Olaszországban a héten rendkívüli állapotot hirdettek, mivel kiesett két gázellátási forrás kontinensünkön, és ellátási zavarok léphetnek fel – írja az Oilprice.com. Az egyik az Északi-Tengeren levő mezők, főleg a Forties nevű vezeték, amely a Brent típusú olaj árának átmeneti megugrását is okozta a világpiacon.
Ám ez a vezeték gázt is szállít két fontos északi-tengeri gázmezőről. A North Morecambe gázmezőn pedig javítási munkálatokat végeznek, e kettő együtt napi 27 millió köbméter gáz kiesését okozza. Egy rövid időre kiesett a norvég Troll gázmező termelése is, ez Európa legnagyobb tengeri gázkitermelő helye napi 47 millió köbméteres teljesítménnyel.
Egy kompressziós állomás kiesése a Nagy-Britanniába irányuló gázszállításokat is megzavarta. Emiatt a szigetországban 23 százalékkal emelkedett a gáz nagykereskedelmi ára, 9,86 dollárra (per MMBtu), négy éves csúcsra.
Jön a hidegfront
Az olaszokat azonban inkább az ausztriai Baumgartenben történt robbanás aggasztja, itt megy át ugyanis az Oroszországból Olaszország felé tartó gáz. Az olasz gázár erre 87 százalékkal emelkedett (valószínűleg a nagykereskedelemben). Eközben Nyugat-Európa nagy területeit éppen hidegfront közelíti meg.
Legyen ez az olaszok meg a britek baja – mondhatnánk, de az olajpiac is érintett. Az északi-tengeri üzemzavarok az idén a legnagyobbak közé tartoztak, amelyek az olajkínálat szűkülését okozták. A Brent típusú olaj ára pár napja 65,80 dollárra emelkedett, ami két és fél éve nem fordult elő. (Azóta kissé visszacsúszott, jelenleg 62,40.) Ez a magyar üzemanyagárakba is begyűrűzhet.
Öntenek a jenkik?
Az olajpiac az utóbbi mindegy másfél évben valahogy úgy nézett ki, hogy a nagyon alacsonyra süllyedt árakat az OPEC, azaz az olajexportálók szervezete és a vele társult többi termelő (mint Oroszország) megpróbálta feljebb tornászni. Ez történt az OPEC november végi találkozóján is, ahol hozták a papírformát és meghosszabbították a kitermelés-korlátozást (bár ez addigra már alighanem beépült az olajárakba).
Ha azonban sikerül az árakat feltolni, akkor a piaci szereplők mindig aggódni kezdtek, hogy ilyen árak mellett már jönnek az ügyes, hatékony, rugalmas amerikai palaolaj-kitermelők. Elárasztják a piacot olajjal, és újra lenyomják az árakat.
Ők sem a régiek
Ezért az olaj, legalábbis a Brent sokáig 45-55 (leginkább 42-57) dollár között ingadozott, de szeptember-októberben kitört ebből, és tartósan 60 dollár fölé tudott emelkedni. Idő közben ugyanis kiderült, az amerikai termelők már nem olyan rugalmasak, mint korábban, a hatékonyságban rejlő tartalékaik fogyogatnak.
Már nem tudnak annyira költséget csökkenteni, sőt sok szolgáltatásért többet kell fizetniük, mint korábban. “Le tudják nyomni az amerikai plaolaj-termelők az olajárakat?” – tette fel a kérdést tegnap az Investing.com kommentárja is.
Nőnek a költségek
Az amerikai Keystone vezeték is kiesett a napokban, így az amerikai olaj ára is megugrott. De ez várhatóan nem tartós hatás. Az igazi kérdés az amerikai termelők viselkedése, és ők várhatóan nem fognak olyan gyorsan termelést növelni, mint sokan feltételezik.
A cikk szerint a palaolaj-kitermelő kutak hozama gyorsabban esik vissza, mint a hagyományosaké, így eléggé korán új beruházásokra van szükség a termelés szinten tartásához is. A költségek, az olajipari szolgáltatások néven emlegetett ráfordítások árai emelkednek.
Nyereséget szeretnének látni
Eközben sok olajrészvényes az USA-ban megelégelte, hogy a cégek egyre többet termelnek ugyan, de veszteségesen, ahogy az utóbbi években. Inkább kisebb piaci részesedést, de több nyereséget szeretnének látni. A cikk szerint az EIA olajpaci szervezet is túl optimista, az amerikai termelőknél a korábbi magas termelékenység fennmaradásával számol, holott az romlik.
Az amerikai termelők korábbinál alacsonyabb aktivitására utal, hogy a gyakran figyelt mutató, az olajkutak száma az USA-ban mostanában emelkedik ugyan, de csak nagyon lassan.
Sok ismeretlenes egyenlet
Az Oilprice.com másik cikke arról értekezik, hogy a Permian nevű hatalmas olajmezőn a termelők már lehetőségeik “geológiai határait” feszegetik. Ha nem tudnak ezeken valamilyen technológiai újítással túllépni, akkor az amerikai olaj termelés 2021-ben tetőzhet és nemigen tud tovább nőni. De az olajpiac egy sok ismeretlenes egyenlet, nagy bizonytalanságokkal.
A cikk szerint Kína, Afrika, Mexikó sok-sok kérdőjelet rejt, az utóbbi években sokban hozzájárultak a tartósan alacsonyabb olajárak kialakulásához. Oroszország, Kanada és az északi-tengeri régió viszont meglepően jól alkalmazkodott az alacsony olajárakhoz.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
