Stagnáló BUX mellett Varsó után másodikak lettünk

A BÉT azonnali piacának forgalma 2013-ban 3,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest, összesen 2 344 milliárd forint volt, átlagosan napi 9,8 milliárd forint az azonnali piacon, ebből 9,5 milliárd forint volt részvény – írja a Budapesti Értéktőzsde összefoglalója. A csökkenéshez a részvény- és hitelpapír-szekciók is hozzájárultak, de kivételnek bizonyultak a befektetési jegyek, valamint a kárpótlási jegyek. Az előbbinél több mint 34 százalékkal, utóbbinál pedig több mint hatszorosával emelkedett a forgalom 2012-höz képest.

Ám ezek súlya az összforgalomban csekély. Az azonnali piac forgalmának közel teljes egészét, 99,8 százalékát a részvényszekció adta, ami a 2012-es értékhez nagyon hasonló. A certifikátok kereskedésének aktivitása némileg csökkent, de továbbra is népszerű terméknek számítanak. A tőzsde azonnali piacán kötött tranzakciók száma 2013-ban havonta átlagosan közel 140 ezer volt, 1,5 millió Ft-ot meghaladó átlagos kötésértékkel.

Örökké Mol, Matáv, OTP, Richter, Egis

A részvénypiaci forgalom nagy részét (95,5 százalékát) ismét az öt blue-chip vállalat papírjainak kereskedése adta a korábbi évekhez hasonló módon. Összetételében a Richter súlya jelentősen nőtt, miközben az OTP és a Mol is veszített a kereskedésből kivett részéből 2012-höz képest.

A részvénypiac befektetői összetétele hasonlóan alakult 2012-höz viszonyítva: továbbra is a külföldi szereplők adják a forgalom felét, míg a háztartások közel 30 százalékban járultak hozzá 2013 első 10 hónapjának adatai alapján. A brókercégek sajátszámlás kereskedése 13, a hazai intézményi befektetők pedig közel nyolc százalékát tették ki a részvénypiaci ügyleteknek.

Interneten tőzsdéznek a kisbefektetők

A múlt év során is a háztartások közel fele internetes felületeken keresztül adta le megbízásait. A hazai parketten jegyzett részvényeket még 2013-ban is kétharmad arányban a BÉT-en kereskedték a befektetők, ami jelentősen magasabb a nyugati tőzsdéken tapasztalt értékeknél, ahol az OTC piacok mellett évek óta komoly tényezőként jelenik meg az alternatív kereskedési színhelyek (például MTF-ek) részesedése a forgalomból.

Tavaly hosszas előkészületeket követően december 6-án sikeresen bevezették a Xetra kereskedési rendszert, amely a német piac mellett világszerte számos tőzsdén, többek között már a CEESEG (Közép-Kelet-Európai Tőzsdecsoport) többi tagtőzsdéjén – így Bécsben, Ljubljanában és Prágában – is kiszolgálja az értékpapír kereskedelmet – írja a tőzsde. Az új kereskedési rendszernek köszönhetően a magyar azonnali piaci termékek könnyebben elérhetővé válnak a külföldi befektetők számára. (A Xetráról szóló összefoglalónkat itt olvashatják.)

Gyorsan forogtak a részvények

Ezáltal növekvő aktivitásra és nagyobb likviditásra számíthatunk középtávon, továbbá, a hazai befektetői réteget bővülő termékkínálattal és korszerűbb szolgáltatásokkal várja ezentúl a magyar tőkepiac. Egy likvidebb, pezsgőbb tőzsde pedig a kibocsátók szemében is sokkal vonzóbbá válik, ezért arra is számítunk, hogy a következő években számos hazai cég dönt majd a Budapesti Értéktőzsde parkettjén történő bevezetés mellett.

A BÉT 2013 során is a régió egyik meghatározó tőzsdéjeként üzemelt, a részvénykapitalizáció forgási sebessége európai szinten mérve is az egyik legmagasabb értéket tudta felmutatni. A Xetra bevezetésével a BÉT szélesre tárta kapuit a hazai és nemzetközi befektetők színterén, tovább erősítve ezzel a magyar tőzsde központi szerepét a hazai értékpapírok kereskedésében.

Stagnált a BUX

Míg 2012-höz képest összeurópai szinten a tőzsdei forgalom az elmúlt év során enyhe növekedést, addig a közép-kelet európai régió egyes tőzsdéi némi visszaesést mutattak 2013-ban, ám a BÉT így is második helyen végzett Varsó mögött a régiós szintű forgalmi rangsorban. Bár Európában javulóban vannak a gazdasági kilátások, még mindig sok bizonytalanság jellemzi a piacokat, ami megmutatkozott a BÉT piacain is: csupán 2,2 százalékkal emelkedett a részvénypiac alakulását tükröző BUX index, amelynek legmagasabb napvégi záró értéke 19 744 pont volt június 10-én.

Nem jött meg a vállalatok kedve

Tavaly egyelőre nem jött meg a vállalatok kedve a tőzsdei megjelenéshez, aminek legfőbb oka, hogy több potenciális kibocsátó még mindig későbbre halasztja részvényeinek bevezetését. Azonban jelenleg is számos jelentősebb méretű céggel folytat a Budapesti Értéktőzsde tárgyalásokat az esetleges tőzsdei megjelenéseikről.

Tavaly egy elsődleges részvénykibocsátásra (IPO) került sor (Altera Nyrt.) 430 millió forint értékben. A már listázott vállalatok közül hétnél került sor tőkeemelésre, összesen 21 milliárd forintot meghaladó értékben. Az előbbiek mellett kiemelendő még, hogy a Nordtelekom Nyrt. 180 millió, a Business Telecom Nyrt. 170 millió, valamint a Plotinus Nyrt. 100 millió forint értékben hajtott végre másodlagos részvénykibocsátást (SPO). Az év során három vállalat részvényeit vezették ki a tőzsdéről: AAA Auto, Egis, valamint a Quaestor Értékpapír.

Nőtt a devizaforgalom

Az azonnali piacétól némileg eltérő tendenciák érvényesültek a származékos piacon, hiszen az árfolyamértéken vett forgalom 35,3 százalékkal emelkedett 2012-höz képest. Ez elsősorban a határidős valamint opciós devizatermékek forgalmának növekedésével magyarázható, ahol 49,4 százalékos javulás volt tapasztalható. Ezzel párhuzamosan a részvényalapú határidős kontraktusok árfolyamértéken vett forgalma is nőtt, 25 százalékkal.

A devizatermékek forgalma kontraktusszámban 46 százalékkal nőtt, míg a részvény alapú határidős kontraktusok 12,5 százalékkal emelkedtek. A határidős indexek forgalma közel felére esett vissza, mind árfolyamértéken vett, mind kontraktus-szám tekintetében. A származékos szekció forgalma összességében 2 520 milliárd forint volt, amelynek több mint felét (51,2 százalékát az első tíz hónap alapján) továbbra is a hazai magánbefektetői réteg generálta. A külföldi befektetők aránya 2013 első tíz hónap alapján átlagosan 3,9 százalékot tett ki, ez 2 százalékpontos csökkenést jelent az előző évhez képest.

Jó volt a likviditási mutató

Bár az azonnali piaci forgalom némi csökkenéssel zárta a 2013. évet, a likviditás összességében javult. Ha az öt legnagyobb forgalmú részvény Budapesti Likviditási Mérték (BLM) értékeit megnézzük, akkor látható, hogy ezek 2012-höz képest nem változtak jelentősen, sőt néhány esetben javulást tapasztalhatunk (az alacsonyabb BLM érték nagyobb likviditást jelent).