A nagyok
A tőzsde az Egis távozása óta teljesen kétfelé szakadt a cégek piaci kapitalizációja és egyben a papírok forgalma alapján. Négy nagy és egyben likvid van: ezek a Mol, Magyar Telekom, OTP és a Richter. Az ő forgalmuk meghaladja átlagosan a napi 1 milliárd forintot.
A leglikvidebb az OTP: átlagos forgalma 3 milliárd körül van, jobb napokon a 10 milliárdot is eléri. Árfolyama idén egy viszonylag szűk sávban mozgott 4000 forint környékén. A mélypontot 3600 forint körül érte el egyszer a tavaszi ukrán események idején, másodszor a mostani orosz válságban. Egy nagy fellendülése volt nyáron: akkor 4800 forinton tetőzött.
A Mol talán a második legnépszerűbb papír, teljesítménye azonban szomorúra sikeredett. Az előző évek trendjét követve idén is veszített értékéből: 14 ezer forintról indulva 11-12 ezer közé esett. Ezzel már vészesen közelíti a 2008-as válságbeli mélypontot. Ezt a szomorú tényt legfeljebb az árnyalja, hogy vannak a világban más olajipari cégek is, amik közelítik, esetleg már alul is múlták a 6 évvel ezelőtti mélységet.
A Magyar Telekom a tavalyi MSCI-ból való kivezetés jelentette csapást szépen kiheverte. 300 forint körül kezdte az évet, szeptemberre 390-ig erősödött, igaz, hogy utána idei nyereségének felét visszaadta. Persze történelmi távlatban szemlélve igen mélyen van a papír, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a korábbi rendkívül magas árfolyam jórészt a dotcom lufi eredménye volt.
A Richter ezzel ellentétes pályán mozgott, 4400-ról 3400 forintig csökkenve, de a gyógyszerpapír esetében is meghatározó volt a tavalyi MSCI átsúlyozás: akkor nagyon meghúzták a papírt, várható volt benne egy korrekció. Az év végét viszont már az orosz válság rontotta el, miután Oroszország a cég egyik fő piaca. A papír egy dologban kiemelkedik a 4 nagy közül: teljesítménye hosszú évek óta stabil, egykori, 5000 forint fölötti árától nem távolodott el erősen. Míg a többiek fényévekre vannak a csúcsaiktól (az OTP 30, a Mol 38, a Telekom mindössze 17 százalékát éri egykori legmagasabb árának), addig a Richter még az esés után is kétharmadát éri 5000 fölötti csúcsának.
A kicsik
A többi BÉT papír forgalma nagyságrenddel kisebb: napi 100 millió már jó eredmény, de gyakoriak a 10 milliós vagy az alatti forgalmak. Persze ha valamelyik papírban sztori van, olyankor megsokszorozódik a forgalmuk, ilyenkor érdemes foglalkozni velük. Legjobb példa erre az FHB, amely tavaly év végén nagy forgalommal indult meg, az idei év első napjaiban 450 forintról folytatódott a rally, 700 forinton pihenő következett, majd egy újabb nagy forgalmú kitörés után száguldott fel 1000-ig. Innen visszakorrigált 700-ra, de így is az év egyik nyertese lett.
Kudarc lett a CIG Pannónia: 240-ről 190-ig esett, de az igazán nagy bukás az új üdvöske, a BTel: 1000 forintról 50-ig szakadt, ez a klasszikus eset, amikor egy rosszul megválasztott részvényen a teljes befektetés rövid idő alatt elveszthető. Igen gyenge volt még a Synergon: erős felezést hajtott végre az év során.
Kiválóan teljesített viszont a Nyomda: 550 forintról közel 900-ig erősödött (65 százalék!). És még egy kedvenc: idén is hozta jó formáját az inkább hedge fund-ként, azaz abszolút hozamú alapként üzemelő társaság, a Plotinus: 2600-ról 3800 forintra szputnyikolt, ami közel 50 százalékos nyereség egy év alatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
