Tovább gyengült a forint
Csütörtökön is folytatta gyengülését a magyar fizetőeszköz. Ehhez hozzájárult az is, hogy az MNB ezúttal nem emelte a kamatokat.
A héten a jogállamisági eljárás megindításának hírére a forint kapott egy komoly gyomrost, ám az árfolyam stabilizálódni látszott Orbán Viktor azon kijelentésére, hogy az Európai Unióban és a NATO keretei között képzeli el Magyarország jövőjét. Az optimizmus csütörtökre viszont elillant, hiszen a magyar fizetőeszköz ismét lejtőre került, és délelőtt az euró ellenében az árfolyam a 382-es szint körül mozgott.
Megint rossz irányba megy. Fotó: Király Béla Privátbankár/mfor.hu
A csütörtöki gyengülésben persze az is közrejátszott, hogy a várakozásokkal szemben az MNB ma nem emelte az egyhetes betétek kamatát. Az elemzők prognózisa 30 bázispontos kamatemelésről szólt, amivel az utóbbi napok gyengülését követően stabilizálni lehetett volna a forint piacát. Miután péntek reggel közli a friss inflációs adatot az MNB, amely a várakozások szerint meglehetősen lehangoló lesz, a jövő héten a magyar jegybankra és persze a forint árfolyamára ismét komoly nyomás nehezedhet.
Eséssel zárt New York, emelkedés Európában
A Wall Street fő indexei estek szerdán a tech- és növekedési részvények vezetésével, miután a Fed márciusi jegyzőkönyvének megjelenése elbizonytalanította a befektetőket. Reális alternatíva ugyanis, hogy a következő egy évben akár több mint 1000 milliárd dollárral csökkenthetik a jegybank mérlegfőösszegét. A likviditást ráadásul nem csak ilyen módon, hanem újabb kamatemelések révén is szűkítheti a Fed, ami összességében a korábbi pénzbőséghez képest komoly visszafogást jelent. Ugyanakkor az amerikai jegybank valamilyen szinten kényszerpályán van, hiszen az infláció ott is évtizedek óta nem látott szinten van, amit nem nézhet tétlenül a Fed.
Szerdán a Nasdaq 2,2 százalékot esett, S&P 500 index 1 százalékot, míg a Dow Jones index 0,4 százalékot gyengült. Az amerikai piacokat követték reggel az ázsiai indexek, hiszen a japán tőzsde 1,7 százalékkal került lejjebb, a Hong Kong-i és a kínai tőzsdeindex 1 százalék felett esett, a dél-koreai piac mutatója pedig 1,4 százalékkal került lejjebb.
A fentiek ellenére Európában nyugodtabb kereskedést láthatunk, a DAX 0,3 százalékos, míg a párizsi börze indexe fél százalékos erősödést mutat. Kakukktojásnak számít a londoni piac mutatója, az FTSE, amely mínuszban állt csütörtök délelőtt. Ennek hátterében az áll, hogy a Shell energiaipari óriáscég bejelentette, hogy az Oroszországból való kivonulásról szóló döntés miatt akár 5 milliárd dollár értékű is lehet a leírásuk, ami magasabb a korábban közzétettnél.
Az ukrán háborúra figyelnek a befektetők
A befektetők elsősorban továbbra is az ukrán háború fejleményeire figyelnek, és az annak kapcsán kirótt szankciókra. Az eddig meghozott gazdasági lépések számos szakértő szerint aligha fogják megtörni az oroszokat, ők azzal érvelnek, hogy a rubel árfolyama is visszaerősödött az ukrajnai invázió előtti szintre. Ráadásul az EU továbbra sem akar energetikai korlátozásokat bevezetni. Így pedig tényleg igaz az, hogy Putyin háborúját továbbra is a Nyugat finanszírozza, miközben Ukrajnát is ellátják fegyverekkel.
Az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős biztosa, Josep Borrell jelezte, hogy az EU hamarosan jóvá hagyhatja ötödik szankciós csomagját Oroszországgal szemben. Ugyanakkor ez több területet biztosan nem fog érinteni, hiszen Magyarország mellett más országok sem feltétlen támogatnák az olaj- és gázimport korlátozását. A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter csütörtökön ismét leszögezte azt is, hogy a nukleáris energiához kapcsolódó minden tevékenységnek mentességet kell élveznie a szankciók alól.
A szomszédos országban továbbra is heves harcok folynak, és a szakértők többsége annak ellenére elhúzódó háborúval számol, hogy Putyin állítólag a Győzelem napján, május 9-én szeretné – győztesen – befejezni a háborút.
Felfele kapaszkodik a magyar piac
A háború mellett több fontos makroadat lát és látott napvilágot csütörtökön. Ezek közül a német ipari termelés a vártnak megfelelően alakult. Délután fogják publikálni az amerikai munkanélküliségi mutatókat, amelyek önmagukon túlmutatóak lesznek, hiszen fontos jelzést küldhetnek a gazdasági növekedés (illetve annak lassulása) és az infláció kapcsán (a feszített munkaerőpiac bérinflációt hozhat). Emellett csütörtökön közlik az EKB legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét is.
A magyar piacon mindenesetre felfele kapaszkodnak a fontosabb részvények, igaz van honnan, hiszen szerdán beszakadt a BUX. Nemzetközi sajtótájékoztatóján ugyanis Orbán Viktor kilátásba helyezte, hogy megmaradhatnak az árstopok, ez az üzemanyagok esetében alkalmazottnál a Mol, míg a kamatstopnál az OTP számára volt rossz hír. Tetézte úgymond a bajt, hogy miközben minden elemző a költségvetés nehéz helyzetéről beszél, a magyar miniszterelnök leszögezte, hogy a lakosságot érintő megszorításokról szó sem lehet. Mindez pedig azt feltételezi, hogy a büdzsé rendbetételét újra szektoriális adókkal oldhatja meg a kormány.
Csütörtökön a BUX délelőtt bő másfél százalékos pluszban állt, a vezető részvények erősödtek. Az OTP 1,8 százalékkal ugrott meg, a Mol pedig 1,2 százalékkal erősödött. A Richter egy százalék alatti mértékű pluszban ált, míg a Telekom csupán 0,4 százalékkal erősödött. A választások után nagyot ugró részvények árfolyama csütörtökön is erősödött, a 4iG-é 2, míg az Opusé 1 százalékkal ment feljebb.
