Idei mélyponton a magyar CDS, csúcson a forint - hátradőlhetünk?

Örülünk Vincent?!

Londoni elemzői vélemények szerint a kockázatvállalási hajlandóság feléledését a vártnál számottevően jobb amerikai foglalkoztatási adatok mellett az is segíthette, hogy a piac a kezdeti csalódottság után elkezdhette átértékelni Mario Draghi, az eurójegybank (EKB) elnöke előző napi nyilatkozatát az EKB által az európerifériának nyújtandó feltételes segítségről. A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató, a CMA kimutatása szerint a magyar szuverén devizakötvény-kötelezettségek törlesztési leállásának kockázatára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) 457 bázispont környékén mozogtak a pénteki késői forgalomban a 470 bázisponthoz közeli előző záró után.

A péntekre kialakult magyar CDS-árazások azt jelentik, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre jelenleg 460 ezer euró alatti éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusokat a londoni piacon, hozzávetőleg 26 ezer euróval olcsóbban, mint az előző kereskedési hét végén. Múlt pénteken 483,4 bázisponton zártak a magyar CDS-kontraktusok Londonban.

A magyar CDS-tranzakciók középárfolyama az idén először május elején süllyedt 500 bázispont alá, az idei év első kereskedési hetében pedig még 750 bázispont feletti rekordokon járt. Így az év eleji szintnél most csaknem 300 ezer euróval olcsóbb az irányadó ötéves futamidejű magyar szuverén devizakötvény tízmillió eurónként számított törlesztésbiztosítási középárfolyama Londonban.

A ház összegzése szerint Olaszország ötéves államkötvényeinek CDS-középárfolyama - amely a múlt héten még jóval 500 bázispont felett járt - pénteken 480 bázispont körül mozgott. Spanyolország CDS-kontraktusai a 600 bázispontot jelentősen meghaladó múlt heti szintekről 538 bázispont alá süllyedtek a pénteki londoni forgalomban.

A forint jelentősen erősödött a mai amerikai makroadat hírére, ahogy az euró és a tőzsdék is kifejezetten pozitívan reagáltak.

 

Az alapot nem is Amerika, hanem az EKB adta

Mario Draghi, az EKB elnöke egy múlt heti londoni befektetési konferencián kijelentette: az EKB - törvényes mandátumának határain belül - minden lehetséges eszközt kész bevetni az euró megvédésére. Hozzátette: az európeriféria gazdaságainak állampapírhozamai túl magasak ahhoz, hogy az EKB monetáris politikájának transzmissziós funkciója zavartalanul működhessen. A piacok ezt a megfogalmazást akkor egyértelműen az EKB tényleges kötvénypiaci beavatkozását előkészítő szóbeli intervencióként értelmezték. Draghi ugyanakkor az EKB csütörtöki kamatdöntő ülése utáni nyilatkozatában az első piaci értékelések szerint jelentősen visszalépett az egy héttel korábbi kijelentéseiben megfogalmazott állásponttól, mivel az EKB másodlagos kötvénypiaci intervencióját gyakorlatilag ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az érintett országok először az euróövezeti stabilitási mentőalaphoz (EFSF) forduljanak segítségért, alávetve magukat az EFSF szigorú feltételrendszerének.

Ezt először főleg a két legnagyobb déli eurógazdaság, Spanyolország és Olaszország szenvedte meg, mivel kötvényhozamaik azonnal meredek emelkedésbe kezdtek.

Mások szerint viszont nem eszik olyan forrón a kását

Pénteki londoni elemzői vélemények azonban már árnyaltabb képet adtak az előző napi Draghi-nyilatkozatról, ahogy már korábban is érkeztek figyelmeztetések.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőcége, a Capital Economics közgazdászai befektetőknek pénteken összeállított heti piaci összefoglalójukban kiemelték: az EKB elnöke végül is meglehetősen merész elkötelezettséget vállalt, mivel hitet tett amellett, hogy ha a jegybank szuverén kötvényvásárlásba kezd, akkor e vásárlásokat nem feltétlenül sterilizálja a piacon. Ez viszont technikailag azt jelentené, hogy az EKB gyakorlatilag készen állna a teljes körű, euróövezeti szintű mennyiségi enyhítés elkezdésére, amit a piaci konszenzus még nemrégiben is kivihetetlennek tartott.

A Capital Economics londoni elemzői emellett kiemelték Draghi nyilatkozatából azt az utalást is, hogy az EKB a jövőbeni kötvénypiaci műveletek során esetleg lemond preferált hitelezői státusáról, amelyhez eddigi kötvényvásárlásai során ragaszkodott. A változás enyhítheti a magánszektorbeli intézményi befektetők azon aggodalmát, hogy ők lennének az utolsók a pénzükre várók sorában az európeriféria valamely tagországának törlesztési leállása esetén.