Ismét csúnya mínuszban vannak a tőzsdék, Frankfurtban, Londonban és Párizsban 2-3 százalékos, Zürichben és Stockholmban 4-5 százalékos az indexek esése. Miután kedden az Egyesült Államok vezető indexei mérsékelt mínuszban zártak, a szerdai határidős mutatók újabb kisebb-nagyobb süllyedést jeleznek előre. Az S&P 500 index egyébként közel egy éve először zárt 5000 pont alatt (lásd az ábrát).

A vámháború mindent visz, ismét elmérgesedni látszik a helyzet, miután életbe lépett egy sor, nemrég bejelentett tarifa. Kínára már összesen 104 százalékos vámot vetett ki a Trump-kormányzat, amelynek szakmai hozzáértését egyre többen vonják kétségbe. Már Elon Musk, Trump egyik jobbkeze is, aki csúnya szóváltásba keveredett Peter Navarro kereskedelmi és ipari főtanácsossal.

A BUX index 1,8 százalékos mínuszban van, bár reggel még csúnyábban nézett ki. Az OTP 1,2, a Mol 1,9, a Richter 2,1, a 4iG 1,3, a Telekom 1,4 százalékkal esik.

Az euró ára 408,60, 1,6 forinttal van a kedd esti felett, de nagyjából megegyezik a kedd napközbeni értékekkel. Reggel viszont volt 409,30 is. A vámháború miatt a kőolaj ára tovább zuhant, már a Brent ára is közelíti a 60 dolláros szintet. Több mint két százalékkal drágul viszont az arany és az ezüst, a menedékeszközök.

A vámháborúban esik (el) a forint

Folytatódik a forint gyengülő trendje, a bizonytalan nemzetközi piaci hangulat nem kedvez a régiós devizáknak. Így a dollár gyengülése ellenére is újabb, több hónapos csúcsokat jelöl ki az EURHUF – írta a K&H Értékpapír.

Míg kedden relatíve stabil volt a forint a nemzetközi piacok nyugodtabb állapota mellett, szerdán már nem, 409 körül mozgott az EURHUF – írta az Erste Befektetési Zrt. Itt is azt emelték ki, hogy ezúttal a dollárral együtt gyengül a magyar deviza.

A vámháború hullámai határozzák meg a hazai fizetőeszköz sorsát – tették hozzá.

Önmérsékelték a Telekomot, az OTP-t

“A magyar gazdaság fellendítése iránti elköteleződését kifejezve” a Magyar Telekom nem hajtja végre a 2024-es évre vonatkozó, 3,7 százalékos inflációkövető díjkorrekciót fogyasztói körében és legalább 2026 első félévének végéig nem emeli a fogyasztók már meglévő csomagjainak havidíját – közölte a társaság. (Valójában a cégeket nemrég kormányzati oldalról zsarolták meg, amit a tőzsde szemmel látható eséssel honorált – a szerk.)

Emellett a vállalat a “változó ügyféligényekre reagálva” megújítja mobilportfólióját, melyben a korábbinál rugalmasabban kombinálható elemek jelennek meg. A cég továbbra is folytatja gigabites hálózatának fejlesztését, valamint lakosságszámarányos, kültéri 5G-lefedettségének növelését.

Kedden bejelentette az OTP is, hogy a kormány “felhívására” reagálva lépéseket tesz a bank a banki díjak csökkentése érdekében. A 4iG is hasonló bejelentést tett, amely szerint távközlési cégei eltekintenek a díjemeléstől.

Vámháborúra devizaháború?

Új front, vagy új háború? Donald Trump amerikai elnök bírálta a más országok által bevezetett “nem monetáris kereskedelmi akadályokat”, még a vámoknál is rosszabbnak nevezve azokat. Szerinte az ilyen korlátozások akadályozzák az amerikai termékek bejutását a külföldi piacokra, és Kínát emelte ki, mint az egyik legnagyobb szabálysértőt.

Trump azzal vádolta Kínát, hogy ellopja az amerikai szellemi tulajdont és manipulálja a valutáját a vámok ellensúlyozására. “Ezt nem szabadna megtenniük, a játékot nem így kellene játszani” – tette hozzá.

Eközben több gazdasági szakember is úgy véli, hogy Kína válaszlépései között valószínűleg szerepel majd a devizája leértékelése. (E téren a múltban sokszor önmérsékletet tanúsított.)

Kezdődik, apa, kezdődik?

Az Indiai Központi Bank (RBI) szerdán egymás után másodszor csökkentette az irányadó repókamatlábat, és megváltoztatta monetáris politikai irányvonalát – írta a Reuters. Jelezte, hogy további csökkentéseknek is van helye, mivel az újabb amerikai vámok miatt a lassuló gazdaság fellendítésére törekszik. Új-Zéland után India lett a második, ahol a széles körű kereskedelmi vámok bejelentése óta kamatot csökkentettek.

Ez azért érdekes, mivel sokan arra számítanak, hogy a vámháború recessziót okoz, ezt pedig a központi bankok – az Egyesült Államokban is – kamatcsökkentéssel próbálják majd korrigálni. Igaz, ez ellen hat, hogy a vámok inflációt is gerjesztenek, aminek viszont a magasabb kamat lenne a bejáratott ellenszere.

A részvénypiacok szempontjából a kamatcsökkentés kedvező hatású ugyan, a vámok és a recesszió viszont a vállalatok forgalmának és nyereségének visszaesése miatt erősen kedvezőtlen. Vélhetően ezt látjuk most megjelenni a tőzsdei árfolyamokban, miután az amerikai vezetés makacsul eltökéltnek látszik a magas vámok fenntartásában.

Csak percekig volt 80 ezer a bitcoin

Bár kedden a bitcoin rövid időre ismét visszahódította a 80 ezer dolláros szintet, az újabb vám-recessziós-inflációs-politikai aggodalmak miatt itt is fordulat jött, ahogy a részvénypiacokon. Szerda délelőtt a bitcoin 2,3, az ether 5,7, a solana 0,9 százalékos mínuszban tartózkodik 24 órás visszatekintésben. (Ez 77 ezer, 1480 és 107 dollár körüli árakat jelent.)

Trump adta, Trump elvette? Október végén-november elején, az elnök választási győzelme előtt még 70 ezer dollár körül ingadozott a bitcoin, a jelenleginél mintegy tíz százalékkal alacsonyabban. Trump kriptókkal kapcsolatos választási ígéreteinek egyelőre csak egy része vált valóra, ekkora vámháború-őrületre pedig senki sem számított.

Trumpék a saját sírjukat ássák?

Egy népszerű közösségimédia-poszt szerint az elmúlt hónapokban a Trump család a saját sírját ásta pénzügyileg, mert:

• 500 millió dollárt gyűjtött össze befektetőktől, ígéretet téve arra, hogy saját kriptóérmét (tokent) indít.
• 210 millió dollár értékben vásárolt ethert 3000 dolláros szinten. (Most 1480, azaz a fele az árfolyam.)
• Sok-sok millió dollárt veszítettek Donald Trump vámjai miatt, amelyek mind a kriptós szektort, mind a tőzsdéket beomlasztották.

Mások azonban nem felejtik el, hogy január végétől a TRUMP és MELANIA érmék kibocsátásából vélhetően több százmillió dolláros, esetleg a milliárdos nagyságrendet is elérő bevételt is elértek. Igaz, ezek árfolyama azóta töredékére esett, viszont kibocsátásuk nem került semmibe, és jelentős mennyiséget adtak el belőle az elején, a “hype” (mánia) napjaiban. Ezen kívül sok hosszú távú fejlemény várható még az amerikai kriptovaluta-szektorban, például új jogszabályok és szolgáltatások megjelenése.

Vendégmunkásokon keresett a Pensum Group

Tavaly a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Pensum Group árbevétele közel duplájára, míg adózás utáni nyeresége több mint a háromszorosára ugrott – közölte a cég. A társaság egy részvényre jutó nyeresége több mint a háromszorosára, 123 forintra ugrott. A Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett vállalat

a romló gazdasági környezet ellenére rekorddal zárta a tavalyi évet, így a tulajdonosok részvényenként 35 forint osztalékot kaphatnak.

A magas eredmény szerintük a “strukturális átszervezések miatt javuló hatékonyságnak„, valamint a “harmadik országbeli munkavállalók kölcsönzéséből származó dinamikus bevételnövekedésnek” köszönhető. A cég 2025-ben további növekedéssel számol, amit “akvizíció is támogathat”.