Jött - megy
Korábban Hongkongba özönlött a tőke. A Daiwa elemzői szerint a városállamba 2005 óta 237 milliárd dollár érkezett, ezáltal a kamatot sikerült a mélybe nyomni, fújni egy ingatlanlufit, és a pénz egy jó részéből hiteleket nyújtottak Kínában a nagy felívelés idején.
Most viszont nem jön több pénz, sőt kezdik kivonni az eddigieket. Ez viszont máris nyomás alá helyezi a hongkongi dollárt, ami oly sok valutához hasonlóan a dollárhoz van kötve 1983 óta. Ezért a helyi jegybank szerepét betöltő Hongkongi Monetáris Hatóság be kell, hogy avatkozzon, vagyis védenie kell a hazai fizetőeszközt és égetnie valutatartalékait, melyek jelenleg 100 milliárd dolláron állnak.
Lassuló gazdaság, változó politika
A tőkekiáramlásnak több oka van. A politikaiaktól eltekintve jelentős az a tényező, hogy Amerikában kamat-, és hozamemelkedés várható, miközben Hongkongban kifulladt az ingatlanpiac, a kamatok alacsonyak, és általában a gazdaság is visszaesőben van a kínai lassulás miatt.
Ami viszont különösen nyugtalanítja a befektetőket, az Hongkong fokozatos közeledése a kínai rendszerhez. A városállam 1997-es Kínához kerülésekor deklarálták, hogy fennmarad az egy ország – két rendszer elve, így Hongkong egy szabad kapitalista város maradt, szabad sajtóval és egyértelmű, tiszta jogi, törvényi háttérrel. A polgárok és a tőke tehát egyaránt biztonságban érezte magát.
Az utóbbi időben ez mintha változna. Peking befolyása nő a városban, a rendszer kezd a kínai irányába tendálni. Ez addig nem is volt olyan nagy baj, amíg Kína előre haladt, de a tavalyi kínai tőzsdei lufi kipukkadása és azt ezt kísérő súlyos állami beavatkozások megrendítették a bizalmat, és ez a szabadsághoz szokott városállamban különösen erős aggodalmat keltett.
Paradicsom volt
Hongkong eddig egy pénzügyi paradicsom volt, de ha a befektetők, alapkezelők látják, hogy a kínai szabályozás kezd érvényesülni, akkor a bizalmuk is arra szintre módosul, amit Kína élvez, és így befektetéseiket is a kínai szinthez igazítják. Márpedig úgy néz ki, hogy a kínai törvénykezés és politika szép lassan átszivárog a városállam határán, vége a paradicsomi állapotoknak, és a különleges terület szép lassan egy átlagos kínai várossá válik.
Valutaspekuláció
Az eddigieknél is lényegesebb ok, ami a befektetőket elijeszti, az a hongkongi dollár helyzetének változása. Eddig ugyanis felértékelődére spekuláltak tekintettel arra, hogy alulértékeltnek tűnt a jüanhoz képest. Még olyan guruk, mint Bill Ackman is beszálltak nagy összeggel a spekulációba.
Az alulértékeltség azonban másként látszik elmúlni, mégpedig a jüan leértékelődése által. Így a hongkongi dollár felértékelődése már idejét múlt, a spekuláció nem jött be. Ráadásul minden jel arra utal, hogy ha végül még védeni is kell a hongkongi dollárt, azt már nem a helyi jegybank, hanem a kínai Nemzeti Bank fogja megtenni. Az utóbbi hónapok rigorózus kínai részvény-, és devizapiaci intézkedéseit követően ezek után a befektetők inkább elengedik a hongkongi dollár kezét, biztonságosabb vizekre eveznek.
Nagyon vegyesek a reakciók a megállapodásra, sokan elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
