Súlyos cselekmény
Ekkora manipulációt még nem is tudjuk, látott-e a világ, az amerikai felügyeletnek nagyon keményen kellene ezért büntetni. Békésen folyt a kereskedés a Teslával 340 dollár körül, amikor Elon Musk egyszer csak csippantott egyet a Twitteren, miszerint ő fogja, kivásárolja a céget 420 dolláron, és kivezeti a tőzsdéről. Nos, azon túl, hogy ez eleve egy meglehetősen érdekes ügylet lenne, ez nem más, mint elképesztő árfolyam befolyásolás, még ha nem is feltétlenül ez volt a cél, csak esetleg épp elgurult az egyébként zseniális vállalkozó gyógyszere.
|
| Tesla. Twittelésre felugrás, majd a meglepett tőzsde felfüggesztette egy időre |
Gondoljunk bele, ha csak felmerül a gyanú, hogy szólt valakinek, mit fog kiírni, máris a legsúlyosabb, Amerikában nem ritkán börtönnel büntetendő bennfentes kereskedés valósul meg. De ha nem szólt senkinek, saját részvénycsomagját akkor is felénekelte a kereskedés közepén, ami ugyancsak elég súlyos vétség, nem is szokott előfordulni a Wall Street-en. Ilyen esetben, mint ahogy nálunk is, a cég, vagy annak fő tulajdonosa kéri a tőzsdét, hogy függesszék fel a papír kereskedését, mert az árfolyamot jelentősen befolyásoló információ láthat napvilágot.
Elgurult a gyógyszer?
Elon Musk ezt nem tette, sőt további üzeneteket bocsátott ki, kissé össze-vissza, mintha nem is lett volna teljesen magánál. Békésen elcsevegett a twittelőkkel, miközben folyt a kereskedés, végül a tőzsde maga elégelte meg a hallatlan eseményt, és függesztette fel a papírost. Az esemény azért is aggályos, mert a hír nem egy hivatalos helyen jelent meg, nem tudta maga a tőzsde közzétenni, így a szereplők nem férhettek hozzá egyszerre az információhoz. Aki véletlenül elolvasta a Twitteren, gyorsan rátenyerelt a vétel gombra, és mire a többiek is elolvasták és máshol is megjelent, már ki is szórta jó 5 százalékos nyerőben. Ebben az esetben még a tőkeáttét sem volt nagy kockázat, nagy pénzt lehetett szakítani.
Nos, azon túlmenően, hogy a szabályokat felrúgta a Tesla-vezér és az ő vállalkozói nagyságához méltatlan módon cselekedett, felmerül a kérdés, hogy mik is voltak a motivációi. Cége épp most kezd nyereségessé válni sok év után, talán össze is függ ezzel az időpont választás. Úgy tűnik, hogy Musk utálta a tőzsdei jelenlétet eddig is, mint nálunk egykor Norbi, de rá volt kényszerülve, hisz az eddigi veszteséget sehogy máshogy nem lehetett volna finanszírozni, csak a tőzsdén keresztül a befektetők kitartásával és Elon Musk iránti töretlen bizalmával.
A mór mehet
Most, hogy megvan a nyereség, nem kell több tőkeemelés, a fene egye meg a tőzsdét, gondolhatja Musk. Mindig csak beszólnak neki, elemezgetnek, aggodalmaskodnak, negyedéves jelentést kell készíteni, micsoda macera. És még shortolnak is a drágalátos befektetők, amit Musk támadásnak él meg, pedig nem az: ellenkezőleg, a legnagyobb siker jele. A vállalat rengeteget ér a piacon, ezt sok tökfilkó nem hiszi el, shortolnak, majd kikényszerülnek az ügyletből, lányegében ők hajtják feljebb az árfolyamot.
Mondhatjuk, hogy shortosok nélkül távolról sem lenne ilyen magasan az árfolyam, hisz fundamentálisan messze nem ér ennyit a cég, még akkor sem, ha a legoptimistább elképzelései bejönnek. Musk megköszönhetné a shortosoknak az ingyen ebédet, hisz ez a magas árfolyam ahhoz is jó volt, hogy könnyedén tőkét emelhessen, amíg állandó pénzhiány volt. Talán fel kellett volna vennie egy kommunikációs szakértőt, aki beszél helyette, míg ő csak végzi a dolgát.
Ki veszi meg aranyáron?
Amit viszont most kitalált, az igen érdekes megoldás. A fundamentálisan amúgy is drága piaci árfolyamnál jóval magasabban vásárolná ki a céget a tőzsdéről, ami önmagában is irracionális, de még nagyobb kérdés, hogy ha eddig örökös pénzzavar volt, honnan lenne erre pénz? Két megoldás lehet: saját maga más vállalkozásai hasznából vesz aranyáron Tesla-részvényeket, vagy talált olyan nagybefektetőt, aki annyira bízik benne, hogy hajlandó ezen az áron nagy tételt venni. Ez utóbbi reális forgatókönyv lehetne, viszont nem tudni, a jelenlegi részvényesek közül mennyien szállnak ki az igen vonzó árfolyamon (miután a shortosok is kényszerűen zártak, jól feltolva az árat).
Ha mondjuk, az összes részvény felét eladnák, ami ilyenkor teljesen reális lehet, akkor kapásból 40 milliárd dollárnyi vevő kell, ami minden, csak nem kevés. Elon Musk szerint csak azon múlik a dolog, hogy a közgyűlés megszavazza-e a kivezetést. Ott viszont prezentálnia kell, miből vásárol, hisz úgy nem bocsáthatja szavazásra, hogy nincs meg a forrás, illetve akkor biztos, ami biztos alapon leszavazzák. Izgatottan várjuk a szavazást, még izgatottabban, hogy létrejön-e az ügylet. Mindazonáltal nem szabad lebecsülni a vállalkozót: mégiscsak ő épített újraindítható űrrakétákat, és lépett előre hatalmasat az elektromos autózásban és az energiatárolásban.
Hamarosan az is kiderül, kell-e kompenzálnia az államot az MBH-nak? 
