Nincs könnyű dolga annak, aki az idén kialakult bizonytalan és kedvezőtlen piaci helyzetben keres helyet a megtakarításainak. A koronavírus-járvány hatásai még érezhetőek, például az ellátási láncok még bőven nem álltak helyre. Az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus fokozta a pesszimizmust, és emelkedő pályára tette többek között az alapanyag-, nyersanyag- és energiaárakat. Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a részvénypiacok évtizedek óta nem látott gyenge szereplést produkáltak az idei első félévben. “A fejlett piaci részvényindexek az év első felében az elmúlt 50 év legrosszabb teljesítményét mutatták fel. Befektetői szempontból különösen problémás, hogy a részvények mellett a hagyományosan kiegyensúlyozó szerepükről ismert másik nagy eszközosztály, a kötvények is rosszul teljesítettek: az emelkedő hozamok ugyanis komoly nyomást helyeztek a kötvények árfolyamára” - értékelte a kialakult helyzetet Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája.
Megkezdték a beárazást
Nagyon megosztottak a piaci szereplők azzal kapcsolatban, hogy a globális gazdaság csak lassulni fog vagy nagyon lelassul, esetleg a negatív tartományba süllyed. A befektetők próbálják beárazni a recesszió esélyét. “A nemzetközi makroadatokból azonban egyelőre nehéz pontos prognózist mondani” - emelte ki a szakember. A magas inflációs számokra a jegybankok is egyre agresszívabb kommunikációval és monetáris szigorító lépésekkel - például kamatemelésekkel - igyekeznek reagálni, amely tovább növeli a recessziós félelmeket.
“Ami biztos, hogy a bizonytalansági tényezők fokozódása miatt továbbra is ingadozó piaci környezetre kell berendezkednünk. Ebben a helyzetben még inkább fontossá válik, hogy a megtakarítók, kisbefektetők a hosszú távú invesztíciós stratégiához tartsák magukat. Ez magában foglalja a kockázatosabb, de nagyobb hozampotenciált ígérő eszközökkel történő fokozatos, lépcsőzetes építkezést is” - javasolta a K&H-s stratéga.
A korábbi évtizedek példái alapján a recessziós időszakok jellemzően 30-50 százalékos nagyságrendű korrekciót - vagyis süllyedést - szoktak hozni a részvénypiacokra, így egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén lenne még tér a további esésre a jelenlegi szintekről is. “Ezzel együtt, ha a részvény-befektetéseinkről döntünk, mindenképpen figyelembe kell vennünk, jelenleg mennyi részvény típusú eszközt tartunk a portfoliónkban” - mondta Bánhalmi Gábor. Ha valaki túl kockázatosnak érzi a részvények arányát, akkor csökkentheti azt. Ugyanakkor, ha összességében jelenleg alacsony a részvénykitettség az adott portfólióban, a már említett első féléves kiábrándító teljesítmény miatt, akkor rendszeres megbízásokkal, óvatosan el lehet kezdeni az építkezést, azaz nagyon megfontoltan, apró lépésekkel növelni a részvények arányát.
Biztonság és jövő
A legbiztonságosabb eszközök közé tartozik a megtakarításaink rövid távra szóló, likvid pénzállománya, amelyet a jelenlegi bizonytalanabb környezetben érdemes átmenetileg megnövelni. A magas magyarországi hozamkörnyezetben és lapos hozamgörbe mellett ezt akár rövid futamidejű, néhány hónapos lejáratú kötvényekkel, vagy ilyen eszközökbe fektető befektetési alapokkal is megtehetjük. “Később pedig érdemes lehet elkezdeni növelni a hosszabb lejáratú kötvény-kitettséget is, főleg a fejlett piaci kötvényekben, hiszen ezek az eszközök recessziós környezetben menedékeszközként működnek, megnövelve irántuk a keresletet, és felfelé tornázva árfolyamukat” - mondta a szakember.
A megugró inflációról Bánhalmi Gábor azt mondta, az alapvető piaci összefüggés, amely szerint hosszú távon a részvény típusú eszközökkel lehet infláció feletti, valódi reálhozamot elérni, továbbra is igaz. “Így fontos, hogy a bizonytalanabb piaci környezet se sarkalljon arra, hogy teljes mértékben leépítsük a kockázatosabb eszközökben meglévő kitettségünket” - fogalmazott.
„Az ingadozó piaci környezet a hosszú távú befektetések természetes, még ha olykor nagyon is ijesztő velejárója. A legjobb módja, hogy a kisbefektetők sikeresen vészeljék át a mostanihoz hasonló viharokat, ha mindig hosszú távban gondolkodnak, és fokozatosan, akár rendszeres megtakarításokkal építkeznek még ilyen helyzetben is. Az idő ezt a stratégiát fogja igazolni”
- véli a szakértő.
Az uniós forrásokról és az új szja-rendszerről is kérdeztük az MKIK-t 
