Magyar és bolgár csoda
A Bank teljesítményét és helyzetét Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese ismertette. A bankcsoport összesített eredményét jónak találta, kiemelve, hogy a magyar és a bolgár bank különösen jól teljesít, a negyedévet csak az ukrán leányvállalat rossz helyzete és a román, illetve horvát banknál a devizahitelek problémája árnyékolta be.
A magyar OTP eredményszintje 20 százalékos, a bolgár DSK pedig 40 százalékos javulást mutat, ezek tehát a húzóerők. A magyar helyzetet csak nem jelzálogalapú devizahitel átváltások árnyalták, különösen az autóhiteleké, melyek december elején aktuálisak, de már bekerült a hatás a jelenlegi negyedéves eredménybe. Ez önmagában egy egyszeri tényező, a továbbiakban nem okoz már gondot.
Az a fránya svájci frank
Még két hasonló tétel volt, de ezek már a horvát, illetve a román banknál jelentkeztek. Mindkét országban, úgy tűnik, túl kell esni a svájci frank hitelek problémáján, és ennek költsége jórészt a bankokat sújtja. A horvátoknál kötelezik a bankokat a kedvezményes átváltásra, ennek költségeire már megképezte az OTP a tartalékokat.
Ami nem volt előrelátható, ezért új költségként jelent meg, az a devizahitelek romániai problémája. Ott úgy döntött az OTP, hogy önként ajánlja fel a kedvezményes átváltást, a következő okok miatt. Egyrészt egyéni perek indultak a bankok ellen, melynek kezelése bonyodalmas, ráadásul egy kollektív per is volt, melyet a bank első fokon elvesztett. Másrészt a román nemzeti bank jelezte, hogy elvárja a bankoktól a könnyítést, tehát szabályozói és felügyeleti oldalról is nyomás alakult ki. Végül az erős svájci frank miatt megnövekedett a nem fizetők aránya a hitelesek között, ebből a szempontból is célszerűnek tűnt a könnyítés.
Kettősség
Összességében a bankcsoport országainál fennmaradt a már egy ideje tartó kettősség: a közép-kelet európai régió stabil és a nyereséges, az orosz és az ukrán pedig veszteséges. Az utóbbi kettő közül az orosz jelenti a kisebb problémát, miután ott lassan konszolidálódik a helyzet. Ott tavaly az olajárak esése, és ebből adódóan a rubelárfolyam, valamint a szankciók okozták a gondot, de lassanként alkalmazkodik az orosz gazdaság, így a bankok helyzete is stabilizálódik.
Az orosz piacon az OTP számára a fogyasztási hitelek üzletág a legjelentősebb, az ehhez kapcsolódó kockázati költség ráta javul, így látszik a fény az alagút végén.
Az ukrán helyzet sokkal súlyosabb, ott elhúzódó válságról van szó, melynek nem látszik a vége. Így komoly céltartalékolásra volt szükség a harmadik negyedévben, és valószínűleg szükség lesz rá a negyedikben is.
Hazai helyzet
Itthon a fő visszahúzó erő eddig a devizahitelek problémája volt, amitől végre sikerül megszabadulni. Még a fogyasztási-, és autóhitelek vannak hátra, de ezek még idén lezajlanak, és negatív hatásuk már megjelent a mostani negyedévben. Nagy könnyebbség lesz a bank számára, hogy ezzel a problémával a továbbiakban nem kell foglalkozni. Nagy munka volt, 1,2 millió ügyféllel kellett megegyezni, akik túlnyomórészt elégedettek voltak.
Ami még egy negatívum, az a bankadó. Eredetileg 3 évre lett meghirdetve, de azóta beépült a rendszerbe. Ezért minden olyan megoldás kedvező lehet, ami ennek csökkentésére irányul.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
