2011 első felében a BUX felülteljesítette az európai és regionális piacokat, ezt követően azonban a tőkepiacok alakulását jelentős mértékben meghatározta az euróövezeti válság, amely leginkább a Görögországban kialakult helyzetre vezethető vissza. Hazánkat sem kerülte el a negatív hullám és a magyar gazdasági teljesítmény piaci megítélése is negatív irányba változott.
A második félévtől lejtmenetbe váltott a BUX
Így az év második felében a BUX index lejtmenetbe kezdett, és elmaradt a kontinens piacainak teljesítményétől. Bár az év utolsó időszakában némi korrekció még megfigyelhető volt, a BUX index értéke az év egésze során 22 százalékkal csökkent, csúcspontját április 7-én érte el 24 451 ponton.
A részvénypiaci befektetői struktúrát tekintve 3 százalékponttal csökkent a hazai magánbefektetők aránya (28% 2011 első 10 hónapjában), 2 százalékponttal a hazai intézményi befektetők aránya (10% 2011 első 10 hónapjában), miközben a forgalom ennyivel – összesen 5 százalékponttal - nagyobb részét generálták a külföldi befektetők (45% 2011 első 10 hónapjában). A magasabb forgalmú hónapokban a háztartások nagyobb aktivitást mutattak, miközben ilyenkor a külföldi befektetői kör jelenléte a magyar piacon kevésbé volt intenzív.
A tőzsdei forgalom alakulása a kereskedési adatok végfelhasználóinak arányára is hatással volt, a valós idejű magánbefektetői előfizetők száma 14 000 körül alakult 2011-ben, ami megközelítőleg 9 százalékkal alacsonyabb az előző évhez képest. A professzionális előfizetők száma a 2010-es év azonos időszakához képest körülbelül 3 százalékkal emelkedett.
Nagy mértékben, 27,5 százalékkal csökkent a BÉT forgalma
A BÉT azonnali piaci forgalma 2011-ben 27,5 százalékkal maradt el az előző évitől, összesen 4 224 milliárd forintot tett ki (átlagosan napi 16,7 milliárd forint). A csökkenés leginkább a részvény szekció forgalmának visszaesésével magyarázható, amelynek mértéke 29,6 százalék volt, miközben a hitelpapír szekció 24,9 százalékos növekedést mutatott. Az átlagos napi részvényforgalom 2011-ben kifejezetten alacsony volt, 15,2 milliárd forint volt, amely jelentősen alulmúlta a korábbi évek átlagos napi részvényforgalmát.
Ennek megfelelően a részvény szekció a korábbi 96 százalékhoz képest 2011-ben a teljes azonnali piaci forgalomnak kevesebb, 93,1 százalékát adta. A certifikátok népszerűsége tovább növekedett, forgalmuk 40,3 százalékkal ugrott meg az idei évben. Jelentős emelkedés volt megfigyelhető az állampapír-piaci forgalomban is, ez 28,7 százalékos pluszt jelentett a forgalomban.
A tőzsde azonnali piacán kötött tranzakciók száma 2011-ben havonta átlagosan 217 ezer darab volt, ami 6,5 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. A csökkenés ez esetben is leginkább a részvénypiaci számokra vezethető vissza, miközben a certifikátokban a befektetők több mint másfélszer annyi ügyletet kötöttek, mint 2010 folyamán.
A részvényforgalom nagy részét továbbra is a blue-chipek adják
A tőzsdei részvénypiaci forgalom továbbra is a blue-chipekben koncentrálódik, az öt legnagyobb forgalmú részvény a forgalom 97,5 százalékát adta tavaly. Az összetételben a súlyok a MOL javára tolódtak el, miközben az OTP részaránya 4,4 százalékponttal csökkent.
A tavalyi évben 6 új tőzsdei részvénybevezetésre is sor került (BIOMEDICAL Nyrt., FuturAqua Nyrt., MASTERPLAST Nyrt., OPTISOFT Nyrt., PLOTINUS Nyrt., VISONKA Nyrt.), valamint két további kibocsátó csatlakozott a vállalati kötvénypiachoz (ALTEO Nyrt., Business Telecom Zrt.). Valamennyi részvénybevezetés a „B” kategóriában történt, összértékük 8,0 milliárd forint volt, míg a kötvénykibocsátások értéke megközelítette a 17,0 milliárd forintot.
Csökkent a határidős termékek forgalma
A származékos piac árfolyamértéken vett forgalma 2011-ben 30,7 százalékkal maradt el az előző évi forgalomtól. A csökkenést a határidős termékek forgalmának visszaesése okozta. Növekedés (14,2 százalékos) egyedül a deviza opciók forgalmában volt megfigyelhető. A származékos piac súlya a teljes forgalmon belül továbbra is közel 40 százalék volt. A derivatív piaci forgalom összetétele a tavalyival ellentétesen változott, a deviza alapú termékek irányába tolódott el, utóbbiak 2011-ben az árfolyamértéken vett forgalom 56,4 százalékát adták.
A származékos szekció forgalma összességében 2 734 milliárd forint volt, amelynek közel felét (47,5%) továbbra is a hazai magánbefektetői réteg generálta. A külföldi befektetők aránya 2011 első tíz hónapjában átlagosan 8,2 százalékot tett ki.
Likviditás tekintetében a blue-chip részvények, az árjegyzett certifikátok és a határidős BUX kontraktus álltak továbbra is az élen. A bid-ask spread (legjobb vételi és eladási ár közötti különbség), valamint a Budapesti Likviditási Mérték (BLM) értékei a leglikvidebb termékek esetében nem romlottak 2010-hez képest, tehát a forgalom visszaesése nem tükröződik a termékek ajánlati könyvében található likviditás mértékében. Az árupiaci forgalom 3,9 százalékkal, a kontraktusszám 30,8 százalékkal csökkent 2010-hez képest.
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
