Az ESG valójában egy új, kettős-standardot jelent a gazdaság szereplői számára. A rövid távú pénzügyi mutatók mellett arra fókuszál, hogy a társaság működésében mennyire veszi figyelembe a környezeti, szociális és átlátható vállalatirányítási szempontokat. A gond az, hogy amikor ESG-standardokról beszélünk, akkor nincsen egy univerzálisan alkalmazható keretrendszer a vállalatok teljesítményének értékelésére. Almát körtével hasonlítunk össze. A ma létező mintegy hatszáz féle standard nem teszi lehetővé, hogy objektív alapon mérjünk össze két piaci szereplőt. A skóciai klímakonferencia, a COP26 idején jelentették be, hogy elindult egy globális egységesítési folyamat. Jövőre eldőlhet, hogy milyen irányt vesz a standardizálás.
Zöldül a pénz
Annak ellenére, hogy a standardok és összehasonlíthatóság tekintetében egyelőre mozgó kapura lövünk, a pénzpiaci cunami megállíthatatlannak látszik. A Blackrock adatai szerint 2019-2020 között 96 százalékkal nőttek az ESG-alapokba áramló befektetések. A fenntarthatóságot szempontként kezelő alapok összesen mintegy 35 trillió dollárt kezeltek 2021-ben. A Wall Street Journal szerint, ha előre tekintünk a következő öt évre, az ESG-befektetések „semmi jelét nem mutatják a lassulásnak”. Idézik a vezető befektetési elemző Morningstar adatait, amely szerint csak a harmadik negyedévben 51 százalékkal, 7486-ra nőtt a fenntarthatósági alapok száma. Az irány és üzenet világos. A vállalatok finanszírozásához a jövőben a jó pénzügyi teljesítmény mellett megfelelő ESG-mutatók is kellenek. Ennek jegyében a Magyar Nemzeti Bank idén tavasszal fogalmazta meg ajánlásait és elvárásait a hazai bankrendszer zöldítésére. A Budapesti Értéktőzsde pedig közzétette az ESG Jelentési Útmutatóját, amely javasolja a kibocsátóknak, hogy a 2022-es évre vonatkozóan, azaz 2023-tól, évente ESG-jelentést tegyenek közzé.
Felpörgő jogalkotás
Az ajánlásokat követi a jogalkotás, amely gyorsan zárkózik a piaci fejleményekhez. A globális felmelegedés okozta klímaválság kezelésére egyre-másra jelentik be az országok a klímavédelmi jelentési kötelezettséget a vállalatok számára. Ebben egyezett meg a G7 is az idén. Elsőként Nagy-Britannia lépett, ahol már 2022 áprilisától előírták a jelentéstételi kötelezettséget. Svájcban 2023 tekintetében 2024-től kell majd jelenteni. Hasonló az új-zélandi előírás is.
Az EU taxonómiát készített annak definiálására, hogy mely gazdasági tevékenységek minősülnek fenntarthatónak. Ennek keretében az Unió 2022. január 1-jétől írta elő az 500 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatoknak, hogy publikáljanak éves jelentést arról, milyen arányban kapcsolható árbevételük, illetve invesztícióik a klímaváltozás hatásainak mérséklését, illetve azokhoz való adaptációt segítő tevékenységekhez. Az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC is hasonló szabályozókban gondolkodik. Jövőre jöhet tehát a klíma-riportolás.
Nettó vagy zéró?
Az egységesedés és a szabályozók 2022-ben felgyorsítják az ESG letisztulását. Szűkülni fog a mozgástér a vállalatok „greenwashing”-jára. Nem lesz elég már valamit zöldnek feltüntetni, az is kell, hogy legyen. Nyilvánvaló, hogy a Föld klímáját és a környezetünket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével és nem a kibocsátást kompenzáló „offsetting” lépésekkel lehet megmenteni. A széles körben elterjedt faültetési programok ígérete a rendelkezésre álló területek híján nehezen tartható, egyben túlfogyasztásra ösztönözheti a fogyasztót, hiszen a vásárlás környezeti hatása elvileg semlegesítve lett. Részben ezért is kérdőjeleződött meg már a COP26 felvezető időszakában a „nettó” a zéróban. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a vállalatoknak a kibocsátásuk csökkentésére, nem pedig a kompenzálására kell berendezkedniük már rövidtávon is. Az idősávok is rövidülnek. Egyre több vállalat hozza 2050-nél előrébb a nettó zéró vállalását. Kulcskérdés az is, hogy évente történjen előrelépés a csökkentésben. A 20-30 éves időtartam ne szolgálhassa a halogatást.
Előretör az „S”
Nem tűr további halasztást az „S” priorizálása sem. A „Nagy Felmondás” cseppet sem csak amerikai jelenség. A pandémia nyomán milliók gondolják újra, hogy mit jelent nekik a munkahelyük és a munkaadójuk. Az inflációs nyomás hatására beígért béremelések nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a vállalatok bevonzzák és meg is tartsák a tehetségeket. 2022-ben kulcskérdés lesz hogyan bánunk a munkatársainkkal. Klímaváltozás ellen fellépni klímaváltozással lehet. Jövőre sem késő elkezdeni másképp viszonyulni a bolygónkhoz és embertársainkhoz. Ettől lehet boldogabb és eredményesebb a közelgő újév.
(A szerző az esgcore.com alapítója)
Szerbia kiváló viszonyt ápol Magyarországgal – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök 
