A Tesla vezére állandóan dolgozik, minden nehéz pillanatban ott van a cégnél, miközben más vállalkozása is van, például soha nem látott súlyú, és visszatérő újraindítható rakétákkal rendelkező szállítóeszközt bocsát az űrbe, saját autóját pedig a Marsra küldi. A Teslánál vezérigazgatói poszton végzett tevékenységért viszont nem vesz fel hatalmas fizetést, mint általában a cégvezetők szoktak, hanem addig vár a kompenzációra, amíg nem kezd lesz sikeres a cég.
Példát mutatnak
Saját vállalkozásukat menedzselő cégeknél gyakori, hogy nem vesznek fel fizetést, csak jelképes egy dollárt, esetleg a kötelező minimálbért, ehelyett a cég részvényeiben kapnak kompenzációt. Hosszabb távon ugyanis a részvény árfolyama a siker mértéke, így a főnök maximálisan érdekelt a sikerben, kudarc esetén viszont értékét vesztő részvényei lesznek csak. Ezt a piac és a cég dolgozói nagyra értékelik, bizalmat kelt bennük. Ilyen módszert választott Mark Zuckerberg a Facebooknál, Evan Spiegel a Snapnél, Larry Page és Sergey Brin a Google-nél.
Elon Musk fizetése így évi 37 ezer dollár körül van, mivel ennyi a kaliforniai minimálbér (egyébként nem rossz összeg, havi 3 ezer dollár, lényegesen nagyobb, mint a német minimálbér, pedig az sem kicsi, 1550 euró, azaz 1900 dollár). Viszont ezt az összeget sem veszi fel a vezér, a Tesla egy bankszámlájára fizeti be.
Nagyra kell nőni
Anyagi problémái azért nincsenek, hisz eddigi vállalkozásaiból meglehetősen szépen keresett, ráadásul Tesla részvényei igen sokat érnek annak ellenére, hogy a cégnek eddig még nem sikerült nyereséget termelni, csak égeti a pénzt, így állandóan tőkeemelésre van szükség. A részvényesek bizalma azonban töretlen, úgy gondolják, hogy egy olyan ember, aki képes volt 30 év pangás után előrelépést elérni az űrhajózásban, képes lesz a Teslát is nyereségessé tenni.
A részvényesek most jóváhagyták Musk javadalmazási javaslatát, melynek során 12 lépésben kapna részvényopciókat, feltételekhez kötve, 10 év alatt. Ezek során 12 esetben kell adott piaci kapitalizációt elérnie a cégnek (a részvények száma szorozva az árfolyammal), és 16 esetben kell meghaladni a cégnek bizonyos árbevétel összeget, illetve adott mértékű nyereséget. Az első juttatás feltétele, hogy 100 milliárdos legyen a cég kapitalizációja (most nagyjából 50 milliárd), a következő 11 juttatás mindegyikéhez további 50 milliárdos növekedésre van szükség.
Árbevétel és nyereség
Ehhez hozzájön még 8 feltétel az árbevétellel, 8 az EBITDA értékre vonatkozóan (kamatok, adók, értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti nyereség). Az árbevételnek az első alkalommal 20 milliárdot kell elérnie, a 12. alkalommal már 175 milliárdot. Az EBITDA eredménynek először másfél milliárd dollárt kell elérni, az utolsó alkalommal 14 milliárdot.
Ha a cég kapitalizációja a feltételek szerint növekedne, a végére 650 milliárd dollárt érne, ennél többet jelenleg csak az Apple, az Amazon, a Google, és a Microsoft ér. A cég tehát a legnagyobbak közé akar feljutni, ahová önmagában egy autógyárnak nem sok esélye lenne, a Tesla viszont úgy határozza meg céljait, hogy egy integrált megújuló-energia cég lesz, amely az energia megtermelésében, tárolásában és felhasználásában egyaránt kulcsszerepet játszik.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
