Rövid hét – hosszú órák
Rövid, de annál eseménydúsabb hét előtt állnak az amerikai piacok. Csütörtökön zárva lesz a Wall Street, pénteken pedig rövidített kereskedés lesz a Hálaadás miatt. De a befektetők figyelme valószínűleg amúgy is Washingtonra irányul New Yorkból, ugyanis az amerikai kongresszus „szuperbizottságának” szerdáig be kéne jelentenie egy 10 évre szóló, több, mint 1200 milliárd dolláros kiadáscsökkentő tervet, de a hírek szerint erre nagyon kevés esély van. A MarketWatch által idézett felmérés szerint a piaci szereplők mindössze 17 százaléka hisz a Hálaadás előtti megállapodásban. Pénteki sajtóértesülések alapján úgy tűnik, hogy a bizottság már egy kisebb terv részleteiről egyeztet a hosszú, kemény hangú tárgyalásokon, füstbe burkolózva, egyre gyűlő pizzás - dobozok között. A Standard and Poors hitelminősítő, amikor júliusban rontotta az addig kitűnő amerikai hitelbesorolást jelezte, hogy minősítő – fegyver van nála, és egyáltalán nem fél újra használni, ha nem sikerül csökkenteni az adósságot. Múlt héten az Egyesült Államok GDP – arányos államadóssága meghaladta a 100 százalékot. Ekkora mértékű tartozása utoljára 1947 – ben volt.
Kiürülnek a tőzsdék, de hova megy a pénz?
Az elmúlt héten újabb jelentős tőke távozott az amerikai részvénypiacokról, utoljára nyár közepén volt ennyire gyér a forgalom. A gyorsjelentési szezon jelentős része különösebb sztori nélkül lezajlott, az európai válság pedig egyre jobban felülírja az amerikai híreket. A jövő héten lesz néhány fontos beszámoló, egyebek közt a tartós ipari megrendelésekről, és bejelentik, mekkora valójában az amerikai GDP, miután újraszámolták a sorokat.
Az amerikai makroadatok továbbra is azt mutatják, hogy ugyan nincs recesszió, de folyamatos a lassulás több nagy erejű gazdasági térségben, nagyon magas az önkormányzatok eladósodottsága, a feldolgozóiparban sem látszik nagy erő, a munkanélküliség mintha elkezdett volna tartósabban csökkenni, viszont még mindig több sebből vérzik a hitelválság édesanyja, az ingatlanszektor. Erős homály övezi az amerikai pénzügyi rendszer kitettségét a jelzálog – piacon, és azt is elég homályosan kommunikálják, hogy melyikük meddig ül az európai válságban. Az amerikaiak még mindig sokat költenek, de mindezt a megtakarításaik terhére teszik, és továbbra is nagyon magas az eladósodottság.
A folytatódó aggodalmak miatt rizikós a részvénypiacokon kereskedni, ezért a befektetők az elmúlt hónapokban rágyúrtak a biztonságra, még olyan áron is, hogy a negatív hozamok miatt némi aprót a pulton hagynak a távozáskor. A továbbra is kikezdhetetlennek hitt német állampapírok hozama gyakorlatilag elérte a nullát, de jól teljesítenek a svájci, japán, és amerikai kötvények is. A merészebbek viszont tehettek egy sikeres kanyart az olajpiacon 103 dollár fölött, és szokatlanul nagyokat hullámzott az arany ára is. A legösszetettebb sztori az olajpiacon van, ahol az újból előkerült Irán – konfliktus, az észak-afrikai helyzet rendezetlensége, az ázsiai, és dél – amerikai országok keresletének brutális bővülése, és az exponenciálisan növekvő népességszám várhatóan még jó ideig ütőkártyák maradnak. Az árupiacok nagyon erős volatilitása arra utal, hogy a piac még mindig nagyon ideges, és tanácstalan.
Európa nem kíván jó étvágyat
Kritikus helyzet alakult ki a héten az európai állampapír – piacokon. A spanyol 10 éves papírok hozama átlépte a 7 százalékot, először mióta bevezették az eurót. A vasárnapi spanyol választáson valószínűleg leváltják a szocialista kormányt, a kérdés, hogy a következő kabinet keresztül tudja – e vinni a megszorításokat. Ugyanez a kérdés Olaszországban, és Görögországban ahol kétséges, hogy a felkészült szakértőkből álló kormány el tudja – e magyarázni a társadalomnak, hogy készüljenek fel az évekig tartó gazdasági megszorító intézkedésekre. A kötvénypiaci pánikot az éleződő poltiikai, és gazdasági bizonytalanságok okozzák. Az Európai Központi Bank folyamatosan veszi a spanyol, és olasz kötvényeket, bár ezt nem jelentik be hivatalosan, ahogy meglepően nem beszélnek arról sem, hogy milyen eszközökkel tervezik megállítani a pánikot. A legtöbben arra várnak, hogy az EKB bejelenti a korlátlan kötvényvásárlást, azaz a pénznyomdát, ennek azonban jelentős inflációs kockázatai vannak. Az elmúlt egy hónapban olyan országokat is megtaláltak a spekulációk, mint Franciaország, Hollandia, Belgium, Szlovénia, Szlovákia. Mindegyiküknél emelkedtek a kötvényhozamok, és az államcsőd esetére köthető biztosítások árazása (CDS).
Egyelőre nem látszik az alagút vége az európai válságban. Valószínűleg hosszú évekig tart majd a kilábalás, Angela Merkel német kancellár szerint például legalább 10 évig. Az európai mentőeszköz EFSF egyelőre nem tud rendesen üzemelni, egyrészt tőkehiány, másrészt szabályozási rendezetlenségek miatt. Kétségessé vált, hogy a feltörekvő ázsiai országok, Brazília, és a Közel – Kelet olajországai mennyire, és milyen áron hajlandóak beszállni az adósságok finanszírozásába. Kulcsszereplő az EKB, de egyelőre nem világos, hogy az új elnöke Mario Draghi, aki bemutatkozásként kamatot vágott, milyen irányt képvisel majd az euroövezeti monetáris politikában.
Február 1-jétől duplázódik az az összeg, amelyet ingyen fel lehet venni az ATM-kből, de vannak buktatók. 
