdés, hogy miután 2018-ban az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) komolyan megszorongatta az árfolyamok tiltott manipulációja miatt, Musk kicsit óvatosabb. A korábbi ügyében pénzbüntetés kifizetését vállalva, megúszva egy bírósági pert. Azóta viszont a követőivel úgy tűnik „félszavakból” is megértik egymást, hiszen egy jogi ügyben nehéz lenne egyértelműen bizonyítani, hogy ő a GameStop vételére biztatta a követőit, ahogy a fent említett másik üzenete is csak annyiból állt, hogy „Use Signal”.
Mindenesetre úgy tűnik, hogy a GameStop esetében az árfolyamok emelkedése addig kitarthat, míg ki nem hullanak a medvék, utána viszont aligha lesz olyan felhajtóerő, ami indokolná a látszólag érthetetlen megugrást. A probléma az ilyen típusú mániákkal azonban az, hogy nem lehet tudni, hol durran ki a lufi, addig ugyanis a túl korán eladók teljesen lenullázhatják magukat.
Európának is jár az olcsóbb orosz olaj? 
