A forint a hétfői piacnyitás után sem találta az erősebb irányt. Olyannyira nem, hogy a délelőtt még gyengült is: az euró árfolyama a reggeli 413 forintról 414 forint közelébe került 11 óra előtt. A dollár jegyzése pedig ezzel párhuzamosan 404-ről 406 forintra ugrott. 

Az Erste Bank szakértői kommentárjukban a kedden megjelenő inflációs adattal hozták összeföggésbe az árfolyamot. 

„Éves alapon 4,4 százalékos áremelkedést vár a piac, úgy, hogy az elemzők tipikusan 4,3 és 4,6 százalék közé várják az inflációs mutatót. De van egy kivétel, aki 5,2 százalékos adatot vár. Mindenesetre a havi adatok 0,2 és 0,5 százalék között szóródnak, miközben a várakozások átlaga 0,3 százalék. Ez pedig egyezik a január elején napvilágot látott 0,3 százalékos eurózónás adattal. Azaz ez alapján a vásárlóerőparitáson számított egyensúlyi euró forint árfolyam a decemberi inflációs adat kapcsán várhatóan nem változott, azaz maradhatott 411,8 forintos árfolyamon az euró. Persze ez is magas a régióhoz képest, ahol az árfolyamok jóval a vásárlóerőparitás alatt kóricálnak!”

A forinttal ellentétben a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe erősödött hétfőn. A BUX 11 óra körül 0,7 százalékos pluszban volt. A vezető papírok közül az OTP 0,8, a Mol 1, a Richter 0,7 százalékkal drágult, míg a Magyar Telekom 0,4 százalékot veszített az értékéből.  

Rossz hírt hozott a hóember az autósoknak, változással kezdik az évet a tőzsdék

A budapesti erősödés azért is jó hír, mert Ázsiában a hétfőn lejtőre kerültek az indexek követve amerikai társaik pénteki szánkázását – írta a Reuters. A dollár 14 hónapos csúcsra erősödött a világ többi vezető valutájával szemben azt követően, hogy kiderült, 256 ezerrel nőtt a foglalkoztatás az Egyesült Államokban decemberben. A munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra csökkent. A hétfői kereskedést megelőzően gyengültek a határidős indexjegyzések is. Az amerikaiak fél százalék körül veszítettek értékükből, az európaiak ennél kisebb mértékben zsugorodtak.

Japánban munkaszüneti nap volt, így a Nikkeinek csak a határidős indexe kocogott társai után lefelé a lejtőn. A szigetország adatait figyelmen kívül hagyó MSCI ázsiai és csendes-óceáni tőzsdemutató 0,4 százalékkal csökkent hétfőn. A szöuli Kospi 1 százalékot veszített értékéből miután tisztázatlan, hogy a dél-koreai államfő megőrizheti-e posztját a parlamenttel vívott csatájában. Kínában a CSI-300 index 0,27 százalékkal zsugorodott azt követően, hogy decemberben több mint 10 százalékkal nőtt a kínai gazdaság exportja. Ez felerősítheti az Egyesült Államokban azok hangját, akik büntetővámok kivetését követelik a kínai importra. A pekingi jegybank lazított a vállalatok offshore hitelfelvételi lehetőségén, amivel támaszt akar adni a gyengélkedő jüannak.

Túl jók voltak a jó hírek az USA-ban

Az Egyesült Államokban a pénteki kereskedés nyomán a Dow Jones 1,6 százalékkal, az S&P-500 1,5 százalékkal, a Nasdaq Composite 1,6 százalékkal gyengült. Ez azt jelenti, hogy 2025 eddig eltelt néhány napjában veszítettek értékükből a tőzsdék 2024 végéhez képest. A magyarázat abban keresendő, hogy a Fed fanyalog a jó adatokon. Ezt alátámaszthatja, hogy a fogyasztók a korábbi 2,8 százalékos infláció helyett immáron 3,3 százalékot várnak a következő hónapokra. Donald Trump megválasztott elnök ugyan azt ígérte, hogy egy csapásra véget vet a pénzromlásnak, ám az elmúlt hetekben azzal „finomította” ezt, hogy az infláció elleni harc keményebb diónak bizonyulhat, mint amire számított.

A FedWatch előrejelzése szerint szinte biztos, hogy az amerikai jegybank nem változtat alapkamatán januári döntéshozó ülésén. Az ING Bank elemzőinek „udvarias” megfogalmazása szerint az erős gazdaságról tanúskodó adatok nyomán a Fed döntéshozóinak nem kell sietve mérsékelniük a hitelköltségeket – idézte a szakértőket az Investing.com. A Goldman Sachs elemzői ennél határozottabb állásponton vannak. Szerintük az amerikai jegybank idén kétszer fogja mérsékelni alapkamatát. Ezt megelőzően három vágást vártak. Mások úgy látják, hogy legközelebb a nyár elején nyúlhat hozzá kamatához a Fed. Összességében a befektetők igyekeznek alkalmazkodni ahhoz, hogy hullámzóbb lehet a piac a korábbi várakozásoknál. A héten az USA-ban megjelenő makroadatok közül a termelői és a fogyasztói árindex, a kiskereskedelmi értékesítések és az ipari termelési adat lesznek érdekesek. Kínából a 2024-es éves GDP-re, illetve a decemberi ipari termelésre és kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adat várható.

A britek saját mesterséges intelligenciát akarnak

Az európai tőzsdék hétfőn bekapcsolódtak a pénteken az Egyesült Államokban kezdődött gyengülésbe. A páneurópai Stoxx-600 index néhány perccel a kereskedés kezdete után majdnem 1 százalékos mínuszban volt. A többi vezető európai index ehhez hasonlóan 0,7-0,8 százalékkal gyengült rövid idő alatt. A tőzsdenyitásra időzítette a Deloitte tanácsadó cég azt a jelentését, amelyet a brit vállalatok pénzügyi igazgatóinak megkérdezésével készített decemberben.

Ebből az derült ki, hogy a cégek 2025-öt a költségcsökkentés évének szánják.

A Novartis nyert az Egyesült Államok a fellebbviteli bíróságon az Entresto szívgyógyszer fogalmazási vitájában. A készítményt engedélye az idén júliusi felülvizsgálatig él.

Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke bejelentette, hogy kormánya hússzorosára emeli a közszolgáltatási szektor rendelkezésére álló számítástechnikai kapacitást az évtized végére. Erre részben azért van szükség, mert azt akarják, hogy létrejöjjön az amerikai OpenAI, a mesterséges intelligencia vezető cégének brit riválisa. A bővülő adatközpont-hálózat feladata emellett a szigetországban működő MI-modellek kiszolgálása lesz.

Újra drágul a fekete arany, a sárga pedig nem lett olcsóbb

Az olajpiac visszatért az év első napjaiban tapasztalt bika hangulathoz. Néhány napos visszaesés után újra emelkednek az árak, elsősorban azért, mert a Föld északi féltekéjén hidegebb a tél az átlagosnál, ami növeli a fűtési célú vásárlásokat. A Brent a pár nappal ezelőtti hordónként 76 dolláros szintről 81 dollár/hordóra drágult, a WTI ára 73 dollárról emelkedve megközelítette a 78 dollár/hordós magasságot. További oka az autósokat minden bizonnyal bosszantó trendnek, hogy az Egyesült Államok megszigorította az orosz tengeri olajkivitel ellenőrzését. Ennek eredményeképpen 2023 augusztusa óta nem látott alacsony szintre mérséklődhet Oroszország nyersolajkivitele.

A földgáz ára a hollandiai energiatőzsdén egy hét alatt 12 százalékkal, 44 euró/MWh-ra csökkent, majd hétfőn visszakapaszkodott, megközelítve a 47 euró/MWh-s árat. A gáz ára szemben az olajéval arra reagál, hogy a hónap végére enyhébb időt jósolnak a meteorológusok, ami csökkentheti a fűtési felhasználást. Az arany ára unciánként 2670 dollár volt a hétfői ázsiai kereskedésben. Az erős amerikai foglalkoztatás  adat nyomást gyakorol az arany iránti keresletre, a jövendő Trump-adminisztráció borítékolhatóan kiszámíthatatlan viselkedése viszont ezzel éppen ellenkező hatást gyakorol. Szakértők szerint meglepően jól tartja magát a sárga fém dacolva a dollár erősödésével.

A kriptósok porondján is az eladók voltak többen. Így a bitcionosok majdnwm 2, az ethereumosok pedig több mint 3 százalékos értékvesztést voltak kénytelenek elkönyvelni. (Források: CNBC, Reuters, USA Today, Investing.com)