A nemzetközi piacokhoz képest felülteljesített a BUX. Mindez azzal magyarázható, hogy a magyar piacon az olaj és a bankszektor - amelyek jól teljesítettek az európai piacokon - túlsúlyban van.
Bosnyák Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint az OTP árfolyamának erősödését a jegybanki alapkamat keddi, 30 bázispontos emelése segítette. A Mol jegyzésének emelkedését pedig az olaj drágulása támogatta. A Mol 26 forinttal, 1,09 százalékkal 2404 forintra erősödött, 1,9 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 265 forinttal, 1,62 százalékkal 16 580 forintra nőtt, forgalmuk 6,3 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama változatlanul 425 forinton állt, forgalma 32,4 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 15 forinttal, 0,18 százalékkal 8190 forintra csökkent, a részvények forgalma 706,1 millió forintot ért el. A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 3749,30 ponton zárt szerdán, ez 1,81 pontos, 0,05 százalékos emelkedés a keddi záráshoz viszonyítva.
Enyhe emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók szerdán, a pozitív hangulat továbbra is annak köszönhető, hogy Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke előző nap kongresszusi meghallgatásán világosan jelezte, hogy nem fognak túl gyorsan kamatot emelni pusztán inflációs félelmek miatt. A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,01 százalékos, az S&P 500-as mutató 0,07 százalékos, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig ugyancsak 0,07 százalékos pluszban indította a napot.
A New York-i tőzsdéken komoly eladási hullám söpört végig, az irányadó indexek közül a Dow Jones ipari átlag október vége óta, az S&P 500-as mutató pedig február vége óta a legrosszabb hetet tudhatja maga mögött annak nyomán, hogy a Fed nyíltpiaci bizottságának tagjai a kamatemelési ciklus elindítását 2023-ra, a korábban gondoltnál egy évvel előbbre prognosztizálták a múlt heti kamatdöntő ülés után közzétett friss gazdasági előrejelzésükben.
A nagy nyugat-európai értéktőzsdéken jórészt csökkennek az indexek. Szerda délután fél négykor a londoni FTSE-100 index 0,49 százalékos pluszban, míg a frankfurti DAX-index 0,41 százalékos, a párizsi CAC-40 0,37 százalékos, a milánói FTSE MIB pedig 0,31 százalékos, a madridi IBEX-35 pedig 0,37 százalékos mínuszban állt. A páneurópai indexek közül a Stoxx Europe 600-as index 0,09 százalékkal, az FTSE Eurofirst 300 index pedig 0,03 százalékkal csúszott lejjebb, míg az euróövezeti gyűjtőindexek közül az EuroStoxx50 0,44 százalékkal esett.
A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,1956 dollárt adtak, 0,12 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest azonban 0,23 százalékkal erősödött a dollár, 110,90 jenen forgott. Az azonnali jegyzésekben az arany unciánkénti ára 0,30 százalékkal, 1783,90 dollárra, az augusztusi szállítású aranyé pedig 0,33 százalékkal, 1783,20 dollárra emelkedett a New York-i árupiacon.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) drágul, ismét több éves csúcsok közelében mozog az amerikai kereslet fellendülését tükröző adatokra. Az augusztusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 1,34 százalékos pluszban, 75,81 dolláron, a WTI pedig 1,65 százalékos nyereségben, 74,05 dolláron forgott fél négykor. Az eddigi kereskedésben a Brent 75,84 dolláron, a WTI-t pedig 74,06 dolláron 2018 októbere óta nem látott csúcsokra kapaszkodott fel.
Tovább erősödött a TISZA támogatottsága. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
