A Facebook részvénye este hatkor 6,6 százalékos mínuszban volt Amerikában, egyesek szerint ez a mai három, mások szerint öt éve nem látott zuhanás a cég életében. Az oka, hogy kiderült, 50 millió ügyfél adatai kerültek ki a társaságtól 2016-ban egy másik céghez. Amely történetesen éppen Donald Trump kampányán dolgozott akkor.
A részvény az egész tech-szektort, majd az egész amerikai részvénypiacot magával rántotta. De legalább ekkora jelentőségű, hogy gőzerővel folyik a kereskedelmi háború, az egyes országok minden követ igyekeznek megmozgatni Donald Trump büntetővámjai ellen. Ráadásul az elnök a hétvégén egy sor Twitter-üzenettel növelte az amerikai politikában amúgy is egyre súlyosabb káoszt.
Az S&P 500 index 1,6, a Nasdaq technológiai tőzsde indexe 2,2, a Dow Jones Ipari Átlag 1,4 százalékos mínuszban van most. Az európai tőzsdék is csúnya mínuszban, a német index 1,4, a francia 1,1, a brit 1,7 százalékkal esik. A brit részvények helyzetét súlyosbítja, hogy előrehaladás mutatkozik a Brexit-tárgyalásokban. Az angol font viszont drágult.
Mol, OTP két jóbarát
A lengyel tőzsdeindex 1,6, a román 0,5, a cseh 0,2 százalékkal esett ma. Így a BUX index 3,1 százalékos esése csúnya alulteljesítés, a legrosszabb Európában, de talán globálisan is.
A Mol és az OTP fej fej mellett zuhant, 3,7, illetve 3,6 százalékkal, 2900, illetve 11 310 forintra. A Richter 2,2 százalékkal 5445-re esett, a Telekom kissé emelkedni tudott. Az Opus 7,6, a Konzum 5,0, az Appeninn 6,1 százalékkal került közelebb a nullához.
Az euró/forint 30 fillérrel feljebb, 311,0 forintnál áll, fizetőeszközünk enyhén gyengült. Ez főleg annak fényében nagy teljesítmény, hogy fél-egy százalékkal esik sok feltörekvő piaci deviza, mint a török líra, az orosz rubel, a brazil vagy a dél-afrikai pénz. A cseh, lengyel, román fizetőeszközök ugyanakkor stabilak, mint a forint.
Miért ez az ijedtség?
A piacok idegességét persze növelheti az is, hogy szerdán a Fed az USA-ban kamatdöntő ülést tart, várhatóan emelik is a kamatot. Szokás szerint a piacok minden szóra nagyon figyelnek majd, a kérdés, három vagy négy emelés lesz az idén. A hazai tőzsde, különösen a kormányfő baráti köréhez tartozó cégek alulteljesítése pedig nyilván a választásoknak is köszönhető, amik mindig bizonytalanságot jelentenek. A tőzsdék rendszerint nem kedvelik a bizonytalanságot.
G20 a kriptókról
A dollár ismét gyengülő pályán van, fél százalék körül veszít értékéből. Ez az aranynak jót tett, de a többi árupiaci termék árát nem tudta megmozgatni, az olaj fél százalék körüli mínuszban jár. (A WTI 62, a Brent 66 dollárnál.) Nagyot esett a búza és az élő sertés ára.
A bitcoin árfolyama vasárnap 7350 dollár környékén újra mélypontot ütött, február 6-a óta nem volt ilyen alacsonyan. Ma viszont magához tért, most 8360 dollár. A kriptodevizák körül záporoznak a hírek, az egyik, hogy a G20 csúcstalálkozón Mark Carney (BoE) pozitívan nyilatkozott róluk. A G20 találkozón irányelveket fogadhatnak el a kriptodevizák szabályozásával kapcsolatban. Egy másik, hogy a Google és a facebook után a Twitter is tiltaná a kripto-reklámokat.
Száguld a félelem-kindex
A kriptodeviza-sajtót bejárta, hogy megvan, mi okozta valójában a bitcoin-mélyrepülést: a 2015-ben becsődölt MtGox tőzsde felszámolása során lefoglalt, óriási mennyiségű (400 millió dollárnyi) bitcoin és bitcoin cash eladása. Február 5-én például 18 ezer bitcoin eladására adhatott megbízást a felszámoló, de más nagyobb esések is gyanúsan egybe esnek a tranzakcióival.
Az idegesség és bizonytalanság jele, hogy nagyon megugrottak a volatilitás-indexek, amelyeket a február eleji részvénypiaci eséseknél is sűrűn emlegettek. Az amerikai VIX, a “félelem-index” 37, az európai VSTOXX 23 százalékkal ment feljebb.
Mindezt akkor, ha sikerül elérnie az ukrajnai tűzszünetet. 
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
