A Samsung első negyedéves eredménye 8,75 milliárd dollár lett, ami 2013 harmadik negyedéve óta a legjobb eredmény. Ennek közel kétharmadát a félvezetők, memória chipek hozták össze, míg a telefonok csak nagyjából az ötödét. A telefonokból szerzett nyereség tavaly ilyenkor lényegesen magasabb volt, de a cég tavaly márciusban hozta ki a Galaxy S7 típust, és annak eladási hulláma mér lecsengett, viszont a második negyedévben már a Galaxy S8 és S8+ típusok felfutásából várják a növekedést.
Kapzsi részvényes
A cég sajátrészvény visszavásárlás mellett is döntött, 2 milliárd dollár értékben. Egyúttal visszautasította az egyik nagytulajdonos, az Elliott Management alap igényét, hogy alakuljon holdinggá, ezen belül hozzon létre két céget, és fizessen ki 26,75 milliárd dollárt extra osztalékként. A Samsung véleménye az, hogy a vállalt szerkezetének átalakulása nem lenne előnyös a részvényeseknek, és gátolná a hosszú távú növekedési lehetőségeket.
Kis cégtörténet
A céget egyébként 1938-ban alapították kereskedelmi vállalatként, az elektronikai iparágba a 60-as években vágott bele. 1980-tól lett a cég fokozatosan multinacionális vállalat, ma már tőzsdei kapitalizációját tekintve a legnagyobb cég Ázsiában. Dél-Korea exportjának 20 százalékát adja, árbevétele pedig az ország 1000 milliárd dolláros DGP-jének 17 százaléka. A cég világszerte 370 ezer embert foglalkoztat 80 országban.
Amiben piacvezető
A mobiltelefonok terén a Samsung 2012-ben lett világelső, végleg letaszítva a Nokiát, amely egész addig piacvezető volt, amíg meg nem jelentek az okostelefonok. Ebben a kategóriában két cég vette a vezetést: a Samsung, amely a legtöbb telefont adja el (akárhogy is nézzük, lépten-nyomon leginkább Samsungot látunk, amint gazdáik nyomogatják őket), és az Apple, amely a legjobb minőségű, egyben presztízst is jelentő, drágább iPhone-t árulja, amelyből több pénzt is csinál, mint a Samsung.
A tévék piacát a 90-es években még a Panasonic és a Sony vezette, de aztán jött a japán cégek trónfosztása: a Samsung verhetetlen áron ugyanazt a minőséget kezdte kínálni. Hasonló a helyzet a háztartási gépeknél is, de legnagyobb bevételi forrás, amint az adatoknál láttuk, a félvezetők, memória chipek gyártása, csak ez a fogyasztók számára kevésbé látványos.
Háborús kockázat
A cég tehát folyamatosan jól megy, egyelőre tulajdonképpen egyetlen igazán komoly kockázattal kell szembenézni: a másik Koreával. Ha nem sikerül a jelenlegi válságot békésen rendezni, és bármilyen katonai incidensre kerül sor, kicsi az esélye, hogy azt Dél-Korea sértetlenül megússza. Miután az északi diktátor, Kim Dzsong Un atomfegyverekkel is kísérletezik és még inkább fenyegetőzik, ez külön veszélyforrás, hisz ki tudja, a diktátor kímélné-e adott esetben népe déli felét. A piac azonban egyelőre bízik a békés megoldásban, a részvény mozgásán nem érződnek a háborús félelmek: az ár 2013 vége óta a duplájára emelkedett.
Időbe telik, mire Donald Trump megválasztott elnök gazdaságpolitikája elérheti nem kívánt hatásait. 
