Erősödéssel nyitnak várhatóan pénteken a főbb európai értéktőzsdék. Az általános hangulatot az alábbi tényezők javítják:
- Az athéni kormány határidőre átutalta az IMF-nek az esedékes 450 millió eurós törlesztőrészletet, és a görög pénzügyminiszter bejelentette, hogy újra beindítják a privatizációt. Az azonban továbbra is bizonytalan, hogy a kormány képes lesz-e megfelelni a hitelezők igényeinek, akik több mint szkeptikusak a kormány reformelképzeléseit illetően. (Ráadásul Móró Tamás szerint például a görög törlesztőrészlet csütörtöki kifizetésének nincs akkora jelentősége, mivel már korábban megígérték a kifizetést.)
- Az általános európai félelemmel ellentétben úgy tűnik, Görögország nem futhat pénzért Putyinhoz.
- Megnyugtatta a piacokat, hogy a gyenge ipari rendelési adatok után csütörtökön jó számokat közöltek Németországban az ipari termelés és az export alakulásáról.
- Jót tesz az európai értéktőzsdéknek az euró gyengülése is. A közös valuta péntek reggel 1,0637 dolláron állt, március 19. óta a legalacsonyabban, és egy hét alatt 2,7 százalékkal értékelődött le.
Az OTP-nek nem tesz jót, ha nyakába varrják a Quaestor-kártalanítást
Itthon Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője elsősorban a Mol és a Magyar Telekom részvényeinél vár kisebb emelkedést. Az OTP-papírok árfolyamát az befolyásolhatja negatívan a szakértő szerint, hogy a Quaestor befektetőit a pénzügyi szektornak kell teljes egészében kártalanítania. Elmondta: az európai részvénypiacok abszolút csúcson zártak, pozitív a nemzetközi hangulat, áramlik be a tőke Kelet-Európába.
Európa fel, Budapest le
Európában egyébként valóban emelkedtek a tőzsdeindexek a nyitásban: a londoni FTSE-100 0,27 százalékkal, a frankfurti DAX-30 0,69 százalékkal, a párizsi CAC-40 pedig 0,23 százalékkal állt előző napi záróértéke fölött a nyitást követő percekben. Budapesten kis mínuszban nyitott a BUX.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
