Csúnya, jellemzően egy-másfél százalékot is elérő mínuszban voltak hétfő délelőtt az európai tőzsdeindexek, de még rondábban néztek ki az amerikai határidők. A Dow Jones ipari átlag határidős értéke 0,9, az S&P 500-é 2,5, a Nasdaq 100-é pedig 4,4 százalékkal zuhant.

A részvénypiacokat és a kriptovaluták befektetőit egyrészt Donald Trump amerikai elnök legújabb vámfenyegetései nyomasztják Kolumbiával szemben. Másrészt egy új, olcsóbb kínai mesterségesintelligencia-szolgáltatás híre bizonytalanította el őket, nagyban csökkentve a kockázati étvágyat. Nyomás alatt tartja a piacokat az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szerdai ülése is, ahol várhatóan tartani fogják a kamatlábakat, és héja (szigorú) lesz a hangvétel.

Jól tartja magát a BUX

Hétfőn a német Ifo index, csütörtökön az Európai Központi Bank ülése lesz még a figyelem középpontjában Európában. Itthon pedig kedden jön a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntése (várhatóan tartással). A BUX index 0,4 százalékkal esett csak, az OTP 0,5, a Mol 1,0 és a 4iG 4,0 százalékos olcsóbbodása mellett. A Telekom 0,6 százalékkal süllyedt, a Richter viszont egy százalékkal drágult.

Az euró 408,30 forint, mintegy hatvan fillérrel drágább a péntek estinél.

Fontos napok jönnek a forint számára

A hazai piacon az egész héten jellemző derűs hangulat pénteken újabb forinterősödést eredményezett, így 408 körül zárt az euró/forint. Hétfőn korrigál, 409 körül is járt – írta az Erste Befektetési Zrt. A figyelem először a keddi jegybanki ülés felé irányul. Várhatóan nem változtat majd az MNB, ám fontos üzenetek hangozhatnak el a következő hónapokkal kapcsolatban.

Csütörtökön azután a negyedik negyedéves magyar GDP lesz a középpontban, a brókercég várakozása szerint nulla közeli, minimális növekedés jöhetett létre a harmadik negyedévhez képest.

Így remélhetőleg véget ért az újabb technikai recesszió.

Még több részvényt vesz az OTP

Az OTP bejelentette, hogy újabb 60 milliárd forintos részvény-visszavásárlási programot indít. Ehhez az MNB-től is megkapta az engedélyt, a saját részvények vásárlása tehát újraindulhat, miután az előző 60 milliárdos keret január 13-án elfogyott – tudósít a K&H Értékpapír.

Elad a Telekom

A Magyar Telekom értékesíti a ViDaNet Zrt.-t, a tranzakció lezárása várhatóan az év első negyedévében valósulhat meg. A ViDaNet százezer hozzáférési pontot lefedve nyújt vezetékes szolgáltatást, amivel kapcsolatban hatmilliárd forintnyi bevétele származott a cégnek 2023-ban.

Dübörög a gyorsjelentési szezon

A „hét mesterlövész” közül a Tesla, a Microsoft és a Meta szerda este teszi közzé az eredményeit. Csütörtökön az Apple és az Intel jelentését figyelhetik a befektetők, pénteken pedig az energiacégeké lesz a főszerep – írta a K&H Értékpapír.

Emellett több fontosabb európai cég is figyelmet kaphat, kedd reggel az SAP, aznap este az LVMH adatai érkeznek. Szerdán az ASML, csütörtökön pedig a Deutsche Bank eredményeit várhatjuk.

Mi a baj a mesterséges intelligenciával?

A technológiai részvényekre a DeepSeek nevű kínai cég gyakorolt nyomást, amely a közelmúltban kiadott AI-szolgáltatásairól azt állította, hogy teljesítményben vetekszik a nagy riválisokkal, de a költségek töredékéért. Az iparág befektetői amúgy is már régen töprengenek azon, hogy az erre költött dollár-tízmilliárdok megtérülnek-e majd, illetve a szektor növekedése fenntartható-e.

A Bernstein elemzői megjegyezték, hogy az új modellek, mint például a DeepSeek R1, valóban lenyűgözőek-e, és képesek lesznek-e felvenni a versenyt az OpenAI és a Meta Platforms hasonló, vezető termékeivel. Ugyanakkor szerintük az erre adott piaci reakció eltúlzottnak tűnik.

Még ha igaz is, hogy a DeepSeek töredékére csökkentette egy adott teljesítmény elérésének költségeit, a költségek pályája amúgy is évente körülbelül ennyivel ment le, ami egyébként nem folytatódhat örökké – írták a cég elemzői. Egyébként pedig továbbra is szükség van az AI-infrastruktúra bővítésére, az AI-kereslet megugrása valószínűleg minden új számítási kapacitást felszív majd.

Százezer alá bukott a bitcoin

A technológiai részvényekhez hasonlóan a kriptovalutákra is szomorú nap virradt hétfőn, a bitcoin öt, az ether hét százalék körüli mínuszban van. Az előbbi 98 ezer dollár alá is benézett, mintegy tíz százalékkal van az egy hete, Donald Trump beiktatásakor beállított történelmi csúcsa alatt. Az ether a 3000 dollárt közelítette meg, de nem érte el. A harmadik legnagyobb blokkláncérme, a solana (SOL) pedig 12 százalékot esett 24 óra alatt.

Pedig Donald Trump elnök a múlt hét végén új, bár egyelőre homályos terveket jelentett be az iparág szabályozási keretének kidolgozására.

Terjeszkedés a Solana-láncon

A Solana-blokklánc egyik üdvöskéje, a jupiter (JUP) viszont 0,85-ről 1,26 dollárig is felugrott a hétvégén, miután egy sor bejelentést tett. A decentralizált pénzváltó bevételeit ezentúl megosztják az érmetulajdonosok között, mémérme-kereskedési platformot vásároltak és saját univerzális blokkláncot hoznak létre. Ezen kívül a teljes JUP-mennyiség 30 százalékát bevonják (“burn„, azaz “elégetik”).

A JUP érme már az előző hétvégén is kilőtt egyszer, amikor kiderült, hogy a vállalkozás fontos szerepet kapott Donald Trump mémérméjének kibocsátásában. Az emelkedés azonban mindkét alkalommal hamar kifulladt.

A blokklánc lesz a korrupció végzete?

Az Elon Musk által vezetett kormányzati hatékonysági minisztérium (D. O. G. E.) vizsgálja a blokklánc használatának lehetőségét az állami kiadások felügyeletének céljából. A lehetséges alkalmazások közé tartozik az ingatlanok kezelése és a fizetési műveletek feldolgozása.