A WIIW aktuális prognózisa szerint a tíz új európai uniós tagország 2012-ben összességében a GDP 2,4 százalékával növekszik majd az idei három százalék után. Az intézet ezzel lefelé korrigálta várakozásait, ugyanis idén júliusban még 3,7 százalékos növekedést valószínűsített. A legnagyobb veszélyt az euróövezeti válság fertőzése jelentheti szerintük. Az export oldaláról középtávon nem várható nagyobb impulzus, csak a belföldi kereslet és a befektetések lehetnek a növekedés forrásai. A feltételeket rontja, hogy a kormányok mozgástere szűk és a hitelpiac is beszűkül. Recesszióval ennek ellenére nem számol a WIIW.
Mi bezzeg nulla körül maradhatunk 2015-ig
Az elemzők hangsúlyozták, hogy - Magyarország kivételével - a térségbeli országok államadóssága a GDP hatvan százaléka alatt van, ezzel jobb helyzetben vannak, mint az euróövezet országai. Hozzátették: a pénzügyi piacok ugyanakkor "nem csak a tényekre reagálnak, hanem más tényezőkre is". Az elemzés pillanatfelvétel alapján készült, és nagy az esélye annak, hogy később ismét lefelé kell korrigálnia prognózisát az intézetnek.
Az új tagállamok közül a legnagyobb növekedést Lengyelországban (3,3 százalék) és Romániában (2,1) várja a WIIW. Magyarországon jövőre "pozitív stagnálást", azaz 0,3 százalékos GDP-növekedést valószínűsít az intézet, ám szerinte ez a stagnálás 2015-ig is eltarthat. Júliusban még három százalékos gazdasági növekedést jelzett előre 2012-re Magyarországra.
Csúnyán beszélni nem kellett volna
Richter Sándor elemző újságírói kérdésre kifejtette: az idei államháztartási adatok ugyan jók, de ezt nem lehet úgy kommunikálni, mintha minden rendben volna. Ha ezeknek az egyszeri adatoknak a tartósságát nem biztosítják, akkor 2013-tól "automatikusan problémák jelentkeznek". Továbbra is szükség van az egészségügyi rendszer és az önkormányzati pénzügyek reformjára, fenntartható finanszírozására - vélekedett. "Ha egy kormány mintegy másfél éven át csaknem minden második héten ellenségnek nevezi nyilatkozataiban a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), sok nemzetközi megfigyelő számára nagyon nehezen érthető, hogy egy nappal később mégis bejelentik a tárgyalásokat" - mondta. Peter Havlik elemző a sajtótájékoztatón kiemelte: nem számít arra, hogy közvetlen veszély fenyegetné az osztrák bankokat a térségbeli kitettségükből fakadóan.
Még boldogok lehetnek viszont az észtek
A jelentős makrogazdasági kiigazítást követő fellendülés után a külső gazdasági környezet helyzetének romlása miatt 2012-ben lassulhat a GDP-növekedési ütem Észtországban - írja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Észtországról készült, a négyes cikkely szerinti éves ország-értékelésében. Az észt gazdaság kilátásaira nehezedő negatív kockázatok között említik a kivitel növekedésének lassulását, továbbá az euróövezeti üzleti hangulat általános romlását, ami Észtország erős gazdasági fundamentumai ellenére hatással lehet az országra. Az IMF szerint a tallinni államháztartási helyzet továbbra is stabil, jóllehet a döntéshozóknak 2012-ben korlátozniuk kell a gazdaságösztönző kiadásokat.
Az IMF 7,5 százalékos idei GDP-növekedést és 3,1 százalékos jövő évi bővülési ütemet vár. Az - Európai Unió módszertana szerint számított - infláció a 2011. évi 5,1 százalékról 3,1 százalékra mérséklődik 2012-ben, a munkanélküliségi ráta pedig 13,5 százalékról 11,5 százalékra csökken. Az IMF az idei 0,3 százalékos többlet után 2,3 százalékos jövő évi költségvetési hiányt vár.
A lengyelek is visszavettek magukból
Míg a WIIW még 3,3 százalékos növekedést vélelmezett Lengyelországnál, maguk a lengyelek már jóval pesszimistábbak, a lengyel költségvetési tervezet várhatóan 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. A nemrég újraválasztott kormány az euróövezeti adósságálság mélyülése miatt arra kényszerült, hogy három forgatókönyvet készítsen a következő évre. A jelenleg legvalószínűbb szerint a GDP 2,5 százalékkal nő a korábban várt négy százalék helyett. (Más szakértők eddig is három százalékkal számoltak.) A kormány másik két verziója 3,2 százalékos növekedés, illetve egy százalékos zsugorodás. A lengyel kabinet decemberben fogadja el a végleges tervezetet.
A lengyel kormány várakozásai szerint az infláció növekedése 2,8 százalékra lassul az idei évi 4,1 százalékról. A munkanélküliség a jövő év végén 12,3 százalék lesz, alig kisebb az idei év végére várt 12,4 százaléknál.