Árazás
A tőzsdei részvények árazását sok minden meghatározhatja, de hosszabb távon mégiscsak a cégek által megtermelt profit a döntő, végsősoron egy részvény tartása azt jelenti, hogy a részvényes részt vesz egy vállalkozásban, és attól nyereséget vár, lehetőleg minél nagyobbat. Az S&P 500, a legfontosabb amerikai index ennek megfelelően minősíthető is, aszerint, hogy a benne szereplő 500 részvény mekkora nyereséget ér el, illetve hogyan alakulnak a nyereségvárakozások a következő időszakban.
|
| S&P 500, tavaly és idén |
Az indexben szereplő részvények átlagos P/E értéke, vagyis az ár osztva az egy részvényre jutó nyereséggel, tavaly nyáron is 15,6 volt, és most is annyi. Közben a piac volt 8 százalékkal alacsonyabban is, majd onnan felszaladt 17 százalékot, végül most újra a 2000 pontos szint körül van. Akkor a piac masszívan emelkedő szakaszban volt, most pedig fél éve már, hogy nincs további emelkedés. Mi változhatott közben?
Mi történhetett?
Egy lényeges magyarázat lenne, ha a cégek eredményvárakozásai változtak volna, de ilyesmi érdemben nem történt. Vizsgáljuk meg, mit is takar ez a 15 körüli érték. Ez azt jelenti, hogy a részvény ára 15-szöröse a profitnak, vagyis a profit kb. 6,6 százaléka az árfolyamnak. Ha a cég által megtermelt profitot tekintjük a részvény hozamának, akkor ez tehát 6,6 százalék, vagyis ennyit vár el a piac cserébe a kockázatért.
Hogy ez sok vagy kevés, leginkább akkor határozható meg, ha megnézzük, hogy más befektetési formáknak, mindenekelőtt a kötvényeknek mekkora a hozama. A kötvények közt is vannak kis kockázatúak, ezeknek értelemszerűen jóval kisebb a hozama, és vannak a részvényekhez hasonló kockázatúak, ezeknél normál esetben a befektető jóval magasabb hozamot vár.
Óvatosak a kötvényekkel
2014-ben a befektetők szerény kötvényhozamokkal is megelégedtek, a vállalati kötvényeket hajlandók voltak az államkötvényekénél alig magasabb hozam mellett megvenni. Az amerikai tripla B besorolású vállalati kötvények, melyek a leggyengébbek a viszonylag magas besorolásúak között, akkor 3,43 százalékos hozammal forogtak. Most ez a hozam 4,07 százalék, ami elég komoly emelkedés, vagyis a befektetők hozamvárakozásai megnőttek.
A kockázatosabb vállalati kötvényeknél, melyeket Amerikában junk bondnak neveznek, még nagyobb változás tapasztalható. 2014 júliusában 5,52 százalék volt az átlaghozamuk, ez az érték most közel 8 százalék. Ez pedig már igen durva emelkedés, vagyis a kockázatvállalási hajlandóság erősen csökkent.
Ez nyomasztja a részvényeket is
Ez már magyarázatot adhat a részvénypiaci változásokra is. Ha a kötvényeknél csökken a kockázati étvágy, és nő a hozamelvárás, akkor ez előbb-utóbb a részvényeknél is jelentkezik. Nem kizárt, hogy most ezt láthatjuk a piacon: a P/E, vagyis gyakorlatilag a várt hozamszint azonos, de akkor ez erősödő piacot jelentett, most pedig egy a csúcson túljutott, várakozó állásponton lévő tőzsdéről van szó. Ha nem lesznek nagy pozitív meglepetések a tőzsdei cégek eredményeiben, akkor a piacok nemigen törhetnek új csúcsokra anélkül, hogy a kötvénypiacon is mérhető kockázati étvágy ne növekedne újra.
