Dominic Rossi, a Fidelity International részvény üzletágának globális befektetési igazgatója szerint, már akkor is örülhetünk majd, ha a részvényekkel a következő 12 hónapban pozitív hozamot sikerül elérnünk. Ugyanakkor azt azért nem gondolja, hogy a részvények kapcsán vegytiszta medvepiacra kellene számítanunk, mivel ennek feltételei még nem adottak. Inkább egy tartós konszolidációs szakaszt, esetleg enyhe csökkenést vár. Olyan év lesz ez, melyben a piaci béta helyett az aktív alfára kell majd összpontosítanunk.
Nem csoda, ha idegesek a befektetők
Régóta tart már ez a bikapiac, és azok az erők, amelyek eddig mozgatták, most kifulladni látszanak. Amikor a piacnak már nincs fundamentális oka az emelkedésre, megkezdődik a buborékképződés. Az USA részvénypiacának legaktívabb területein tanúi voltunk pár olyan látványos árfolyammozgásnak, főleg az IT-szektorban, melyeket a jelek szerint már a fundamentális tényezőkön túlmutató, hangulati hatások idéztek elő (1. grafikon).
Egy ilyen masszív (a második világháború óta második leghosszabb) bikapiac láttán nem csoda, ha idegesek a befektetők. Ezt a bikapiacot már a 2009-es pénzügyi válságból való kilábalás után sem volt közkedvelt. Szokatlan módon nem tapasztaltunk erőteljes és tartós vásárlási kedvet a lakossági befektetők körében, sem általános eufóriát a részvények körül, de ettől Rossi csak még biztosabb abban, hogy fennáll egy jelentős korrekció kockázata.
A Fidelity részvény üzletágának globális befektetési igazgatója szerint ahhoz, hogy jelentős visszaesésre kerüljön sor, a kamatvárakozások változásáralenne szükség, vagy recessziónak kellene bekövetkeznie. Szerinte e két kockázat egyikének a bekövetkezési valószínűsége sem magas.
A kilátásokat ugyanakkor egyértelműen beárnyékolja az a tény, hogy a piacok már realizálták a 2018-as hozamokat. Mivel a nyereségnövekedéshez kapcsolódó vérmes várakozások már beépültek a mostani részvényárfolyamokba.A jelenlegi ciklus vége felé valószínűleg leértékelésekre kerül majd sor, amikor a befektetők rájönnek, hogy a piacok elvesztették a realitás talaját a talpuk alól. Ez leértékelés valószínűleg kéz a kézben jár majd a kamatlábak világszerte megkezdődő normalizálódására utaló jelekkel.
Néhány évvel ezelőtt Dominic Rossi azt jósolta, hogy az USA S&P500 az évtized végére eléri a 2700-as értéket. Jelenleg 2600 körül lebeg. Mivel nem lát fundamentális okot az előrejelzése módosítására, mostantól az évtized végéig évente 3-4%-os növekedésre (plusz osztalékok) lehet számítani. Ahhoz, hogy ezek a szerényebb hozamok vonzóak legyenek a befektetők számára, az kell, hogy a volatilitás viszonylag alacsony maradjon. Ha emelkedik, akkor a hozam nem lesz elég ahhoz, hogy megérje a kockázatot.
A Fidelity szakembere szerint az, hogy a feltörekvő piacok a ciklus ilyen késői szakaszában átvegyék a stafétabotot, több okból is problémás. A közelmúltbeli jó teljesítmény javát olyan körülményeknek köszönhették, melyek közepette a feltörekvő piacok mindig jól teljesítenek: stabil árupiaci árak, gyengülő dollár és alacsonyabb diszkontráta.
Új kamatrendszer
Jó eséllyel 2018 lesz az az év, amikor a jegybankok valóban meg is lépik, amit már jó ideje ígérgetnek a kamatokkal kapcsolatban. Az elmúlt négy évben a tőkepiacok egyik érdekes vonása az volt, hogy a jegybankok saját kamatláb-előrejelzési teljesen elszakadtak a piacok által várt kamatemelkedéstől.
A piacok már régóta azon az állásponton vannak, hogy a kamatok úgysem emelkednek olyan mértékben, ahogy a jegybankárok előrejelzései vagy grafikonjai mutatják. Ennek oka, hogy a piacok – joggal – úgy döntöttek, hogy az inflációs kockázatok sokkal inkább lefelé, mint felfelé hatnak.Ez azonban 2018-ban megváltozhat, Rossi úgy hiszi, a jegybankoknak lesz igazuk, nem a piacoknak. Az inflációs kockázatok most sokkal szimmetrikusabbak, mint korábban voltak, ez pedig arra ösztönzi majd a jegybankokat, hogy beváltsák kamatláb-emelési ígéreteiket, így hosszú idő után először váratlan meglepetés érheti a piacokat és a befektetőket.
A reálkamatlábak elmúlt 30 évben tapasztalt összeomlása erőteljes hátszelet fújt a részvény- és kötvénypiacokon tapaszalt nyereségeknek. Ha és amikor a reálkamatlábak elkezdenek felfelé mozdulni, ez a hátszél könnyen szembeszéllé fordulhat.
Potenciális meglepetések 2018-ban
Makrogazdasági és geopolitikai szempontból a befektetők hol emiatt, hol amiatt aggódnak majd, ahogy ez már egy ideje jellemző. A piacok eddig viszonylag ellenállóak voltak, de a kamatláb-normalizálódás folyamatának felgyorsulása komoly kihívás elé állíthatja őket.
A kínai gazdasági növekedés lassulása továbbra is fontos és szinte örök makrogazdasági kérdőjel marad, miközben a geopolitikai aggodalmak fókuszpontja az európai választási kockázatokról az észak-koreai konfliktusra és még újabban a Szaúd-Arábia és Irán közötti, egyre fokozódó feszültségre helyeződött át.
Nem vitás, hogy ez utóbbi konfliktus súlyos eszkalálódása potenciális „fekete hattyú jelenség” lenne a pénzpiacok számára, és a befektetőknek gondosan át kell gondolniuk a térséghez kapcsolódó földrajzi és ágazati kitettségüket.
Két ukrán drón csapódott be és elsüllyesztett egy, az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom tulajdonában álló civil teherhajót a Fekete-tengeren. 
