Hét válogatott devizabefektetés vészterhes időkre

Viszonylag erős a forint, az euró e pillanatban éppen pár fillérrel 395 forint alatt van, sőt nemrég volt rövid időre 394 alatt is, tíz hónapos mélyponton. Elvileg ilyenkor érdemesebb eurót venni, amikor olcsó, de sokan másképp működnek. Inkább akkor ijednek meg, amikor az euró/forint 400 felett jár, és felfelé tart. Olyankor kérdezgetik, nem kéne-e inkább mégis euróban befektetni, amikor már megdrágult. De a profik között is vannak trendkövető befektetők, akik a már megindult mozgásokat követik.

Bármelyik gondolatmenetet is követi valaki, általában jön a következő dilemma: ha már deviza, akkor mégis, milyen formában, hogyan, hol? Hiszen a kicsit is tájékozott olvasó már tudja, hogy az eurónak, dollárnak is van inflációja, még ha évtizedek óta alacsonyabb is, mint a forintnak. Ezért a fehérneműs fiókban, lambéria mögött, széfben vagy folyószámlán tartani a devizánkat garantáltan értékvesztést jelent.

A kérdés így inkább az, mi ad érzékelhető hozamot, miközben nem jelent lényegesen nagyobb kockázatot az állampapíroknál, bankbetéteknél. Ezeket a lehetőségeket próbáljuk most számba venni.

1. Magyar eurós állampapír

Ez a kötvény, az €MÁP változó kamatozású, amely az Euribor bankközi eurókamathoz van kötve, jelenleg csak 2,101 százalékot fizet éves szinten. Ez nyilván nem dobogtatja meg nagyon a kisbefektetők szívét, még akkor sem, ha tudjuk, hogy az euróinfláció is hasonlóan alacsony szintre süllyedt.

Ami a kockázatokat illeti, a Magyarország által kibocsátott devizakötvények sokak szerint kevésbé biztonságosak, mint a forintosak, mert az állam nem tud devizát nyomtatni, csak forintot. Devizában így az állam könnyebben bajba kerülhet. Mások erre azt mondják, hogy a forintos kötvényeket meg el lehet inflálni.

2. Külföldi eurós, dolláros állampapírok

Külföldi állampapírokat vásárolni Magyarországról elvileg lehet tőzsdei rendszereken keresztül is, de különböző technikai és költségokokból nem mindig érdemes. Érdeklődjön bankjánál, brókercégénél – vagy vegyen inkább devizakötvény-alapokat, amikre még visszatérünk.

Az eurózóna országaiban ráadásul eléggé alacsonyak most a hozamok. Időről időre lehet, hogy a környező országokban is érdemes körülnézni, ha valaki (jobban) bízik azok kormányaiban, vagy jól ismeri az ottani viszonyokat.

3. Magyar devizakötvény-alap

A magyar kisbefektetők nagy része a magyar államkötvényekhez sem sokat ért, nemhogy a külföldiekhez. Így érdemes lehet alapkezelőkre bízni a munkát, akik menedzselik a külföldi értékpapírokat, persze díjért cserébe.

Az alapokat sújtó adózási hátrány miatt csakis tbsz-re, esetleg nyesz-re (tartós befektetési, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlára) érdemes vásárolni ezeket az értékpapírokat. Figyeljünk a kockázati szintre is, amit egy hét fokozatú skálán szoktak ábrázolni az alap dokumentumaikban (KIID). Az alacsonyabb kockázathoz alacsonyabb szám tartozik.

4. Külföldi devizakötvény-alap vagy ETF

A külföldi alapok is megfelelnek a célnak, ha nem túl drágák, és egy-egy nagy bankház kötvénypiaci szakemberei is lehetnek olyan jók, mint a hazaiak. De sokszor mégsem képesek megverni az irányadó kötvényindexeket. Az úgynevezett ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) viszont olcsónak számítanak, és ezeket az indexeket állítják össze, így az óvatos befektetőknek sokszor éppen megfelelnek.

AZ ETF-ek megvehetők bankoknál, brókercégeknél, és nyomon követhetők azok internetes rendszerein. Valamint például a JustETF.com oldalon vagy a Frankfurti Tőzsde rendszerében is. Szintén elsősorban tbsz, nyesz számlára érdemes tenni ezeket.

Azt nem árt tudni, hogy a stabil nyugat-európai országok állampapírjai alacsony, 2-3 százalékos hozammal forognak jelenleg. Az USA-ban valamivel jobb a helyzet, ott 3-5 százalék között vannak az értékek. De ott meg a dollár kockázatát is futni kell, amely hatalmasat esett az idén. Senki sem tudja biztosan, mikor fordul meg a dollárgyengülés.

5. Bankok és kamatok?

Eurós bankszámla, bankbetét csak akkor érné meg, ha viszonylag jó kamatot ajánlanak rá (az említett Euribor felett), betétbiztosítási védelem mellett. Hiszen jóval rosszabb az adózásuk is. Ám jelenleg itthon nemigen lehet évi két százalékot elérő eurókamatra számítani.

Osztrák, német kamatkereső rendszerek három százalék feletti kamatokról is tudnak, de ez olyanok számára járható út, akiknek van ott bankszámlájuk (kint dolgoznak vagy tanulnak).

6. Kamat fintech-alkamazásokban

Újabban a Fintech-üdvöskék is kínálnak kamatot, a Revolut például jelenleg forintra 1,25, dollárra 3,0 százalékot az ingyenes számlacsomagnál. Euróra nincs ajánlatuk. A kamat az egyre drágább előfizetéses csomagokkal emelkedik, és az “Ultra” csomagban már 4,75, illetve 4,25 százalék. Ezek azonban változó kamatok, amikből a kamatot terhelő adók is lejönnek. Az említett dollárárfolyam-kockázat persze itt is megvan.

7. Kisbefektetőknek spekuláció?

Futottak még, de a tipikus hazai kisbefektetőknek a különböző kockázatok miatt nem igazán ajánlottak a különböző származékos ügyletek (határidős ügylet, certifikát, CFD, opciók). A szakembereknek, profi befektetőknek valók, az átlagember számára némelyik az alapokon keresztül érhető el.

A leginkább kisbefektetőbarát spekulációs eszköz a certifikát vagy warrant, amelyek a Budapesten, a BÉT-en is forognak és tőzsdeszámára lehet vásárolni. De ezeken is könnyen elúszhat a tapasztalatlan kisbefektető pénze.

Egyes speciális kötvények vagy alapok (a strukturált termékek), a részvények, esetleg külföldi ingatlanok vagy árupiaci termékek is játszhatnak a befektetők egy részénél, de ezek is már egy teljesen más kockázati kategóriába tartoznak. Nemcsak az adott devizára jelentenek spekulációt, sok más tényező, mint a részvénytársaságok teljesítménye is szerepet játszhat az áralakulásban.

Maradjunk inkább forintban?

A befektetések világában kevés az abszolút igazság (mint „ez most a legjobb”, „ezt kell venni”), inkább valószínűségek, érvek és ellenérvek, előnyök és hátrányok vannak. A devizák és a forint mellett és ellen is sok-sok érv szól:

• A forint sok év távlatában mindig gyengült valamennyit, átlagosan évi 2-3 százalékot. Ezzel drágábbak lettek az importcikkek és a külföldi vásárlások, utazások forintban, ezt a devizamegtakarítás általában kivédi.
• Viszont a devizakamatok rendszeresen jóval alacsonyabbak, mint a forintkamatok (főleg az eurónál).Hosszú távon többnyire forintban volt érdemesebb megtakarítani.
• Aki nem utazik sokat, annak a forint a kézenfekvő fizetőeszköz. A deviza kezelése, átváltása költségekkel és fáradsággal jár.
• A hosszú távú megtakarításokban a deviza előnye lehet, hogy jóval több befektetés közül lehet választani, mint forintban (vagyis nagyságrendekkel több befektetési alap, állampapír, részvény stb. létezik devizában).
• A forintbefektetéseket az átlagember jobban ismeri és megérti, átlátja. (Legyen szó magyar állampapírról vagy magyar részvényről.)
• Ha forintban keletkezik a jövedelmünk, és forintban költünk elsősorban, akkor a forintinfláció túlteljesítése a cél. Ezt inflációkövető magyar kötvényekkel lehetett a legvalószínűbb módon elérni. Bár amióta ezek kamatfelára összezsugorodott, és az infláció számításának helyességével kapcsolatos kételyek is megszaporodtak, ez már nem biztos, hogy igaz.