Libikókáztak az amerikai tőzsdék csütörtökön. Kedvezőtlen hangulatban indult a kereskedés, ám az utolsó órában megérkeztek a vevők, aminek hatására végül a Dow Jones 1,62, az S&P 500 1,15, a technológiai vállalatok részvényeit tömörítő Nasdaq Composite 0,91 százalékos emelkedéssel zárt.
A börzék közül ma elsőként kinyitott ázsiaiakból igazából csak a japán vette át a ritmust, több mint 0,6 százalékos pluszba kerülve, a kínai és a hongkongi viszont stagnált.
Nem úgy az európaiak, amelyek még tengerentúli társaik előző napi teljesítményén is túltettek, 1-1,5 százalékos pluszokat halmoztak fel az első kereskedési órában.
Még nagyobbat emelkedtek az olajárak: az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) és a Brent típusú is több mint 3,5 százalékkal drágult, előbbi 28,5, utóbbi 32 dollár fölé hordónként. Ami azt vetíti előre, hogy a héten már két jelentős emelésen is túlesett hazai üzemanyagárak a jövő héten még tovább növekedhetnek. A világpiaci kőolajárak emelkedése két tényezőnek tudható be: az egyik, hogy érzékelhetően nő a kínaiak kereslete, a másik, hogy ezzel párhuzamosan a globális kínálat csökken.
Az arany a kiújult amerikai-kínai kereskedelmi háborús feszültség fokozódása hatására csak enyhén erősödött, unciánkénti (1 uncia=31,1035 gramm) árfolyama azoban így is az 1750 dollárt nyaldosta.
Arra, hogy a magyar gazdaság az első negyedévben még az elemzők által vártnál kevésbé szenvedte meg a koronavírus-járványt, igazából a hazai blue chipek, azok közül is a makrogazdasági fejleményekre legérzékenyebb OTP-Mol páros reagált kedvezően, mindkét részvény árfolyama több mint 2 százalékos pluszban tartózkodott a nyitást követő első óra végén.
A forint viszont szinte meg sem rezdült, euróval szembeni árfolyama ugyanúgy a 354-es szint környékén cirkulált, mint a GDP-adat nyilvánosságra hozatala előtt.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
