Nem sokáig tartott a forint jó világa. A 2024-es évet az euróval szemben még 383 felett nyitotta a hazai fizetőeszköz, ám azt követően erősödni kezdett és január 8-án az uniós pénz egységéért már csak 377-et kellett leszurkolni.
Onnan azonban fokozatosan gyengült, amiben paradox módon a vártnál jóval kedvezőbb, 5,5 százalékos decemberi éves inflációs adat is közrejátszhatott. Ebből ugyanis a devizapiaci szereplők arra következtettek, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a következő, január 30-án esedékes ülésén az előre belengetett 75 bázispontnál nagyobb mértékben csökkenti tovább a jelenleg 10,75 százalékos jegybanki alapkamatot.
Ezt a várakozást fűtötte tovább az MNB alelnöke, Virág Barnabás szerdán, midőn az Euromoney szokásos év eleji bécsi konferenciáján azt mondta, az eddigi 75 bázispontos kamatcsökkentési ütem után akár egy nagyobb, 100 bázispontos vágás is szóba kerülhet. Márpedig ha ez bekövetkezilk, a nem túl acélos adatokkal rendelkező magyar gazdasággal a háta mögött a forint veszíthet a vonzerejéből.
Ennek vagyunk szemtanúi péntek reggel is, amikor az euró és a dollár is drágábban nyitott a csütörtöki zárásánál, az előbbi egysége 382,5, az utóbbié 351,6 forint. Csupán a svájci frankért kellett kevesebbet fizetni, 404,39-et.
2022 óta a felére esett. 
