Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Szomorú hét áll a frankhitelesek mögött, a forinttal szemben éves csúcsra emelkedett a svájci frank árfolyama, pénteken megközelítve a 212 forintot. A piacon csak találgatnak, hogy meddig folytatódhat ez a folyamat, abban viszont egyetértenek, hogy a fő oka az EU országok eladósodottságával kapcsolatos aggodalom - az is kérdés meddig bírja a megváltozott felfogású svájci jegybank, hogy ne avatkozzon közbe
Szomorú hét áll a frankhitelesek mögött, a forinttal szemben éves csúcsra emelkedett a svájci frank árfolyama, pénteken megközelítve a 212 forintot, az euróval szemben pedig történelmi rekordot döntött azzal, hogy már 1,35 franknál olcsóbban is lehetett eurót kapni. A piacon csak találgatnak, hogy meddig folytatódhat ez a folyamat, abban viszont egyetértenek, hogy a fő oka az EU országok eladósodottságával kapcsolatos aggodalom, amely közvetlenül gyengíti az európai közös valutát, és ezzel párhuzamosan a forintot is.
A frank hirtelen drágulásának közvetlen oka egyszerű és egyszeri: a Svájci Nemzeti Bank a múlt heti monetáris politikai értekezletéről kiadott közleményéből kihagyta a határozott és feltétlen ígéretet az egy éve tartó, masszív nyíltpiaci beavatkozások folytatására, mondván, hogy "jórészt elmúltnak" látja a deflációs veszélyt. A frank már korábban megindult fölfelé, amikor a kereskedők fölfigyeltek, hogy ritkult, majd megszűnt a svájci jegybank közvetlen piaci beavatkozása. A frank már május elején is rekordot döntött, akkor még csak eurónként 1,4004-es árfolyamon, ám a múlt heti hivatalos állásfoglalás igazi rohamot váltott ki.
A befektetők rögtön ráugrottak a svájci valutára, felújulóban van a frank tartalékvaluta-szerepe, különösen, mivel a svájci központi bank megváltozott felfogása - vagy legalábbis hangsúlyváltása - időben egybeesik azokkal a kétségekkel, amelyek az eurót mindenünnen övezik a széleskörű államadósság-válság miatt.
Az elemzők azt találgatják, meddig bírja türelemmel a svájci központi bank. Vajon az 1,32 eurós szintnél avatkozik be ismét, 1,30 eurónál, vagy az 1,25 eurót is bírja a jegybank tűrőképessége?
A Svájci Nemzeti Bank elnöke, Philipp Hildebrand általánosságban, így felelt az efféle kérdésekre a héten, a svájci-amerikai kereskedelmi kamara értekezletén: "Az árfolyam alakulása nagy kihívássá vált a Svájci Nemzeti Bank számára, mert a zéró kamat és a mennyiségi enyhítés korlátai közepette az árfolyamba való beavatkozás lett a szükséges monetáris eszköz. A bank világossá tette, hogy küzdeni fog az euróból menekülő tőke beáramlása ellen, mert mindenek feletti célja megelőzni a svájci frank szélsőséges felértékelődéséből is fakadó deflációs veszélyt. A deflációs kockázatok elleni küzdelem meghozta a kívánt eredményeket. A deflációs kockázatok nagyrészt elmúltak Svájcban, és a svájci gazdaság már képes hasznot húzni a világgazdaság folytatódó javulásából. Miközben az euró gyengülése a svájci frankkal szemben fékezi az exportot, ugyanezt az exportot támogatja a növekvő külföldi kereslet. A Svájc számára javuló gazdasági kilátások közepette sem szabad azonban szem elől téveszteni azokat a kockázatokat, amelyeket a pénzügyi piacok új keletű feszültségei okoznak. Ha ezek a kockázatok beteljesülnek, és a svájci frank felértékelődésén keresztül újra deflációs veszélyt okoznak, akkor a Svájci Nemzeti Bank minden szükséges intézkedést meg fog tenni..., minden eszközzel küzdeni fog a defláció ellen közép- és hosszú távon egyaránt."
Az tehát bizonyos, hogy ami a svájci központi bankon múlik, azt megteszi, hogy a felértékelődés ne lehessen végtelen folyamat. Csakhogy bármilyen nagy is Svájc pénzpiaci szerepe a világgazdaságban, az euróövezeté még nagyobb, és az egyenlet több ismeretlenes, mint amennyiről a Svájci Nemzeti Bank elnöke a maga részéről felelősen értekezhetett.
Az egyenlet másik, talán még fontosabb eleme az euró sorsa nem csak a frankkal, hanem az összes többi valutával szemben.
Az euróért nem kell nagyon aggódni, ha a múlt tapasztalatai a jövőre nézve egyáltalán mondhatnak valamit. Az euró a tizenegy éves történetében először majdnem két évig gyengült - az 1999. január elsejei, 1,1747 dolláros kezdettől a 2000. októberben elért 0,8225 dollárig -, majd nyolc éven át erősödött - a 2008. júliusban elért 1,6038 dollárig. A mostani bonyodalmak tényleges hatása sokkal kisebb, mint amit a sajtóhírekből kitetsző piaci pánik sejtet. Az euró tavalyi csúcsa 1,5145 dollár volt, idei mélypontja eddig a június 7-én elért 1,1876 dollár. Vagyis a kilengés kisebb a történelmi szélső értékeknél, és az euró végig megbízhatóan a dollárparitás fölött maradt - csakúgy, mint nyolc éve, 2002. július óta mindig -, és most is közelebb van történelmi csúcsához, mint történelmi mélypontjához.
Hosszabb távon mégis meglehetősen bizonytalanok a kilátások, ugyanis az euró több vonzás és taszítás között fog alakulni. Leértékelő hatásuk lehet a módfelett felduzzadt államadósságok csökkentésére mostanában EU-szerte meghirdetett megszorító programoknak, mert az állami gazdaságösztönzés visszavonása és a kiadáscsökkentések, adóemelések miatt nehezebb és lassúbb lehet a vártnál a gazdasági válságból való kilábalás, mi több, imitt-amott akár újabb visszaesések is tarkíthatják. Ám pontosan ugyanez - a deficit- és az adósságcsökkentés - más oldalról erősítheti az eurót, amennyiben csökkenti a törlesztési nehézségek kockázatát, növeli a keresletet az állampapírok iránt. A jelenleg megválaszolhatatlan kérdés az, mi nyom többet a latba: a gazdasági lassulás vagy a bizalom javulása, azaz miképp alakul az egyensúly ugyanannak a politikának a negatív és a pozitív hatása között?
Újabb ismeretlen az egyenletben
Itt még egy ismeretlen lép be az egyenletbe: marad-e az Európai Központi Bank rekord alacsony alapkamata, vagy emelkedni fog, és, ha igen mikor? Az euróövezeti államadósság iránti bizalom növelése talán már rég kamatemelést indokolna, ám azt feltétlenül el kell halasztani a gazdaság érdekében, különösen, ha a kényszerűen takarékossá váló kormánypolitikák miatt apadnak az élénkülés költségvetési forrásai.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Míg az MTI a mától érvényes adóemelés miatt 339-340 forintos benzint és 345-346 forintos gázolajat jelzett előre, addig a GKI Energia szerint a közeljövőben 345 és 355 is lehet a két fontos üzemanyag ára. Az üzemanyagok ugyanis drágultak valamelyest a világpiacon, főleg a hét második felében.
Az OTP jól teljesített, a többi magyar részvény már nem annyira. A forint ezúttal erősödni tudott, az euró nem ment tovább. Nap közben három százalékos emelkedésben is volt a kőolaj, de ezután kissé lecsendesedett.
Lehet, hogy mi erősnek érezzük a forintot 300 forint alatti euróárfolyamok mellett, de az-e valójában? A lengyel zloty árfolyamából ítélve nem igazán, sőt, inkább gyenge. A trend ráadásul ebbe az irányba mutat. Nemrég az egy főre jutó GDP-ben is megelőztek minket.
Miután a svájci jegybank tovább növelte a negatív kamatozású betétek körét, rég nem látott mértékben esett a svájci frank árfolyama, ám csak fél napig. Sokak szerint az SNB már ellőtte minden puskaporát, semmit sem tud tenni az erősödés megállítására. Az ország drágán megfizet az erős frankért, öt éve először recesszióba süllyedhet.
Acélmű épül Miskolcon, a projekt megvalósulásával újraéledhet a nehézipar Diósgyőrben - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A cseh kormány bírósági úton követeli vissza azt a kőolajat, amelyet Csehország a közelmúltban csődbe jutott német Viktoriagruppe raktáraiban helyezett el.
Devizapiaci szereplők egyre gyakrabban emlegetnek egy ügyletet, amiben nagyon bíznak. Sokak szerint biztos pénzt lehet vele keresni kis kockázattal. Ez nem más, mint a török líra vétele az euróval szemben. A januári óriás svájci frank bukta után ezeket az ügyleteket illik óvatosabban kezelni, most megnézzük, itt miről is van szó.
Szomorú hét áll a frankhitelesek mögött, a forinttal szemben éves csúcsra emelkedett a svájci frank árfolyama, pénteken megközelítve a 212 forintot. A piacon csak találgatnak, hogy meddig folytatódhat ez a folyamat, abban viszont egyetértenek, hogy a fő oka az EU országok eladósodottságával kapcsolatos aggodalom - az is kérdés meddig bírja a megváltozott felfogású svájci jegybank, hogy ne avatkozzon közbe 
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
