Új szabályozás
A spekulánsok korábban lelkesen vették a görög banki papírokat, mondván, Európa majd újra megtömi a bankokat pénzzel, és ők jól járnak, mint a korábbi alkalommal is. Az új mentőcsomagban azonban a szigorú hitelezői feltételek között szerepelt, hogy a bankok részvényeseit és kötvényeit is terheli a bukó, akkor aztán a részvényárak a töredékükre estek.
Most jöhetnek a konkrétumok, itt a szabályozás. Az EKB arra számít, hogy legalább 4,4 milliárd euróval szállnak be a részvényesek és kötvényesek. Az állami pénzügyi alap 10 milliárddal szállna be, ezért 25 százalékban törzsrészvényt kapna, a többi ellenében úgynevezett CoCo (részvényekre átváltható) kötvényeket bocsátanának ki.
Mohók a részvényesek, az állam végre szigorú
A jelenlegi részvényesek persze azt szeretnék, ha az állam egyáltalán nem kapna részvényt, csak átváltható kötvényeket, hogy rövidtávon ne híguljanak a meglevő részvények. De lássuk be, hogy még így is nagyvonalú a folyamat a részvényesekkel szemben, hisz az általuk birtokolt cégek, a bankok lényegében elvesztették mindenüket, a részvényesek elbukták vállalkozásukat, ehhez képest mégis marad nekik valami.
Egy nagybefektető ezt meglehetősen nyakatekert érveléssel támasztotta alá: az állam a felelős a bankok leromlásáért, mivel ő folytatott olyan politikát, ami a tőkekorlátozások bevezetését szükségessé tette, ezért most neki kéne vállalni a felelősséget. Ez nagyon szép érvelés, de hát egy részvényes számára mindig kockázatot jelent az adott vállalat környezete is, felmérhette a lehetőséget, amikor görög bankot vett. Arról nem is beszélve, hogy még sokkal jobb áron eladhatta volna a papírokat, amikor a Sziriza kormány szemtelenkedni kezdett, és látszott, hogy rosszfelé mennek a dolgok.
Mindemellett, ha a jelenlegi részvényesek és kötvényesek nem fedezik a rájuk eső részt, és az államnak kell helyettük is beszállni, akkor csak törzsrészvény bocsát ki az állam, nem lesz CoCo kötvény. És akkor jórészt az lesz a részvényes, aki állja a számlát, vagyis az állam. És ez így normális, nincs ingyenebéd, noha sok befektető korábban erre számítva vásárolt a bankpapírokból.
Kompromisszum
A bankok most igyekeznek megszerezni a szükségest pénzt a jelenlegi befektetőktől. A legelterjedtebb megoldás, hogy a kötvényeseknek felajánlják, hogy részvényt kapnak a kötvények helyett, így megtörténik a hígulás, miközben a bank fizetési kötelezettségei megszűnnek a kötvényesek felé. A nemrég elfogadott törvény szerint egyébként a kötvényesek, elsőbbségi-, és törzsrészvényesek egyaránt kötelezhetők a hozzájárulásra, mielőtt az állam belép, ha máshogy nem, egyszerűen elveszik a befektetésük, papírjukat érvénytelenítik, a bankot államosítják.
Ha most létrejön a kompromisszum, mindenki jobban jár. Az államnak kevesebbe kerül a mentés, a részvényeseknek és kötvényeseknek pedig megmarad a befektetésük, még ha az most nem is sokat ér, persze a jövőben akár emelkedhetnek is az árfolyamok. A piac mindenesetre díjazta ezt a megoldástervezetet, a nyomott áru bankpapírokat 10-20 százalékkal megtépték.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
