A hazai tőzsdei társaságok nem feltétlenül magas osztalékfizető készségükről ismertek, sokáig a magas banki kamatok és állampapír-hozamok mellett eltörpültek ezek a kifizetések. Most azonban egyrészt a kamatszint lett nagyon alacsony, másrészt a BUX is évek óta stagnál, nagyrészt kimaradt az öt éve tartó nemzetközi részvénypiaci emelkedésből, miközben a cégek nyeresége, ha szerényen vagy rapszodikusan is, de sok esetben nőtt.

Ezeknek a folyamatoknak köszönhető, hogy a tőzsdei részvények árfolyamaihoz képest vett osztalék, az úgy nevezett osztalékhozam sok esetben egészen vonzóvá vált. A mutató az osztalék és az árfolyam hányadosa, kicsit elméleti, amely egyfajta lejárat nélküli kötvényként – örökjáradékként – kezeli az osztalékot. Azt mutatja, hogy ha a cég tudja tartani a jelenlegi szintet, ha az osztaléka nem változna a jövőben – persze szokott –, akkor hány százalékos kötvényhozamot lehetne vele elérni.

Az Erste Befektetési Zrt. gyűjtése alapján a nagyok közül az OTP osztalékhozama 3,5, a Mol-é 4,5 százalék, a Richteré csak 1,5 százalék éves szinten. A kisebb és közepes cégek közül az Állami Nyomdáé 7,8 százalék, a Forrás osztalékelsőbbségi részvényéé 6,8 százalék, bár az utóbbi már erősen illikvid, ritkán forgó papír. A Graphisoft Parkot eddig is sokan vették osztalékért, most 6,2 százalék az osztalékhozam. De a TVK 6,4 százaléka is vonzó, kérdés, meg lehet-e ismételni a következő években. (Az OTP régi osztalékairól korábban itt írtunk.)

(Forrás: Erste Befektetési Zrt.)

Az áramszolgáltatók, az Elmű és az Émász egyszeri nagy osztalékfizetést határoztak el, ezen kívül a rezsicsökkentés sújtja őket, így az osztalék szintje feltehetően nem marad majd ekkora. A különadókkal terhelt Magyar Telekom most nem fizet osztalékot, bár egyébként tipikus osztalékpapír lenne. A Finext pedig csak kvázi-nyilvános, szűk körű magáncég, melynek részvényét ezen az áron aligha lehet megszerezni (az utolsó kötés 2010-ben volt).

Egy 3,5-4,5 százalékos osztalékhozam, főleg, ha nagy és tőkeerős cégnél keletkezik, vonzó lehet a rövid távú bankbetétekkel összehasonlítva, de már korántsem az a tíz és tizenöt éves államkötvények jelenleg 5,4-5,9 százalékos referenciahozamához képest. Főleg, hogy a részvények kockázata óhatatlanul sokkal magasabb. Magánszemélyeknél pedig az állam még meg is fejeli az intézményi állampapírok hozamát, ők jó feltételekkel tudnak inflációkövető vagy a diszkont kincstárjegyek felett bónuszt fizető változó kamatozású kötvényeket vásárolni.

A német DAX részvényeinek sem rossz az osztalékhozama mostanában, több cégé 2-4 százalék éves szinten, ami az alacsony német állampapír-hozamokhoz képest viszont tényleg vonzó. (Lásd eRen és Ren14 oszlopok, tervezett és elfogadott 2014-es osztalékok osztalékhozama ezen az oldalon.) A tíz éves német állampapírok ugyanis mostanában csak 1,5 százalékos hozammal kaphatók.