Gyengébb kezdés után végül mérsékelt nyereséggel zárt a Dow Jones és az S&P 500-as index, míg a Nasdaq kisebb mínusszal fejezte be a kereskedést Amerikában. Mindez azt jelenti, hogy a Dow és az S&P mutatója ismét rekordszintre ugrott. Ennek ellenére inkább kivárás jellemzi a befektetőket, hiszen az ázsiai tőzsdéken kedden reggel sem tudtak emelkedni az irányadó mutatók.
Az S&P 500-as index kapcsán egyébként érdemes kiemelni, hogy a járvány kitörését követő mélypontja óta megduplázta az értékét. 2020 március 23-án ugyanis 2237 pont volt a mutató, hétfőn pedig 4479 ponton zárt. Ez azt jelenti, hogy 354 nap alatt sikerült kétszeresére nőni, ami a második világháború óta a leggyorsabb tempónak számít. Az persze állandó vita tárgya az utóbbi hónapokban, hogy az indexeket alkotó vállalatok nincsenek-e túlárazva. Utóbbi már csak azért is előtérbe került, mert a bő egy év alatt bekövetkezett óriási növekedés mögött részben a jegybankok és a kormányok óriási monetáris és fiskális ösztönzőprogramjai állnak, amelyek nem tartanak a végtelenségig.
Már csak azért sem, mert úgy tűnik, mind az Egyesült Államokban, mind Európában kezd biztató gazdasági növekedés kialakulni. A kedden közölt EU-s adatok szerint például a közösség GDP-je az egy évvel korábbi értékhez képest 13,6 százalékkal nőtt, és számos országban, így hazánkban is sikerült ledolgozni a járvány negatív hatásait.
Szárnyal az OTP
Érdemes megjegyezni, hogy a pozitív várakozásokat is felülmúló magyar GDP-adat jelentős segítséget nyújtott a tőzsdének is, hiszen a magyar piacon kilőttek az árfolyamok. A déli időszakban a BUX közel 1,5 százalékos pluszban állt, a magyar tőzsde mutatója 50800 pont fölé kapaszkodott, ami újabb történelmi rekordnak felel meg.
A vezető részvények mindegyike kisebb-nagyobb pluszban állt, leginkább az OTP remekelt. A bankpapír 17 000 forint feletti szintre jutott, ami 2,2 százalékos ugrást jelent. Erősen szerepel a Richter is, amely 1,5 százalékot ugrott, és az árfolyama megközelített a 9000 forintos szintet. A Mol és a Telekom ezzel szemben csak 0,2 százalékkal tudtak emelkedni. Ráadásul a forgalom is élénk, a kereskedés első felében közel 8 milliárdos volt, miközben az elmúlt hetekben voltak napok, amikor ezt az összeget a nap végén sem sikerült elérni.
Kockázatok persze így is akadnak, hiszen a koronavírus-járvány ugyan visszaszorulni látszik az oltási programoknak köszönhetően, ám világszerte nagyon sok helyen készülnek az újabb, negyedik hullámra. Ez pedig egyes iparágak visszaépülését biztosan akadályozni fogja.
Az afgán helyzet Biden megítélését is rontja
Érdemes megemlíteni, hogy a piacok egyelőre ízlelgetik a tálibok afganisztáni hatalomátvételét. Az iszlám szélsőségesek egyelőre próbálnak mérsékelt hangot megütni, és nincs országos szintű vérfürdő sem. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a nemzetközi terroristák számára mennyiben nyújtanak a jövőben menedéket, ahogy az is, milyen lesz a kapcsolatuk a szomszédos országokkal és Kínával. Egy geopolitikailag egyébként is terhelt régióról beszélünk, ahol most még nem látni, hogy a változások destabilizálják-e a térséget, vagy megmarad a mérsékelt feszültség. Mindenesetre az amerikai elnök és a titkosszolgálatok a kritikák kereszttüzébe kerültek, a sajtó az elmúlt napokban az ő felelősségüket feszegeti, miután közel két évtized alatt az amerikaiaknak nem sikerült semmilyen demokratikus bázist kiépíteniük az országban, annak ellenére, hogy több százmilliárd dolllárt költöttek az „afgán kalandra”.
A kínai hatóságok fellépése miatt aggódnak a befektetők
Van még egy aktuális kockázati tényező, ez pedig a kínai hatóságok fellépése az internetes és technológiai cégekkel szemben. Ez ráadásul immár az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) vezetőit is megszólalásra ösztönözte. Gary Gensler, a SEC elnöke figyelmeztetést adott ki hétfőn a kínai részvények kockázatai kapcsán. Véleménye szerint az amerikai befektetők csak töredék információkkal rendelkeznek ezen befektetések kapcsán.
Néhány hete az amerikai szabályozók megtiltották a kínai cégek amerikai tőzsdékre való bevezetését, védve a saját befektetőik érdekeit. Gensler szerint a kínai cégeknek jóval több információt kellene felfedniük a működésükről, mielőtt felelős befektetési döntéseket lehetne hozni felőlük - idézték az Equilor hírlevelében a szakember véleményét. Amennyiben az elkövetkező három évben a kínai auditor cégek nem mutatják meg a könyveiket, akkor búcsút mondhatnak az amerikai tőzsdéknek. A SEC keményebb fellépését a Didi kapcsán kialakult botrány is katalizálja. Utóbbi vállalat kapcsán a befektetők júliusban "kaptak sokkot", a sikeres részvénykibocsátás után ugyanis az autómegosztó alkalmazásának eltávolítására kötelezték a kínai internetes szoftveráruházakat. A pekingi vezetés arra hivatkozott, hogy problémás a társaság adatkezelése, ám a szakértők szerint sokkal inkább arról van szó, hogy szeretnék az internetes vállalatokat rövid pórázon tartani.
Megtorpant a forint
Ahogy cikkünkben említettük a kedvező gazdasági növekedés jótékonyan hatott a magyar részvényekre. Ugyanakkor a forintnak nem sikerült erre az optimista hullámra felülnie. Az euróval szemben kedden délelőtt a 351-351,50-es szint között mozgott, ami minimális gyengülés a hétfő esti szinthez képest.
A forint számára a 350-es szint áttörése lenne fontos, ám úgy tűnik, erre egyelőre várni kell. Ennek hátterében persze az is állhat, hogy sokan tartanak attól, hogy az erős gazdasági növekedés az inflációt is felfele hajtja. Ennek esetleges megtörténte pedig értelemszerűen csökkenti az elérhető reálhozamokat is. Ha pedig a magyar kötvények kedvezőtlen befektetések, akkor az eszközöket mellőző befektetők sem fogják a devizájukat forintra cserélni.
Az Mfor Elemzői Konszenzus nem hozott egységes eredményt: egyesek már kedden várnak kamatcsökkentést az MNB-től, mások csak márciusban. 
