A rendkívül változékony külső környezetben a vállalatcsoport 2021-ben 1071,9 milliárd forint (3,53 milliárd dollár) újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-t ért el, amely forintban 70 százalékkal (dollárban 72 százalék) magasabb az előző évinél, és jelentősen meghaladta a vállalatcsoport évközben megemelt célkitűzését. Az egyszerűsített szabad pénzáram megháromszorozódott 2020 óta, és 599,9 milliárd forintot (1,98 millió dollárt) tett ki, elsősorban a kedvező olaj- és gázáraknak, valamint a finomítói és petrolkémiai árréseknek köszönhetően – áll az olajtársaság közleményében.
Az Upstream szegmens speciális tételek nélküli EBITDA-ja 473,6 milliárd forintot tett ki (1.554 millió dollár) 2021-ben, ami 125 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest az emelkedő olaj- és gázárak miatt. A Downstream szegmens újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-ja 97 százalékkal nőtt az előző évhez képest és 450,7 milliárd forintot ért el (1.489 millió dollár). A növekvő eredmény a magas petrolkémiai és finomítói árréseknek köszönhető.
A fogyasztói szolgáltatások szegmens 2021-ben 17 százalékkal növelte EBITDA hozzájárulását, elérve a 182,5 milliárd forintot (605 millió dollár), amely ismét egy két számjegyű növekedést jelent. A Gáz Midstream 2021-ben 41,2 milliárd forint (136 millió dollár) EBITDA-t teljesített, amely 34 százalékkal kevesebb az előző évi eredménynél, főként a Szerbia és Bosznia-Hercegovina irányába történő szállítás leállása miatt.
„2021-ben sikeresen éltünk a külső környezet adta lehetőségekkel, és túlteljesítettük a célkitűzéseinket. A jó eredményekhez integrált üzleti modellünk mellett erős belső teljesítményünk és szigorú költségfegyelmünk is egyértelműen hozzájárult” - mondta Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója.
A részvényesek elfogadták az Igazgatóság csaknem 242 milliárd forintos osztalékfizetési javaslatát, amely jelentősen megemelkedett az előző évhez képest, részvényenként mintegy 300 forintot jelent. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke a tavalyi 95 forintról mintegy 100 forintra növekedett, folytatva a korábbi évek fokozatosan növekvő osztalékfizetési gyakorlatát, emellett a részvényesek – tekintettel a 2021 évben megtermelt rekord magas EBITDA-ra és szabad cash flow-ra - mintegy 200 forint körüli rendkívüli osztalékot szavaztak meg.
A Közgyűlés újra bizalmat szavazott Molnár József Igazgatósági tagnak, valamint Dr. Puskás Sándor és Tóth András Felügyelő Bizottsági tagoknak, emellett a Felügyelő Bizottság tagjának Izer Norbertet, munkavállalói képviselőként pedig Kis Bálintot és Serfőző Kálmánt választotta meg.
A Közgyűlésen megtartott nyitóbeszédében Hernádi Zsolt kitért a vállalat körüli helyzet értékelésére, és az orosz-ukrán háborúra is:
„A háború sosem lehet megoldás. A háború befejezésének érdekében ezért a Mol mindenben az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak és intézkedéseinek megfelelően jár el. A fegyveres konfliktus nyomán kialakuló globális válsághelyzet ismét felhívta a figyelmet az európai ellátásbiztonság törékenységére, és kijelölte a mi feladatainkat is: folytatnunk kell a munkánkat, hogy tovább erősítsük a közép-európai energetikai szuverenitást.” Ennek kapcsán a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója kitért az európai szankciók lehetséges hatásaira is: „Közép-Európa és Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra leváljon az orosz kőolajról és kőolajtermékekről. Ez nem ideológiai, hanem logisztikai, technológiai és kémiai kérdés. 2-4 év és nagyságrendileg 500-700 millió dollár szükséges ahhoz, hogy a Mol Magyarországon és Szlovákiában képes legyen a nagyobb rugalmasságra és teljes függetlenségre.”
Már több korábbi amerikai kormánnyal is tárgyaltak erről – nagyobb biztonságban éreznék magukat. 
