A BÉT azonnali piacának forgalma 2013-ban 3,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest, összesen 2 344 milliárd forint volt, átlagosan napi 9,8 milliárd forint az azonnali piacon, ebből 9,5 milliárd forint volt részvény – írja a Budapesti Értéktőzsde összefoglalója. A csökkenéshez a részvény- és hitelpapír-szekciók is hozzájárultak, de kivételnek bizonyultak a befektetési jegyek, valamint a kárpótlási jegyek. Az előbbinél több mint 34 százalékkal, utóbbinál pedig több mint hatszorosával emelkedett a forgalom 2012-höz képest.
Örökké Mol, Matáv, OTP, Richter, Egis
A részvénypiaci forgalom nagy részét (95,5 százalékát) ismét az öt blue-chip vállalat papírjainak kereskedése adta a korábbi évekhez hasonló módon. Összetételében a Richter súlya jelentősen nőtt, miközben az OTP és a Mol is veszített a kereskedésből kivett részéből 2012-höz képest.
A részvénypiac befektetői összetétele hasonlóan alakult 2012-höz viszonyítva: továbbra is a külföldi szereplők adják a forgalom felét, míg a háztartások közel 30 százalékban járultak hozzá 2013 első 10 hónapjának adatai alapján. A brókercégek sajátszámlás kereskedése 13, a hazai intézményi befektetők pedig közel nyolc százalékát tették ki a részvénypiaci ügyleteknek.
Interneten tőzsdéznek a kisbefektetők
A múlt év során is a háztartások közel fele internetes felületeken keresztül adta le megbízásait. A hazai parketten jegyzett részvényeket még 2013-ban is kétharmad arányban a BÉT-en kereskedték a befektetők, ami jelentősen magasabb a nyugati tőzsdéken tapasztalt értékeknél, ahol az OTC piacok mellett évek óta komoly tényezőként jelenik meg az alternatív kereskedési színhelyek (például MTF-ek) részesedése a forgalomból.
Gyorsan forogtak a részvények
Ezáltal növekvő aktivitásra és nagyobb likviditásra számíthatunk középtávon, továbbá, a hazai befektetői réteget bővülő termékkínálattal és korszerűbb szolgáltatásokkal várja ezentúl a magyar tőkepiac. Egy likvidebb, pezsgőbb tőzsde pedig a kibocsátók szemében is sokkal vonzóbbá válik, ezért arra is számítunk, hogy a következő években számos hazai cég dönt majd a Budapesti Értéktőzsde parkettjén történő bevezetés mellett.
A BÉT 2013 során is a régió egyik meghatározó tőzsdéjeként üzemelt, a részvénykapitalizáció forgási sebessége európai szinten mérve is az egyik legmagasabb értéket tudta felmutatni. A Xetra bevezetésével a BÉT szélesre tárta kapuit a hazai és nemzetközi befektetők színterén, tovább erősítve ezzel a magyar tőzsde központi szerepét a hazai értékpapírok kereskedésében.
Stagnált a BUX
Míg 2012-höz képest összeurópai szinten a tőzsdei forgalom az elmúlt év során enyhe növekedést, addig a közép-kelet európai régió egyes tőzsdéi némi visszaesést mutattak 2013-ban, ám a BÉT így is második helyen végzett Varsó mögött a régiós szintű forgalmi rangsorban. Bár Európában javulóban vannak a gazdasági kilátások, még mindig sok bizonytalanság jellemzi a piacokat, ami megmutatkozott a BÉT piacain is: csupán 2,2 százalékkal emelkedett a részvénypiac alakulását tükröző BUX index, amelynek legmagasabb napvégi záró értéke 19 744 pont volt június 10-én.
Tavaly egyelőre nem jött meg a vállalatok kedve a tőzsdei megjelenéshez, aminek legfőbb oka, hogy több potenciális kibocsátó még mindig későbbre halasztja részvényeinek bevezetését. Azonban jelenleg is számos jelentősebb méretű céggel folytat a Budapesti Értéktőzsde tárgyalásokat az esetleges tőzsdei megjelenéseikről.
Tavaly egy elsődleges részvénykibocsátásra (IPO) került sor (Altera Nyrt.) 430 millió forint értékben. A már listázott vállalatok közül hétnél került sor tőkeemelésre, összesen 21 milliárd forintot meghaladó értékben. Az előbbiek mellett kiemelendő még, hogy a Nordtelekom Nyrt. 180 millió, a Business Telecom Nyrt. 170 millió, valamint a Plotinus Nyrt. 100 millió forint értékben hajtott végre másodlagos részvénykibocsátást (SPO). Az év során három vállalat részvényeit vezették ki a tőzsdéről: AAA Auto, Egis, valamint a Quaestor Értékpapír.
Nőtt a devizaforgalom
Az azonnali piacétól némileg eltérő tendenciák érvényesültek a származékos piacon, hiszen az árfolyamértéken vett forgalom 35,3 százalékkal emelkedett 2012-höz képest. Ez elsősorban a határidős valamint opciós devizatermékek forgalmának növekedésével magyarázható, ahol 49,4 százalékos javulás volt tapasztalható. Ezzel párhuzamosan a részvényalapú határidős kontraktusok árfolyamértéken vett forgalma is nőtt, 25 százalékkal.
Jó volt a likviditási mutató
Bár az azonnali piaci forgalom némi csökkenéssel zárta a 2013. évet, a likviditás összességében javult. Ha az öt legnagyobb forgalmú részvény Budapesti Likviditási Mérték (BLM) értékeit megnézzük, akkor látható, hogy ezek 2012-höz képest nem változtak jelentősen, sőt néhány esetben javulást tapasztalhatunk (az alacsonyabb BLM érték nagyobb likviditást jelent).
