Amióta tőzsde a tőzsde, mindig megtörtént, hogy meg nem erősített híreket, pletykákat kezd valaki keringetni azzal a céllal, hogy elmozdítson egy árfolyamot. Hatást viszont igazából csak akkor ér el vele, ha az adott részvény iránt eleve felfokozott az érdeklődés, szívesen foglalkozik vele a közönség.
Az amerikai Nokia
Tipikusan ilyen papír a Blackberry, az egykor jobb napokat látott amerikai telefongyártó cég. A mobiltelefon gyors elterjedésekor a Blackberry olyan fogalom lett, mint Európában a Nokia. Az volt a divat, az volt a menő, mindenki Blackberryt akart, státusszimbólummá vált. Maga a termék jó is volt, sok felhasználónak tetszett a rajta lévő komplett kis billentyűzet, megkönnyítve az sms írást.
Ennek megfelelően a részvény szárnyalt. Aztán a cég kissé elkényelmesedett, nem figyelt oda, mivel rukkolnak elő a versenytársak. Megjelentek az okostelefonok, tarolni kezdett mindenekelőtt az Apple, majd más gyártók is. A státusszimbólum szerepét hamar át is vette az Apple. Így aztán a Blacberry részvénye is esni kezdett, sőt korábbi árfolyamának töredékére zuhant vissza. Sokan már csődöt vizionáltak, shortolták a papírt. Aztán a csőd elmaradt, úgy tűnt, a cég felveszi a kesztyűt a versenytársakkal, és megtart egy elfogadható piaci részesedést.
Rámozdultak a vevők
A befektetők kedve meg is jött, elkezdtek fantáziát látni a papírban, zsákolni kezdték az 5 dolláros mélypont után. A papír újra kedvenc lett: ez az ideális szituáció egy jó kis szaftos, ráadásul teljesen hihető pletyka bedobására. A részvény 9,5 dollár alatt állt, amikor szárnyra kapott a hír, hogy a Samsung megveszi a céget tokkal-vonóval, mégpedig valahol 15 dolláros egy részvényre jutó ár környékén. Miután nemrég ugyanezt tette a Microsoft a Nokia telefon üzletágával, teljesen reálisnak is tűnhetett a dolog. A befektetők azonnal nekimentek a papírnak, nap végére közel 13 dollárig rángatták azt fel.
Ha valaki élelmes volt és a dolog indulásakor vett, kényelmesen el is hozhatta ezt a nyereséget. Feltéve, hogy nem volt kapzsi, és megelégedett ennyivel. Utána jött ugyanis a meglepetés: másnap a Samsung cáfolta a hírt, kiderült, hogy az csak pletyka. A papír természetesen zuhanni kezdett, vissza is esett a 10 dolláros szintre.
Tökéletes időzítés
A pletyka elindítója az időzítést is zseniálisan oldotta meg. A papír napok óta esett, és elérte a 200 napos mozgóátlagot (az előző 200 kereskedési nap árfolyamainak átlaga). Ez a szint igen jelentős, technikai elemzők és befektetők egyaránt komoly jelentőséget tulajdonítanak neki. Például ha egy részvény esik, majd eléri a 200 napost, akkor jó eséllyel számítanak felpattanásra. Nos, itt is így történt. Ott volt az ár, sőt kissé alá is nézett, majd megindult, és ekkor eresztették el a pletykát. Nem mentek szembe a piaccal, hanem egy épp induló mozgást gyorsítottak fel. Zseniális megoldás, bár nem túl etikus.
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
