A HVG-nek adott nyilatkozatában közölte a Tebész, hogy képviselőjét nem engedték be az Opimus közgyűlésére, miután előre nem regisztrált a szervezet. A Tebész megtámadja a közgyűlés összes határozatát, keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre. A társaság szerint a közgyűlés lebonyolítása a törvénynek mindenben megfelelt, a BÉT honlapján megjelentetett közleményükben fejtik ki véleményüket.
Részvénykönyv
A részvénytársaságok közgyűléseinek lényege, hogy ott minden részvényes részt vehessen, részvényesi jogait gyakorolhassa, a szavazati joggal rendelkező részvények tulajdonosai szavazhassanak. Ugyanakkor a részvényeseket azonosítani kell, erre a célra a részvénytársaságok részvénykönyvet vezetnek, amelyben számon tartják részvényeseiket, és ez képezi a közgyűlési azonosítás alapját.
A részvénykönyvbe a sokáig a részvényesnek kellett bejelentkezni, de ha ezt megtette, általában további teendő nélkül megjelenhetett a közgyűlésen, ahol a regisztráció során beazonosították, adatait összevetették a részvénykönyvben lévőkkel. Két évvel ezelőtt, a brókerbotrányok után a KELER (Központi Elszámolóház) már név szerint nyilvántartja a részvényeseket, így az ottani adatok alapján elvégezhető a részvényesi megfeleltetés.
Így csinálja a legnagyobb
Megnéztük, mi a gyakorlat az OTP-nél, amely a tőzsde legnagyobb forgalmú részvénye, így mérvadó lehet, hogyan bonyolítja a társaság a közgyűlést, és hogy azonosítja a részvényeseket. A társaság közgyűlési meghívója szerint a részvényesi megfeleltetést maga az OTP intézi a KELER-nél: a közgyűlés előtt két nappal lekérik a részvényesi listát, és onnantól kezdve az kerül a részvénykönyvbe, amelyben a közgyűlés végéig nem is lehet változtatást eszközölni.
Így a tényleges részvényesek listája naprakész, a részvényes, ha megjelenik a közgyűlésen, beazonosításra kerül. Ami lényeges: ha megismétlik a közgyűlést, mert nem határozatképes, a folyamat újraindul, vagyis újabb részvényesi megfeleltetésre kerül sor a KELER segítségével, így a továbbiakban nincs jelentősége az első, sikertelen közgyűlés előtti állapotnak (ezt a Tebész kifogásolta az Opimus esetében, a szervezet szerint eleve csak az vehetett részt a megismételt közgyűlésen, aki az eredetire is regisztrált).
Részvényesbarát megoldás
Az Opimus elismerte, hogy a KELER-el való részvényesi megfeleltetés helyett ők a részvényesektől kértek tulajdonosi igazolást, a törvény szerint a társaság dönthet, hogy melyik módszert választja, és a társaság alapszabálya az utóbbit írja elő. A tulajdonosi igazolás bemutatására és így a közgyűlésen való részvételi szándék jelzésére a társaság határidőt adott meg. Aki az adott időpontig ezt nem tette meg, nem vehetett részt a közgyűlésen. Kétségkívül azáltal, hogy a KELER nyilvántartja a részvényeseket, fölösleges és értelmetlen procedúrának tűnik a részvényeseket külön igazolásért küldeni.
Az orosz tulajdonos hajlandó eladni 56,15 százalékos részesedését a Szerbiai Kőolajipari Vállalatból (NIS). 
