(Fotó: Wikimedia Commons)

Tegnapi cikkünkben bemutattuk, hogy az amerikai földgáz tőzsdei árfolyamára spekulálni, ami még Budapesten és forintban is lehetséges, egyszerűen életveszélyes. Kicsit is nagyobb, pár hónapnál hosszabb időtávon rengeteg veszteség keletkezik a határidős árak szerkezetéből, azok kamattartalmából. De mégis, mi határozza meg ennek a furcsa, szó szerint megfoghatatlan árucikknek az árfolyamát? Hosszá szabad-e nyúlni rövidebb távra?

Az utóbbi években, nagyjából a 2014-es nagy árzuhanás óta, eléggé erősen együtt mozog a kőolaj és a földgáz árfolyama, pedig emellett és ez ellen is vannak bőven érvek. Míg a kőolajnak világpiaca van, és a legtöbb országhatáron szabadon áramlik (különösen mióta eltörölték az amerikai exporttilalmat), addig a földgáz elvileg helyi felhasználású. Szállítása drágább, bonyolult (gyakran cseppfolyósítani kell), és adminisztratív, politikai akadályok is nehezítik. Bár ebben is van változás, hatalmas beruházásokkal dolgoznak azon, hogy az olcsó amerikai földgázt Európába, Ázsiába szállítsák.

Helyettesítést vállalnak

A két termék együtt mozgását növeli, hogy a földgáz egy része (egy tankönyv szerint a harmada) kőolajjal együtt fordul elő, így az amerikai olajtermelés növekedése a gázkínálatot is emeli. Valamint az, hogy egyes erőművekben, járművekben, vegyi üzemekben mindkettőt fel lehet használni, bizonyos mértékig egymás helyettesítői lehetnek. Így ha az egyik ára nagyon lemarad a másiktól, a felhasználás egy része átállhat rá, és növekszik iránta a kereslet.

Az együttmozgás még jobban látszik a Stooq.com havi adatokat tartalmazó, így sok zajt kiszűrő, logaritmikus ábráján:

Ez az összefüggés azonban csak korlátozottan működik, ami a tőzsdei árakból is látszik: tíz éve a gáz ára 8 dollár volt, az olajé (WTI) 63. Ma a gáz 3,2, az olaj 48 dollár körül van, a gáz sokkal, de sokkal nagyobbat esett. A gáz 2016 elején az olajénál is nagyobb gödörbe esett, közel húsz éves mélypontra, ami még az inflációt sem veszi figyelembe, ami ilyen hosszú időre jelentős. Vajon miért, és hová tart?

Az Oilprice.com szerzője, Arthur Berman geológus és üzleti tanácsadó arról nevezetes, hogy tavaly április hetedikén megírta: az amerikai gáz ára duplájára emelkedhet. Ritkaság, hogy egy elemző szakértő ilyen merész kijelentést tegyen, általában nem is szabadna az ilyet komolyan venni, de érvelése nagyon meggyőző volt.

Árugrás anno

Szerinte 2016 elejére azért esett akkorát a gáz ára, mert egyrészt nagyra nőtt a túlkínálat, másrészt 2015/2016 tele nagyon enyhe volt. Ám 2015 októberétől csökkent a kitermelés, mérséklődött az import, nőtt az export. Azt prognosztizálták, hogy a túlkínálat túlkeresletbe mehet át 2016 novemberére, ami 2012 decembere óta nem fordult elő. Ama 2012 december után viszont következett egy olyan másfél év, amikor az ár 3 dollárról 4,5 dollárra nőtt, sőt rövid ideig 6 dollár közelébe is felugrott. (Narancs színű csúcs a következő ábrán.)

Arthur Berman még sok adattal és ábrával támasztotta alá véleményét, ilyen volt például a kitermelő kutak száma, ami tavaly tavasszal már a 2012-es szint alá süllyedt. A lényeg az, hogy az előrejelzés nem teljesen jött be, a gáz ára 2016 végén volt a legmagasabb, 3,8 dollár, „csak” 95 százalékkal volt magasabb, mint az április eleji 2,0 dolláros érték. Ám ez is hatalmas sikernek számít egy ilyen jóslatnál.

Felét hozta az emelkedésnek az UNG

Amint említett cikkünkben leírtuk, gázt venni egy kész tragédia, az idő ellenünk dolgozik és a vagyon a kamatokon (contango) folyamatosan apad. Az UNG nevű földgáz-alap (ETF) így is 6,7 dollár környékéről 9,6 dollárra emelkedett év végére, ami 43 százalék kilenc hónap alatt, a gázár-emelkedés kevesebb mint fele.

A gázra spekulálni tehát azért nem teljesen reménytelen dolog, de vajon mi várható most? Az említett szerző éppen megint írt az amerikai gázárakról, ismét úgy gondolja, hogy miközben a legtöbb amerikai elemző pesszimista ezekkel kapcsolatban, inkább emelkedés következik.

Már csak 9,4 százalék emelkedés?

Az elemzők attól tartanak, hogy egy új csővezetékek építése az év második felében a gázárak zuhanásához vezet majd. Berman szerint a gázellátásnak három összetevője van, a hagyományos gáztermelés, a kőzetrepesztéses technikájú kitermelés és az import. Ezek elemzésével arra jut, hogy 2017 első felében megint mínuszba ment az amerikai gázpiac ellátási mérlege, hiány alakult ki, igaz, csak kis mértékű. Az év végre 3,5 dolláros árat vár, ami a jelenlegi 3,2 dollárnál már csak 9,4 százalékkal magasabb.

A fránya contango miatt azonban, ami megeszi a vevők befektetését, ennyi áremelkedés miatt már aligha érdemes gázt vásárolni. Inkább látszana logikusnak a shortolás. Mert ha ez a prognózis bejön, a contango kamatszerű nyeresége a kisebb áremelkedéseket bőven túlszárnyalja. Persze, a hektikus árfolyamgörbét elnézve, ez mindenképpen nagyon veszélyes játék.