Az utóbbi időben úgy tűnt, Kína valahogy stabilizálni tudta tőzsdéjét, ha máshogy nem, csendes vásárlásokkal és mindenféle adminisztratív korlátozással. De csodák nincsenek: ha egyszer a tulajdonosaik el akarják adni a részvényeket, venni pedig kevesen akarnak a magasnak tartott árakon, akkor az ár óhatatlanul addig esik, amíg létre nem jön az egyensúly a két oldal között. Ha pedig az állam beáll mesterségesen magas árakon, idővel az összes részvényt odaadnák neki, de hát jóval előbb kifogy a pénzből.
Így aztán marad az árfolyamok esése, amint az ma is történt. A Sanghaj Kompozit index 6 százalékkal, 3750 pontig zuhant. A tetőzés 5000 pont körül nyár elején, ott pukkadt ki a lufi. A cégek árazása az általuk megtermelt árbevételhez és profithoz képest még mindig rendkívül magas, a növekedési várakozások pedig alaposan visszaestek, így érthető az eladói nyomás fennmaradása. Persze önmagában már az is távozásra serkenthet sok befektetőt, köztük alapokat, hogy a hatóságok durván beavatkoztak a piac működésébe, adatokat kértek a befektetőkről, akik az árak esésére spekulálhattak.
A kínai jegybank ma egyébként 19 milliárd dollárnyi likviditást nyújtott a kereskedelmi bankoknak rövidlejáratú hitelek formájában. Elemzők szerint a lépés a megindult tőkekiáramlás hatásait igyekszik enyhíteni. Utoljára hasonló nagyságrendű hitelnyújtás 2014 elején történt.
A többi ázsiai piac is visszaesett Kína árnyékában, a legnagyobb mértékben, 2 százalékkal Bangkok (persze ott erősen szerepet játszhatott a tegnapi robbantásos merénylet), valamint a Hang Seng 1,2 százalékkal. Az ausztrál piac is 1 százalékot gyengült. A térség sok piaca ezzel két éve mélypontra került.
Amerika tegnap emelkedett: az indexek fél százalékkal kerültek feljebb. Így továbbra is zajlik az érdekes sávkereskedés, ami a két legfontosabb indexet már hónapok óta jellemzi. Az S&P 500-at a 200 napos mozgóátlag szorítja felfelé (most 2077 pont), míg a 2130 ponton kialakult ellenállás jelenti a felső akadályt. Így most egy bő 50 pontos, mindössze 2,5 százalékos sávba van beszorulva, ami egy viszonylag ritka jelenség, ezért, ha valamerre kitör a sávból, az tartósan meghatározhatja az irányt.
|
| S&P 500 |
A Nasdaq Composite 4900 és 5200 pont között végzi ugyanezt a mozgást. Itt az az eltérés, hogy ez a sáv egyúttal az index 15 évvel ezelőtti csúcsát is jelenti, ezért jelentősége nagyobb, mint az S&P esetében, ami a korábbi, 1550 pont körüli tetőt már rég átvitte, és azóta 30 százalékot emelkedett. A Nasdaq esetében a 200 napos átlag még csak most kezd szerepet kapni: most érte el a 4900 pontot.
|
| Nasdaq Composite |
Európában tart a nyaraló üzemmód, a piacok ma reggel nem mozdulnak. A BUX 0,4 százalékot esik: mind a négy nagypapír mínuszban van, legnagyobb mértékben a Richter, 1 százalékkal. A ma jelentő CIG Pannónia 4 forintot, azaz 2,5 százalékot emelkedik a viszonylag jó negyedéves eredményre.
Az olajár továbbra is a mélyben: a WTI 42 dolláron áll, a Brent 48,3. A kettő közti túlzott eltérés egészségesen csökken, egyelőre úgy tűnik, a Brent ereszkedik le, hogy reális távolságban legyen amerikai társától.
A forint kissé erősödött még tegnap, ezt ma tartja: 309 az euróval szemben. Továbbra is a 307 a bűvös szint, azon kéne átjutni a tartós emelkedéshez. Komolyabb mozgás már valószínűleg csak a jövő héten lesz, hacsak valaki a hosszú hétvége első két napján odébb nem tolja az árat az illikvid külföldi piacokon, bár az utóbbi időben ilyen esetekben már a hétfői nyitásban helyre szokott állni a rend.
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
