Pénteken főleg a technológiai részvények repítették új csúcsokra az amerikai tőzsdeindexeket, amit a jó foglalkoztatási adatokkal és a süllyedő állampapír-hozamszintekkel magyaráztak. Ez utóbbi főleg a növekedési részvényeknek kedvező. Ma az országban ünnep van a függetlenség napja alkalmából, a tőzsdék zárva lesznek. Az európai tőzsdék pedig az ilyenkor gyakori csendes semmittevést gyakorolják.

A Stoxx 600 index alig moccan, a német tőzsdemutató 0,3, a párizsi 0,1 százalékkal süllyed jelenleg. A brit és az olasz index 0,2 százalékkal emelkedik. Ázsiában is vegyes a kép, de estek a kínai technológiai papírok, alighanem a DiDi elleni fellépés hatására. A briteknél a Wm Morrison (MRW) kiskereskedelmi lánc felvásárlása körüli harc okoz izgalmakat.

Itthon a BUX index csekély pluszban van, az OTP 0,4 százalékos esése, a Mol szerény süllyedése és a Richter egy százalékos emelkedése mellett. A Telekom is fél százalékkal esik, négy százalékos emelkedést mutat viszont az Opus. Július 28-tól 700 forint osztalékot fizet a Zwack.

Stabil a forint a nyilatkozat után

A forint minimálisan gyengül, az euró 351,80. Virág Barnabás MNB-alelnök egy interjúban arról beszélt, hogy a kamatemelési ciklussal az inflációt újból a jegybanki célnak megfelelő tartományba kívánják terelni 2022 közepére. Úgy látszik, ez nem volt hatással a forintra.

Gyengül a dollár, az árupiacon erősödnek a fémek, különösen a réz és a platina, közel másfél százalékkal.

Nagy felhördülés a DiDi körül

Kína “sokkolta a befektetőket” azzal, hogy a hétvégén a DiDi autómegosztó alkalmazásának eltávolítására kötelezte a kínai internetes szoftveráruházakat. A cég most hajtott végre sikeres IPO-t (részvénykibocsátást) az USA-ban, amelynek során mintegy 80 milliárd dollárra értékelték.

A hatóságok szerint az adatkezeléssel van a gond, a DiDi dolgozik a javításon. (Ám rossz emlékeket is felkavar az eset az Ant-kibocsátás meghiúsítása és más, a technológiai szektor ellen tett kínai kormányzati lépések miatt.) A részvény pénteken bő öt százalékkal esett.

Még mindig nincs OPEC-megállapodás

A hétvégén az Egyesült Arab Emirátusok és Szaúd-Arábia a sajtóban üzengettek egymásnak a mai újabb találkozó előtt – írja az Equilor Befektetési Zrt. Abban nincs nézeteltérés, hogy augusztustól kétmillió hordóval emelni kell a kitermelést az év végéig, azonban a 2022-es kitermelési szintekről jelentős eltérés van a felek között.

Az Emirátusok képviselői szerint a maximális kitermelési szint nem fair számukra, mert azóta új kutak átadásával, jelentősen nőtt a termelési kapacitásuk. Amennyiben ma sem sikerülne megegyezni, akkor azt kockáztatják, hogy nem indulhat meg az extra termelés augusztustól. Ez tovább emelheti az olaj határidős árakat.

Az olaj ma minimális pluszban van.

A jegybankok több aranyat vesznek

A központi bankok ismét aranyvásárlásba kezdtek, vagy ilyen irányú terveket jelentettek be, miután az utóbbi időben évtizedes mélypontra esett náluk ennek értéke – írják a World Gold Council felmérésére hivatkozva.

Hosszú távon az arany a legjelentősebb garancia az inflációs és egyéb pénzügyi kockázatokkal szemben – állítja a Szerb Nemzeti Bank, amely nemrégiben jelentette be, hogy a tartalékokat 36,3 tonnáról 50 tonnára emeli. A magasabb kőolajárak egyes olajexportőrök, köztük Kazahsztán és Üzbegisztán nemesfém-vásárlásait emelik. A központi bankok 20 százaléka szándékozik növelni aranytartalékait a következő évben a felmérés szerint.

Ez segít ellensúlyozni az ETF-ekből (tőzsdén kereskedett alapokból) történő befektetői tőkekiáramlást idéznek egy elemzőt.

(Ajánlott kapcsolódó cikkünk: Bitcoin=fürge kisemlős, arany=kihalásra ítélt dinoszaurusz?)

Életbe lépett a százmilliárdos kripto-törvény

Németországban életbe lépett az a törvény, amely lehetővé teszi az úgynevezett speciális alapoknak (Spezialfonds), hogy bitcoint vásároljanak, akár tőkéjük 20 százalékáig is. Ez a becslések szerint – elméletileg – 350 milliárd eurónyi tőkét is erre a piacra vihet – írta a Coindesk. Más kérdés, mennyit fognak ténylegesen befektetni.

Ezek a speciális alapok zárt körűek, és azért kezelnek hatalmas mennyiségű tőkét, mert más intézményi befektetők – nyugdíjalapok, biztosítók, alapítványok stb. – sokszor ezeken keresztül kezelik a tőkéjüket.

Az ESG sötét oldala

A környezettudatos befektetési politika árnyoldalairól, veszélyeiről ír a Concorde Értékpapír blogja. Szerintük egy olajvállalat környezettudatosabbá válhat, ha a kitermelési folyamatot kevésbé szennyezővé teszi, például jobb technológiákat használ. A kevesebb termelés is hosszú távon ide vezet. De kellemetlen mellékhatás, hogy a technológiai javulás drágítja a kitermelést. A szabályozható, perelhető, nyugati jogrendben működő vállalatok versenyképtelenekké válnak, és háttérbe szorítják a kitermelésüket.

Így bármennyire is nemes cél a nyugati olajvállalatok kizöldítése, sajnos ezzel a szándékkal diktatúrák elnyomó rendszereinek finanszírozását segítjük, olyan cégeket, amelyek nem igazán perelhetők, nem szabályozhatók, nem javíthatók meg érdemben – teszik hozzá.