Peking monopol-ellenes hadjárata tavaly ősszel kezdődött. A kínai állambiztonságiak tavaly októberben először Jack Ma milliárdosért mentek, aki kritizálni merészelte az állami bankfelügyeletet. A milliárdosra aztán egy tekintélyes 2,8 milliárd dolláros trösztellenes büntetést szabtak ki - egyben megtiltották az Ant Group tőzsdére vitelét (az Alibaba birodalom részeként), amely a világ legnagyobb IPO-jának (nyilvános, elsődleges részvénykibocsátásnak) ígérkezett.
Pofonok sora jött
Peking aztán májusban átfogó korlátozásokat vezetett be a kriptovalutákra, és megtiltotta a pénzintézeteknek, hogy kriptovaluta online tranzakciókat hajtsanak végre. Júliusban Kína azzal sokkolta a befektetőket, hogy a DiDi autómegosztó alkalmazásának eltávolítására kötelezte a kínai internetes szoftveráruházakat. A cég nem sokkal korábban hajtott végre sikeres IPO-t az USA-ban, amelynek során mintegy 80 milliárd dollárra értékelték.
A kínai kormány szintén júliusban jelentette be, hogy alapos szabályozásnak vetik alá a magántanítási piacot: a Foreign Policy összefoglalója alapján többek között a korrepetálással és magánoktatással foglalkozó vállalatoknak nonprofittá kell válniuk, betiltották a vizsgákra felkészítő, a teljes tananyagot átvevő hétvégi és iskolai szünetekben zajló különoktatásokat, és megtiltották azt is, hogy a cégek online eszközök segítségével külföldi oktatókat vonjanak be a munkájukba. Azóta elkezdtek fellépni az ellen is, hogy az állami oktatásban dolgozó tanárok fizetett különórákat adjanak a tanítási idő után.
Márpedig a virtuális magántanítási piac Kína egyik leggyorsabban fejlődő üzlete volt, 2019 óta 27 IPO-t láthattunk ezen a területen. Tipikus volt az esete a „Zuojebang” nevű cégnek, amely 170 millió előfizetővel rendelkezett a házifeladatok megoldásának segítésére és már egy 500 millió dolláros IPO-t tervezett az Egyesült Államokban.
Nem véletlenül, hiszen a még mindig súlyos társadalmi egyenlőtlenségekkel terhelt ország oktatási rendszerében a legfontosabb esemény a híresen kemény és stresszes felvételi vizsga, a „gaokao”, melynek kimenetele egy egész életpályát befolyásolhat. A feltörekvő közép- és felsőközéposztály számára hatalmas jelentősége lett annak, hogy gyerekeik hogyan szerepelnek ezen a vizsgán, és éppen ennek köszönhetően nőhetett ekkorára a magánoktatási szektor.
A Foreign Policy már említett elemzése szerint ez a mostani intézkedés az igazán gazdag kínai családok ambícióit nem fogja letörni, ők már eddig is sokszor privát úton szerződtettek külföldi oktatókat a gyerekeik mellé, és ezt vélhetően ezután is meg tudják majd tenni, maximum a már eleve magas óradíjak fognak még tovább nőni. A szigorítás inkább a középosztályt célozza, de nem lehet megjósolni, hogy milyen eredménnyel. A lap emlékeztet rá, hogy Dél-Koreában a nyolcvanas évek óta kétszer is próbáltak fellépni a magánoktatási rendszer ellen, de csak korlátozott eredményeket értek el.
Mik a kurzusváltás motivációi?
A pekingi kommunista vezetést több megfontolás is vezérli a kurzusmódosításban. A 2020-as népszámlálás kimutatta, hogy a termékenységi ráta a népességben 1,3-on állt, holott 2,1-re van szükség a stabil népességszám fenntartásához. A csökkenő munkaképes népesség pedig visszaveti a hosszú távú növekedését az országnak.
Márpedig Jack Ma milliárdos vállalkozó a fiatal feltörekvők elé egy gyors gazdagodási pályát állított, az úgynevezett „9-9-6” modellt. Ez azt jelentette, hogy a hét 6 napján reggel 9-től este 9-ig kellett nála dolgozni, ezért pedig az Alibabánál milliomossá tette őket. Igen ám, de ezen fiatalok többsége egyszerűen elhalasztotta a családalapítást.
Hszi Csinping elnököt két további ok is az oktatási szektor reformjára készteti: egyrészt a szegénység csökkentése, másrészt nemzetbiztonsági megfontolások. A kommunista párt idén ünnepelte 100 éves megalapítását, és büszkén hirdette „850 millió ember” kiemelését a szegénységből. A gyorsan táguló jövedelmi különbségek azonban egyre jobban aggasztották a döntéshozókat. Márpedig a magánoktatás előnyben részesítette a gazdag szülőkkel rendelkező gyerekeket. Mindezt olyan statisztikák is alátámasztották, miszerint a vidéken élő gyerekeknek csupán a 0,3 százaléka jut be a vezető kínai egyetemek legfelső 1 százalékába.
A nemzetbiztonsági megfontolások is komoly súllyal estek latba a kurzusmódosításkor. Hszi elnök azt akarja, hogy minden egyetem olyan legyen, mint ő saját alma matere, a pekingi Tsinghua Egyetem. Vagyis olyan végzősöket produkáljon, akik hűek a kommunista párthoz és egyben szakmailag is kompetensek. Halkan jegyezzük meg, hogy ez természetesen a Fudan Egyetemre is vonatkozik.
A techóriások befenyítése, illetve most a magánoktatási piac szabályozása megmutatta, hogy Kínában a nemzetstratégiai-nemzetbiztonsági-társadalompolitikai érdekek mostantól jóval fontosabbak lesznek, mint a kínai cégek nemzetközi teljesítménye.
Az agresszív vámokkal a Trump-adminisztráció a saját szavazóit lövi lábon – Klasszis Podcast
