|
| A szaúdi védelmi miniszter és Vlagyimir Putyin. Forrás: EPA |
Szaúd-Arábia két év után szakított a szabad piaci olajáron alapuló politikájával nemrég Algírban – értékeli a Bloomberg cikke. Emlékeztetnek arra, hogy akkor kezdett igazán esni az olaj ára, amikor a szaúdiak 2014-ben nem voltak hajlandóak kitermelés-korlátozásra, hogy piaci részesedést szerezzenek vagy megtartsák azt.
Ez a politika részben eredményes volt, hiszen azóta a szaúd-arábiai kitermelés nőtt, más termelőké pedig sok esetben csökkent. Voltak, akik kiszorultak a piacról, vagy mérséklődött szerepük, mint az amerikai palaolaj-termelőké. Ennek azonban súlyos ára volt az arab királyság gazdaságára nézve.
Égnek a tartalékok
Az ország folyamatosan égeti el devizatartalékait, az állami megrendeléseket nem fizetik ki időben, a közalkalmazottak lemondhatnak év végi bónuszukról – írják. A költségvetési deficit a GDP 10 százaléka, a legmagasabb a G20-ak körében. A gazdasági növekedés visszaesett, vannak, akik már recessziót jeleznek előre.
A Bloomberg által idézett egyik elemző szerint az algíri megállapodás taktikaváltás a szaúdiak részéről, egy olyan szerencsejáték, amely úgy nyomja fel az olajárakat, hogy ezzel ne váltsa ki az amerikai palaolaj-vállalkozások termelésének újjáéledését.
Az OPEC-nek november végén még meg kell állapodnia az országokra lebontott kitermelési kvótákról. Egy másik elemző szerint tudatában vannak, hogy egyelőre csak két hónapot nyertek maguknak. Ha a november végi megállapodás kútba esne, annak súlyos ára lenne: az olajár mélyrepülése.
Január végéig semmi
Irán még most tér magához a szankciók után, Líbiában és Nigériában a harcok és szabotázs miatt nem várható kvóta, más országok is ellenszegülhetnek a kirótt korlátozásnak. Így lehet, hogy az egész zömmel Szaúd-Arábia vállát nyomja majd, jórészt neki kell csökkentenie termelését. Ráadásul, még ha létre is jön a megállapodás, ez a valós kínálatot január végéig nem befolyásolja majd.
Az OEPC algíri bejelentése előtt egyébként nem sokkal az IEA nemzetközi szervezet komoly túlkínálatot jelzett még 2017 első felére is. A nem OPEC-tag kitermelők csökkentik kitermelési költségeiket és növelik termelésüket.
Binladinéknak már fizettek
Egy másik hír szerint Szaúd-Arábia megkezdte a ki nem fizetett számláinak törlesztését, főleg az építőiparban. Bár azt is hozzáteszik, hogy a múlt hónapban már fizetett az ország legnagyobb építőipari vállalatának, a Saudi Binladin Group-nak. A teljesítések teljes helyreállítása azonban még éveket vehet igénybe. A kifizetéseket tavaly állították le, amikor a költségvetés hiánya az alacsony olajbevételek miatt megközelítette a GDP 15 százalékát.
Putyin, az erőművész
Mi kell ahhoz, hogy a világ legnagyobb olajkitermelője légy? - teszi fel a kérdést egy Bloomberg-kommentár, amelyet olajos hordóval súlyzózó, olajpumpával izmozó Vlagyimir Putyin-karikatúrákkal díszítettek. A szerző szerint Oroszország olajipara nagy erőt mutatott, miután az utóbbi években világgazdasági válság, egy emberöltő óta nem látott olajár-esés és nemzetközi szankciók ellenére is növelni tudta a kitermelését. A Szovjetunió bukása óta nem látott mennyiségű olajat termelt ki az ország szeptemberben, napi 11 millió hordót.
A második felvetés szerint Oroszország jó befektetéseket eszközölt korábban, a 100 dollár feletti olajárak idején, amikor milliárdokat fektetett Szibériában levő mezőibe. Ezek most ellensúlyozzák egyes mezők elöregedését, sőt némi növekedést is lehetővé tesznek.
Jó ötlet volt, hogy elengedték a rubelt
Az orosz rubel 50 százalékkal gyengült 2013 óta, a költségvetési deficit 2010 óta nem volt ekkora, a gazdasági növekedés visszaesett. Ám az olajcégeknek a rubel leértékelése jót tett, a devizáért több rubelt kaptak, és a rubelben keletkező költségek csökkentésével is növelték nyereségüket. Az orosz költségvetés bevételeinek 37 százaléka olajból és gázból származik, de tavaly hirtelen adót emeltek az olajcégeknél, és lehet, hogy jövőre is így próbálják majd a kiadásokat és bevételeket kiegyensúlyozni.
