A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szerdai térségi helyzetértékelése szerint növekszik a kockázata annak, hogy a piac nagymértékű, forintvédő célú MNB-kamatemelés beárazásába kezd az év későbbi szakaszára. A cég szerint a magyar jegybank érzékeny a forint jelenlegi gyengeségére, tekintettel arra, hogy a háztartások hitelállományának 60 százaléka devizaalapú.
A JP Morgan londoni elemzői azzal számolnak, hogy az MNB óvakodni fog az eddigi ütemű pénzügypolitikai enyhítés folytatásától. A ház fél százalékpontról negyed százalékpontra vette vissza a Monetáris Tanács jövő hétfői ülésére általa jósolt kamatcsökkentés mértékét, de megjegyzi, hogy ezt az előrejelzési módosítást a 295-300 forintos euróárfolyam-szint idején hajtotta végre.
A JP Morgan szerint a jelenlegi, 300 forint feletti árfolyamok mellett megnőtt annak a kockázata, hogy a magyar jegybank nem változtat alapkamatán a következő monetáris tanácsi ülésen.
A korona árfolyama kamatemelést indokol, mondta a Cseh Nemzeti Bank elnökhelyettese, Miroslav Singer. "A korona gyengesége miatt most nincs napirenden kamatcsökkentés, jelenleg csupán azon lehet vitatkozni, mekkora legyen a szigorítás" - mondta az elnökhelyettes. A Cseh Nemzeti Bank utolsó kamatmozdulata enyhítés volt: február 5-én fél százalékponttal 1,75 százalékra csökkentette irányadó rátáját, a kéthetes repókamatot. Ezzel a cseh alapkamat 2005. október óta a legalacsonyabb szintre került. |
Az elemzés szerint a másik forintvédő módszer az intervenció lehet, különös tekintettel a bankközi forgalom alacsony szintjére, és arra, hogy az árfolyam most valószínűleg jóval kevésbé érzékenyen reagálna a magasabb jegybanki kamatra, mint a múltban. Mindezekkel együtt is azonban a JP Morgan szakértői úgy gondolják, hogy egy MNB-kamatemelésnek kedvező hatása lenne a forintra.
Lars Christensen, a Danske Bank vezető elemzője a szerdai Financial Timesnak azt mondta: a bank nem látja, hogy mitől szűnhetne meg a közép-kelet-európai valutákra nehezedő eladási nyomás - hacsak nem lesz jelentős mértékű piactámogató beavatkozás az EU és/vagy az euróövezeti jegybank (EKB) részéről.
Andrew Garthwaite, a Crédit Suisse értékpiaci stratégája a londoni gazdasági napilapnak úgy vélekedett, hogy a kelet-európai helyzet rosszabbnak tűnik az 1997-1998-as ázsiai válságnál is. A szakértő szerint az ázsiai gazdaságok rugalmasabbak voltak, és a világgazdaság korántsem mutatott olyan mértékben szinkronizált visszaesést, mint jelenleg, így az ázsiai országokat az export akkor ki tudta húzni a bajból.
Rizikófaktor vagyunk a bankok szemében
Londoni elemzői vélemények szerint a kelet-európai valuták újabb meredek gyengülésében érdemi tényező volt a Moody´s Investors Service előző napi értékelése arról, hogy az eddigi gyors növekedést támogató külső finanszírozás szűkössé válása miatt a kelet-európai recesszió a világátlagnál is valószínűleg mélyebb lesz.
A 13 oldalas jelentést alaposan megszenvedték a nyugat-európai nagybankok, valamint azok keleti leányvállalatai is, mivel a Moody´s azt írta: a fő kelet-európai banki piacok helyzetének romlása negatív besorolási nyomást gyakorol az itt működő bankérdekeltségekre, és ez előbb-utóbb a tulajdonos nyugati bankok kockázati osztályzatainak gyengülését is okozhatja. A hitelminősítő szerint "szelektívebbé" válhat a nyugat-európai tulajdonos bankok által a kelet-európai érdekeltségeknek nyújtott támogatás, és megnövekedett a kockázata annak, hogy a nyugati anyabankok egyes esetekben fel is hagynak a támogatással, vagy kiszállnak e befektetésekből, jóllehet számos érv szól egy ilyen döntés ellen.
Brüsszel is aggódik
Aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság a kelet-európai országok valutáinak meredek árfolyamesése miatt. Az uniós tagországok stabilitási és konvergenciaprogramjait értékelő brüsszeli sajtótájékoztatóján Joaquín Almunia, a testület pénzügyi felelőse arról is szólt: el kell kerülni, hogy a hatóságok olyan kijelentéseket tegyenek, amelyek fokozhatják e problémákat az eleve ideges piacokon.
Az elmúlt napokban a lengyel, a cseh és a magyar pénz is jelentősen vesztett árfolyamából. Almunia úgy fogalmazott, hogy aggódik az árfolyamok változékonysága miatt a lebegő árfolyamrendszerrel rendelkező EU-tagországokban, még akkor is, ha a rátalebegtetésnek általánosságban pozitív hatásai is vannak. Mint mondta, nyugtalanságát növeli, hogy "egyes nyilvános megnyilatkozások" felgyorsíthatják e folyamatot.
Sajtóinformációk szerint egyebek között Donald Tusk lengyel miniszterelnök azon kijelentésére célzott, hogy Varsó kész beavatkozni a zlotyi védelmében, ha annak árfolyama 5/euróra esne.
Kérdések kapcsán Almunia ugyancsak aggodalommal szólt a kelet-európai bankok helyzetéről, különös tekintettel néhány, az EU-val szomszédos ország, azaz Ukrajna, Szerbia és Horvátország, valamint az uniós tag Románia pénzintézeteire. Jelezte, hogy Brüsszel kész segíteni ezeknek az államoknak, jóllehet más típusú támogatásra számíthatnak az EU-n belül lévők, mint az unión kívüliek.
Gyurcsány: rajta emberek, ne féljünk!
Nobel-díjat érdemel, aki megmenti Magyarországot
Négy éve van még a forintnak
Újabb csúcson a forint: befagyott az állampapírpiac
Kelet-Európa kelet felé vette az irányt
MTI