Logikus lépés
A tőzsde MNB általi megvásárlása tulajdonképpen logikus lépés. A jegybank mostanában műkincseket és ingatlanokat vett, a tőzsde sokkal jobban beleillene a profiljába. Ráadásul nem is egy túl nagy összeg, nem képvisel gigantikus értéket, az ügylet pár milliárd forintból megúszható.
A lépés beleillene az utóbbi évek trendjébe, miszerint maga az állam, vagy állami szervek komoly tulajdonrészeket vásároltak vissza magánkézben lévő cégekből. Ezek egy részénél stratégiai megfontolások játszottak szerepet (pl. Mol), másoknál a cégek általi lakossági szolgáltatások árának csökkentése (közműszolgáltatók). A tőzsde igazán egyikbe sem illik bele, viszont az említett cégekhez képesti alacsony ára miatt mindenképpen vonzó darab.
Mit várhatunk?
Az igazán érdekes kérdés persze az, hogy mi fog történni a tőzsdén a lépés után, felpezsdül-e, jönnek-e új papírok a parkettre, növekszik-e a forgalom és a befektetési kedv. Önmagában csoda nem tud történni egy tulajdonváltás által, hisz a tőzsde hanyatlása alapvetően nem a tulajdonosi viszonyokkal, hanem rajtunk kívülálló okokkal, a technikai fejlődéssel és a globalizációval függ össze. Régen minden nagyobb városban ill. kisebb országban volt egy tőzsdeterem, ahol brókerek kiabáltak, ma mind a 7 milliárdan felférünk egy elektronikus platformra.
Ilyen körülmények között a kisebb, nemzetinek mondható tőzsdék jelentősége óhatatlanul visszaesett. A befektetők a nagyobb, likvidebb piacokat választják, hisz hozzáférni ugyanolyan egyszerű, ugyanakkor sokkal több lehetőséget kínálnak. Erre megoldás csak az lehetne, ha Európában is 1-2 óriás tőzsde lenne, mint Amerikában, de eddig nem erre indultak a folyamatok. A kisebb integrációs folyamatok, melynek eddig a BÉT is része volt, nem igazán hoztak sikert.
Új papírok jöhetnek
Bármi is lesz tehát, a 90-es éve aranykorát már semmi nem tudja visszahozni a BÉT-en, hisz a fejlődés egyszerűen átlépett rajta. Viszont kérdés az, hogy a jelenlegi helyzethez képest milyen kisebb változások jöhetnek. A tőzsde élénkítésének leghatékonyabb módja új, lehetőleg nagyobb cégek papírjainak bevezetése lenne. Ezek célszerűen a ma teljes állami tulajdonban lévő néhány cég, pl. az MVM, a Posta vagy a Szerencsejáték Rt. kisebbségi részesedéseinek tőzsdére vezetése lenne, ahogy ez 2008-ban már egyszer felmerült, de akkor a válság elfújta az ötletet.
Elvileg a dolog most is logikus lenne, hisz ha az állam többsége megmaradna a cégekben, befolyását semmi nem veszélyezteti. Ellene az szól, hogy a jelenlegi kormány inkább megszerezni akarta a cégek teljes hányadát, mint sem eladni belőlük. Kérdés, hogy ez a gyakorlat változna-e, ha egyszer a tőzsde az MNB tulajdonába kerül: nyilván ebben az esetben a kormány bizalma sokkal nagyobb lenne a tőzsdével kapcsolatban.
Felmerülhet az is, hogy a tőzsde támogatni kezdi kisebb magáncégek tőzsdére vezetését, kedvezményeket ad, esetleg minimalizálja a tőzsdére vezetés és tőzsdén tartás költségeit, hisz egy MNB tulajdonú tőzsde kevésbé profitorientált, mint a jelenlegi fő tulajdonos. Kérdés, hogy akadnának-e az eddigiekhez képest jobb, nagyobb, likvidebb cégek, akik eddig távol maradtak a parkettől.
Aki akart, már elvonult
Nézzük az érem másik oldalát: jelentene-e visszaesést az, hogy egyes alapok vagy befektetők elvonulnának önmagában a tulajdonosváltás miatt. A jelenlegi forgalmakat elnézve ez nem valószínű, hisz minden arra utal, hogy aki ilyen vagy olyan okból el akart vonulni a BÉT-ről, már megtette. Aki maradt, azok egyrészt azok az alapok, akik minden tőzsdén jelen vannak, másrészt az MSCI tagság önmagában is generál egy garantált befektetői kört.
Összességében tehát a tulajdonosváltás valószínűleg nem hozna drámai változásokat. Visszaesni már szinte nincs honnan, ugyanakkor ha az új tulajdonos megfelelő cégeket hozna a börzére, az fellendíthetné a szebb napokat látott budapesti börzét.
Nem tágít, választást akar Ukrajnában a háború alatt is az amerikai elnök.
