|
| Megy a munka Frankfurtban - lesz-e házasság? EPA / Frank Rumpenhorst |
A Deutsche Börse és a London Stock Exchange egyesülésére irányuló projekt kódneve: Luna – mielőtt azonban a gigantikus összeolvadás eredményeként a felek megcéloznák a Holdat, lesz még bőven dolguk a politikával és a szabályozókkal is a politico.eu friss összeállítása szerint.
Ahogy arról a Privátbankár.hu-n is beszámoltunk: szerdán bejelentették azt, amiről már régóta pletykálnak. Európa két legnagyobb tőzsdéje, a frankfurti és a londoni hivatalosan is eljegyezték egymást, és már csak a papírokra várnak ahhoz, hogy megköttethessen a házasság. a részvénycsere formájában megvalósuló egyesülés után a két tőzsde egy holdingtársaság keretében működne. Az új, több mint 30 milliárd dolláros piaci tőkeértékű csoportban a DB részvényeseinek 54,4 százalékos, az LSEG részvényeseinek pedig 45,6 százalékos részesedése lenne.
Amíg azonban az üzlet megköttetik, rengeteg akadályon kell áthámozniuk magukat a feleknek: a brüsszeli szabályozókon, a nemzeti kormányokon, a részvényeseken, a rivális tőzsdéken és nem utolsó sorban a britek billegő uniós tagságán is. A terv az, hogy az év végéig, esetleg 2017 elejéig mindent elrendeznek az egyesülés érdekében – lássuk, miken kellene addig keresztülverekedniük magukat.
1. A részvényesek
Először is meg kell győzniük részvényeseiket arról, hogy úgy hoznak létre egy mindenkit maga mögé utasító társulást, hogy a versenyhatóságoknál eközben nem gyulladnak ki a piros lámpák amiatt, hogy egyes területen óriási piaci részesedése lesz az új cégnek.
2. Brüsszel és a versenyügyi hatóságok
Aztán Brüsszelben világossá kell tenni, hogy az egyesülés az Európai Bizottság által dédelgetett tőkepiaci unió terveivel tökéletesen egybevág, nem pedig összezúzza a kisebb európai tőzsdéket, mint amilyen mondjuk a francia Euronext. A politico.eu-nak nyilatkozó, az ügyben érintett, és ezért névtelenséget kérő versenyjogi szakember szerint a kritikus pont az elszámolóházak kérdése lehet: a DB Eurex nevű cége és az LSE LCH.Clearnet nevű klíringháza együtt komoly részesedéssel rendelkezne a piacon. Az elszámolóházak (amelyek a tőzsdetagok közötti üzletek elszámolását, nyilvántartását végzik) rendkívül fontos részei a pénzügyi rendszernek, különösen a 2008-as piaci összeomlás után hozott számos új szabály tükrében. A DB és az LSE számára most az a nagy kérdés, mekkora piacon is versenyeznek az elszámolóházak – ha a globális, és nem csak az európai színteret veszik figyelembe a bírálatnál, akkor jó esély lehet a jóváhagyásra, mivel bár Európában mamutnak számít az új cég, még mindig nem akkora szereplő, mint a chicagói CME csoport.
3. A politikusok
A politikusokat, befektetőket Londonban és Frankfurtban is meg kell győzni arról, hogy az egyesülés után senki sem lesz becsapva, egyik város sem veszít majd jelentőségéből. A német tőzsde vezetője szerint Európa két vezető pénzügyi központjának összekapcsolása, majd Luxembourg, Párizs és Milánó felé történő terjeszkedése megerősítheti az európai tőkepiacokat; ez a logikus fejlődési irány a cégeknek egy alapjaiban átalakuló iparágban.
4. A riválisok
Mindeközben pedig valahogy meg kell védeniük magukat a riválisok valószínű ellenajánlataitól: a New York-i tőzsdét is üzemeltető Intercontinental Exchange rögtön bejelentette, hogy fontolgatja egy felvásárlási ajánlat megtételét, de a chicagói árutőzsdét üzemeltető CME Group és a hongkongi tőzsde üzemeltetője is jelentkezhet még kérőként.
5. Brexit…?
Ami pedig már csak hab a tortán: június 23-án népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, aminek kimenetele erősen kétséges – ha esetleg létrejön a Brexit, akkor… akkor fogalma sincs senkinek, mi lesz. A részvényeseket a népszavazás előtt és után is meg lehet szavaztatni az egyesülésről, aztán ha esetleg kilépnek a britek az unióból, majd kitalálják, mi is legyen. Logikusnak tűnik, hogy ezesetben a tevékenység nagyobb részének menedzselése kerüljön az unióban maradó Frankfurtba.
Beindult a gépezet: hogyan magyarázzuk el, hogy kell nekünk egy ekkora óriás?
Nem csoda, hogy egy ilyen ritka nehéz pályán azonnal meg is kezdte a lobbizást a DB és az LSE vezetése. A politico.eu összefoglalója szerint a DB vezetője, Carsten Kengeter és az LSE-főnök Xavier Rolet is arról beszélt, milyen szimbiotikus a két vállalat működése, sőt, az üzlet „csodálatos egyensúlyt” teremtene.
A brüsszeli szabályozó hatóságoknak üzent Kengeter akkor, amikor arról beszélt, milyen ragyogóan tud majd megfelelni az új csoport az új MiFID II direktívának, beleértve a nem diszkriminatív, nyílt hozzáférésű szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat is.
A legfontosabb üzenete azonban az a cégvezetőknek: ha nem jön létre az összeolvadás, akkor jön egy amerikai vagy ázsiai rivális, és szépen bekebelezi Európát. Kengeter felhívta a figyelmet: az európai tőzsdék kiváló befektetési célpontot jelentenek az Európán kívüli versenytársaknak – márpedig egész Európának vigyáznia kell arra, hogy a globális sakkjátszmában ne váljon egy egyszerű kis gyaloggá az észak-amerikai és ázsiai játékosok tábláján. A tranzakcióval a Deutsche Börse megállíthatja piaci részesedésének évek óta tartó zsugorodását.
Nagyon nem mindegy, hogy a Wekerle Pluszt felvevő pár házastárs vagy élettárs, de szétválnak az útjaik. 
