A tőzsdék egyelőre kiegyensúlyozottak, Európában csekély, 1-2 ezrelékes mínuszokat mutatnak az indexek. Az USA határidős indexei pedig hasonlóan kicsi pluszt. A piacok emésztik az amerikai kamatcsökkentést, a kereskedelmi háborúban folytatódnak a tárgyalások.
A közel-keleti helyzet ugyan aggasztó, de Indiában megőrültek ma a részvényekért, a két vezető index öt százalék feletti pluszban zárt. Ennek oka egy nagymértékű adócsökkentés bejelentése.
Itthon a BUX index kis mínuszból nemrég 0,2 százalékos pluszba ment át, és ezzel átlépte a 41 ezer pontot. A forint nem változott sokat, 332,60 az euró ára. A keddi, 334 feletti történelmi csúcs óta nagyon lassan lefelé csorog az árfolyam.
1. Boszorkányok napja
Különböző neveken illetik azt a hétvégét, amikor többféle határidős termékcsoport kifutása esedékes a tőzsdéken. A negyedévente egyszer bekövetkező eseményt olvastuk már a „három banya” napja, boszorkányszombat meg boszorkánypéntek néven is.
A lényeg az, hogy ilyenkor, különösen a nap végén, látszólag minden ok nélkül előfordulhatnak nagy kilengések, volatilitás az árfolyamokban. Ez a pozíciók kifutásához, zárásához kapcsolódik. Ez a nap szeptemberben ma jött el, de nem mindig okoz turbulenciákat. (Angol nyelvű leírása itt.)
2. Lagarde szerint ő nem lesz elég
Christine Lagarde, az IMF volt vezetője, az EKB leendő elnöke szerint a világgazdaság növekedése sérülékeny. A központi bankok intézkedései nem biztos, hogy elegendőek lesznek. Elődjéhez, Mario Draghihoz hasonlóan lényegében ő is a kormányok gazdaságélénkítő lépéseit sürgette.
Az OECD eközben csökkentette a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését.
3. Juncker esélyt ad az októberi Brexitnek
Nagyot ugrott az angol font ma, mivel az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker egy interjúban megvalósíthatónak tartotta a Brexit október végi határidejét. Igaz, azt is hozzátette, hogy mindent megtesz a megállapodás nélküli Brexit elkerüléséért, amely katasztrofális lenne.
Eközben a Bloomberg szerint az ír miniszterelnök, Leo Varadkar kijelentette, brit kollégájával, Boris Johnsonnal jövő héten fog tárgyalni New Yorkban.
4. Feltámadóban a bankszektor?
Feltámadóban az európai bankszektor az Erste Reggeli hírlevele szerint. Az EuroStoxx Banks index az augusztusi mélypont óta nagyot, 15 százalékot emelkedett. “Az árfolyam éppen arra készül, hogy egy jól meghatározható csökkenő trendcsatornából kitörjön. Ha ez bekövetkezik, akkor ráadásul egy újabb 15 százalékos emelkedés jöhet az európai bankok piacán, legalábbis a technikai kép alapján” – írják.
Eközben a bankok jövőképe továbbra is erősen vegyesnek mondható a brókercég szerint, vannak pozitív és negatív értelmezései a híreknek. Például az alacsony és csökkenő kamatok rossz hírt jelentenek, de ha ezzel a gazdaság felpörög, az jó hír lehet – tehetjük hozzá. Az USA bankszektoráról is pozitív véleményeket lehetett olvasni tegnap.
5. Bevásárol az állam a magyar telefóniában?
Akár napokon belül bejelenthetik, hogy a magyar állam beszáll a Telenor Magyarországba, de legkésőbb pár hét múlva – értesült a HWSW. A Magyar Telekomot nyilván nem hagyják hidegen a konkurencia tulajdonosváltásai, de a mai részvényárfolyam nem reagált különösebben. Enyhe mínuszban van a papír.
6. Engedély a Richter-hatóanyagnak
A Richter bejelentette, hogy a “licencbe adott bioszimiláris teriparatide készítménye” forgalomba hozatali engedélyt kapott Japánban. A részvény 0,6 százalékos pluszban van.
Az Erste Befektetési Zrt. Kellemes meglepetésnek nevezte a hírt. “Ugyan pozitív, és jól mutatja, hogy a bioszimiláris stratégia elkezdte szállítani az eredményeket, de ez pénzügyileg egyelőre még nem tűnik jelentősnek. Hiszen az EU-ban a gyógyszer csúcsértékesítése néhány év távlatában 25-30 millió euró lehet, ami nem túl jelentős” – írták Reggeli hírlevelükben. Japánban pedig még ennél is kisebb.
7. Olaj, te drága
Irán és Szaúd-Arábia körül változatlanul puskaporos a levegő, az USA szigorítja a szankciókat, a perzsa állam totális háborúval fenyegetőzik. Az olaj ma is szerény pluszban van, az ijedelem a héten már beépülhetett az árfolyamokba. Pénteken rendszerint az amerikai olajkutak számáról érkeznek adatok.
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet. 
